Olyan magas díjakat számláztak ki a szakértők a Quaestor-perben, hogy az ítélőtábla nem engedte kifizetni
Nem utalhatja ki a Fővárosi Törvényszék azt a csaknem 90 millió forintos szakértői díjat, amit a 2016 óta folyamatban lévő Quaestor-per bírája hagyott jóvá az eljárásban kirendelt igazságügyi szakértők elszámolásai alapján.
A 24.hu információja szerint a Fővárosi Ítélőtábla múlt héten meghozott jogerős döntése hatályon kívül helyezte a hazai igazságszolgáltatási gyakorlatban igen magasnak számító díjtételről szóló végzést, és új eljárásra utasította a törvényszéket. Az ítélőtábla szerint az első fokon eljáró bíró, aki nyáron döntött úgy, hogy elrendeli a négy szakértő által benyújtott számlák kifizetését, alapvető mulasztásokat követett el a munkadíjak megállapításánál.
A legnagyobb összegre Győri Éva igazságügyi adó-, járulék- és könyvszakértő, valamint Lakatos László Péter igazságügyi tőkepiaci és pénzpiaci szakértő, a Corvinus egyetem intézetvezetője nyújtott be igényt. Ketten együtt több mint 80 millió forintot számláztak a jelentés elkészítéséért.
A kifizetéseket több vádlott megfellebbezte, észrevételeikkel pedig az ügyészség is egyetértett. A fellebbviteli ügyészség azt írta, meg kell vizsgálni, miként lehetséges feltűnő aránytalanság még a vádirat tanulmányozásában is: Győri Éva ugyanis 76, míg Lakatos László Péter 400 órát számolt el erre.
A végzés szerint a védelem és az ügyészség „alappal hiányolta” a kifizetést elrendelő bíró indokolásából, hogy miért tartotta elfogadhatónak a szakértők díjigényét, és miért nem oldotta fel az általuk elszámolt, azonos feladatokhoz kapcsolódó óradíjak aránytalanságait.
A kiszámlázott munkaórák egyáltalán nincsenek egymással arányban (…) a vádirat tanulmányozása Lakatos László Péter egyetemi docens esetében 20,83 karakter/percnek felel meg, miközben egy első osztályos május végére 70 szótag/perc tempóval tud olvasni – idézi a lap az ítélőtábla által kiadott dokumentumban.
A végzés felrótta az elsőfokú bíróságnak, hogy nem ellenőrizte a kivételes munkadíj megállapításának okait, így elfogadta, hogy Lakatos – aki a 24.hu megkeresésére nem válaszolt – a szakértői alapdíj két és félszeresét számolta el saját és munkatársai tevékenységére.
Ibolya Tibor fővárosi főügyész tavaly közleményben magyarázta, azért van szükség igazságügyi szakértőkre, mert nem várható el egy ügyésztől vagy egy bírótól, hogy részleteiben is értse a tőkepiacok működését. Csakhogy a kirendelt szakértőkről sorra derült ki, hogy valamilyen oknál fogva nem járhattak volna el az ügyben. Volt olyan szakértő, aki négy év után jelentette be, hogy elfogult, másról kiderült, hogy a Quaestor-ügy károsultja, és akadt olyan is, aki kompetencia hiányára hivatkozva kérte a felmentését. |