Orbán 10 éve
Sorozatunkban a napi hírek tükrében felvillantjuk Orbán Viktor kormányzásának eseményeit. Azokat a döntéseket, amelyek megalapozták a Nemzeti Együttműködés Rendszerének nevezett kormányzás politikáját, s alapvetően meghatározták az ország lakóinak mindennapjait. Egyébként Orbán értékelése szerint az elmúlt tíz év olyan sikertörténet, amely az elmúlt száz év legsikeresebb fejezete is egyben. A miniszterelnök kiegyensúlyozott fejlődést lát, gazdasági eredményeket, amelyek előnyei a legszegényebb rétegekhez is eljutottak. Ezzel szemben a kritikusok a demokrácia leépítését, a közszolgáltatások színvonalának drámai romlását, a korrupció elszabadulását látják. Portálunk heti rendszerességgel felidézi az elmúlt tíz év történéseit – ahogyan ma látjuk.
A második Orbán kormány tíz évvel ezelőtt, 2010. május 29-én alakult. A kétharmados parlamenti többség megszerzése igazolta a Századvég Közvélemény-kutató választási győzelmet megelőző felmérését, amely szerint Magyarország komoly reményekkel fogadta Orbán Viktor kormányzását. A gazdasági válságból kiláboló ország azt várta, hogy gyors és okos gazdasági döntések születnek. A hatalomra kerülő Fidesz azt ígérte Magyarországnak a választási kampányban, hogy egymillió munkahelyet teremt, megfékezi a korrupciót és a bűnözést továbbá megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét.
Ma már aligha van jelentősége, hogy 2010-ben május 29-e szombatra esett, akkor tette le az esküt a kormány. A miniszterelnök természetesen Orbán Viktor, helyettese Semjén Zsolt, a belügyminiszter Pintér Sándor, a nemzetgazdasági miniszter Varga Mihály. Az alapító atyák, tehát Orbán kormányának többi tagja: Lázár János, Navracsics Tibor, Giró Szász András, Martonyi János, Balogh Zoltán, Németh Lászlóné, Fazekas Sándor, Hende Csaba azóta már más vizeken evez.
Nem sokkal azután, hogy a kormány letette a hivatali esküt, Kósa Lajos alelnök váratlanul bejelentette, hogy csekély az esély a magyar államcsőd elkerülésére. A hírt később a miniszterelnök szóvivője meg is erősítette. Kósa szavai után bedőlt a forint, zuhanni kezdett a tőzsdeindex. Később Varga Mihály elismerte a hibát, bár azt nem árulta el, hogy Kósa Lajos kijelentése mekkora kárt okozott a gazdaságnak. Mindenesetre a forint feltámasztása érdekében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elkezdte dicsérni a Bajnai-kormány gazdaságpolitikáját. Ez a Fideszen belül komoly politikai feszültséget okozott, viszont a forint újra stabil lett.
Ezt követően, Orbán Viktor sietve meghirdette a válságból kilábolást célzó 29 pontos csomagtervet. A kormányfő – egyebek mellett – csökkenő adókat ígért, de nagy meglepetésre bejelentette a bankadót is. Megígérte a bedőlt lakáshitelesek megsegítését, a devizahitelek megszüntetését, a kilakoltatási moratóriumot. Továbbá bércsökkentést az államigazgatásban. A gazdasági csomag jót tett a forintnak, az euró árfolyama 2010. júniusában 281 forintra zuhant. A csomagtervet – a politikában szokatlan módon – megdicsérte a távozó kormány pénzügyminisztere Oszkó Péter is, aki azt mondta, hogy az intézkedésekkel a kormányfő megnyugtatta a pénzpiacokat.
Közben hangulatjavító intézkedésként Rogán Antal törvényjavaslata alapján, a kormány befagyasztotta a lakossági piaci gáz-, és áram árát, mert a Fidesz látványosan teljesíteni akarta a választási ígéretét. Ez azonban még nem az a rezsicsökkentés volt, aminek következményeként a lakosság által elfogyasztott energián az állam milliárdokat nyert, hiszen közben az áram és a gáz ára leesett a világpiacon. De erről majd később.
Ugyancsak a választási ígéretek teljesítését tartotta szem előtt Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter is, aki a vidék „lakosság-megtartó képessége” érdekében látványosan visszaállította a baloldali kormányok által szüneteltetésre ítélt vasútvonalak forgalmát. (A kiszivárgott hírek szerint a közelmúltban Tarlós István miniszterelnöki megbízottként a járvány előtt arra tett javaslatot, hogy a Fidesz által 2010-ben megnyitott mellékvonalakat ismét zárják be. Van olyan terv, amely szerint 46 mellékvonal bezárást tervezik, de mindeddig a bezárandó mellékvonalak listáját nem hozták nyilvánosságra.)
Hasonlóan jártak a kis postával rendelkező falvak. Miután korábban ezek sem működtek gazdaságosan, ezért az MSZP-SZDSZ kormány még 2010. előtt több tucat falusi hivatalt bezárt. Fellegi miniszter 2010-ben ezeket látványosan újranyitotta. A megnyitott kis postákat később a Fidesz ismét bezárta. (A napokban megjelent hírek szerint újabb 300 kis posta bezárására kerülhet sor.)
Végül egy katasztrófáról szóló hír: 2010-ben komoly árvíz volt az országban. A politikusok és a későbbi miniszterelnök is rendszeresen feltűnt a gátakon. Hatalomra kerülve, Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormány megtéríti az önkormányzatok, valamint az állami szervek védekezésre fordított költségeit.
Ez azért meglepő, mert ma a kormány nem fizeti ki a helyhatóságoknak a járvány elleni védekezés plusz kiadásait. Igaz, 2010-ben az önkormányzatok többségét a Fidesz, ma pedig már az ellenzék vezeti.
Folyt.köv.....
