Orbán a libernyákok elleni védekezésről írt cikket
A koronavírus-járvány miatt elmaradtak Orbán szokásos, irányvonalakat kijelölő beszédei Tusnádfürdőn, a Tranziton és Kötcsén, ezért cikket írt a hétfőn megjelent Magyar Nemzetbe.
Orbán visszatért a libernyák kifejezéshez, összesen négyszer írta le cikkében, először rögtön az elején: „A politikai korrektség, vagyis a libernyák doktrína-, beszédmód- és stílusdiktátumok elleni lázadás medre egyre szélesedik. Egyre többen és egyre bátrabban lépnek ki a már fojtogatóan szűk egyetlen helyes beszédmód, egyetlen helyes demokráciafölfogás, egyetlen helyes Európa- és Nyugat-értelmezés kalodájából” – kezdi mondanivalóját a kormánypárti lapban, hozzátéve mindjárt, hogy ez a „szabadulási kísérlet" negatív következményekkel járt, úgy mint „kiutasítás az akadémiai életből, állásvesztés, megbélyegzés, egyetemi vesszőfutás, a példák lassan mindennaposak".
A cikket a hvg.hu elemezte. Eszerint Orbán írásának az eleje a már ismert liberális (libernyák)-konzervatív harcról szól, a miniszterelnök szerint, ugyanis kiderült, hogy a demokrácia tényleg lehet illiberális is. Kicsit a történelmet is értelmezi azzal, hogy felemlegeti, a szovjet blokk összeomlásáig a konzervatívok és a liberálisok szövetségben voltak a közös ellenség ellen, de a szövetség a berlini fal leomlásával Nyugaton, a szovjetek kivonulásával pedig Keleten is elvesztette az értelmét.”
Aztán egyértelműen rámutatott az ellenségre. „A konzervatívok és kereszténydemokraták számára a legnagyobb kihívást és ellenfelet ma és újra a liberalizmus és a liberálisok jelentik” – írja, érvként felhozva, hogy a liberálisok támadásának célkeresztjében csupa olyan dolog áll, ami egy konzervatívnak fontos (nemzet, család, vallási hagyomány).
Szokás szerint, a migrációval riogat, szerinte ez a két világnézet harcának egyik oka, mivel a libernyákok lakosságcserét szeretnének.
Aztán azt írja, hogy „az iskolák védjék meg a család eszményét és értékeit, és tartsák távol a kiskorúaktól a genderideológiát és a szivárványos propagandát”.
Ezek után kifejti, hogy az állam be kívánja illeszteni a vallást a társadalom életébe.
A gazdaságról azt írja, hogy világ össztermeléséhez egyre kevésbé hozzájáruló Európai Unió úgy gondolja, a megoldás a migráció lenne, és „a nyugati nagyvárosokban 2050-re inkább muszlim többséggel kell számolnunk.”
A koronavírus járványról azt írta, itt a második hullám, amit újra külföldről hurcoltak be. „Azt tudjuk, hogy 2022 tavaszán választás lesz. Addig védekezés lesz.”
