Orbán a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés lehetőségét vizsgálja
Két nappal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze elfogatóparancs kiadását kérte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre, Orbán Viktor feladatba adta három miniszterének, vizsgálják meg: mi történne, ha Magyarország – egyedüli EU-tagként – kilépne a büntetőbíróság kötelékéből? – tudta meg a 24.hu. Az ICC korábban Vlagyimir Putyin ellen is elfogatóparancsot adott ki.
A kormány május 22-ei ülésén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter azt a feladatot kapta, hogy készítsenek feljegyzést a miniszterelnöknek Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésének lehetséges következményeiről, különös tekintettel az európai uniós következményekre – értesült a 24.hu.
A lap szerint az időzítés aligha véletlen: a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze két nappal korábban elfogatóparancsot kért Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre, valamint Joáv Galant védelmi miniszterre, ahogyan a palesztin Hamász három vezetőjére is körözést adna ki, amiért a főügyész szerint büntetőjogi felelősséggel tartoznak a 2023. október 7. (a Hamász Izrael elleni támadása) óta elkövetetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért.
Az ICC 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is, azzal vádolva, hogy felelős az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért.
Az emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság az elmúlt időszakban több ügyben nem jogi, hanem egyértelműen politikai döntést hozott, ezzel aláásva a szervezet tekintélyét. Magyarország elutasítja, hogy politikai eszközként használják a nemzetközi bíróságokat – válaszolta a 24.hu kérdéseire a Miniszterelnökségi Sajtóiroda. Hogy pontosan mely ügyekre gondolnak, nem írták le.
Az elfogatóparancs minden ICC-tagállamot kötelez, így Magyarországot is, hazánk azonban nagy bajban lenne, ha ide jönne Putyin – emlékeztet a lap egy korábbi cikkére hivatkozva. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak Magyarország is a tagja, tehát ha ide jönne az orosz elnök, akkor elvileg – az elfogatóparancs értelmében – le kellene őt tartóztatni. Csakhogy Magyarország nem hirdette ki a Nemzetközi Büntetőbíróságot megalapító római statútumot, vagyis hazánk a letartóztatást nem tudná foganatosítani. A nemzetközi jog viszont nem törődik azzal, hogy Magyarország kihirdette-e az általa aláírt nemzetközi szerződést – azaz a nemzetközi jog alapján mégiscsak előfordulhat, hogy le kellene tartóztatnunk Vlagyimir Putyint.
Erre a joghézagra a maga szemszögéből a Miniszterelnökségi Sajtóiroda is utalt a lapnak, amikor azt írta: „Magyarország elfogadta a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányát, de az erről szóló nemzetközi egyezményt alkotmányossági okokból nem hirdette ki, így az nem lett a magyar jogrend része. Ezért Magyarországon ma nem hajtható végre semmilyen intézkedés a Nemzetközi Büntetőbíróság döntéseivel kapcsolatban".
