Orbán akadékoskodása nyomot hagy a partnerekben
A magyar parlament ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását – Magyarországgal kapcsolatban ez a vezető hír a nemzetközi sajtóban, beszámolt róla a világ minden táján számtalan nagy és kicsi sajtóorgánum.
Az amerikai lap rámutatott: Budapest volt az utolsó akadály Svédország csatlakozásának útjában, miközben a szövetség azon van, hogy az Ukrajna elleni háború miatt elszigetelje Oroszországot. A hétfői budapesti szavazás megpecsételte azt a jelentős eltolódást, amely a kelet és nyugat közötti erőegyensúlyban következett be az Ukrajna elleni támadás nyomán. A szerző, a lap közép- és kelet-európai irodájának vezetője (nagyok sok más jelentéshez hasonlóan – A szerk.) rámutatott: Orbán Viktor, Magyarország tekintélyelvű miniszterelnöke az ukrajnai háború ellenére is szívélyes kapcsolatokat ápol Putyin orosz elnökkel, és 19 hónapon át halogatta, hogy szavazásra bocsássa a svéd csatlakozás ratifikálását.
A New York Times felhívja a figyelmet: Orbán azután döntött arról, hogy engedi napirendre tűzni a kérdést, hogy pénteken látogatást tett Budapesten a svéd kormányfő. Stockholm tényleges csatlakozásához még szükséges némi papírmunka, de Finnország tavalyi csatlakozásához hasonlóan, jelentősen megnöveli a NATO katonai erejét a Balti-tengeren, és csökkenti az orosz energiaexportok fontos tranzitállomásul szolgáló három kikötővel rendelkező Oroszország ellenőrzését a vízi út felett. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az X-en üdvözölte a magyar ratifikálást, és hangsúlyozta: „Svédország csatlakozása mindnyájunkat erősebbé tesz, és nagyobb biztonságot jelent”.
Stockholm már eddig is szállított fegyvereket Ukrajnának, így a harcmezőn nem jelent nagy változást a csatlakozása, de komoly csapást mér Putyin indoklására, miszerint azért támadta meg Ukrajnát, hogy a NATO-t távol tartsa az orosz határtól.
A magyar parlament nagy többséggel fogadta el a svéd csatlakozást, mindössze hat ellenszavazattal, de a konszenzusnak egyből vége lett, amint az ellenzék azt indítványozta, hogy egy perces csenddel emlékezzenek meg Alekszej Navalnij nemrég egy sarkkörön túli táborban február 16-ám elhunyt orosz ellenzéki vezetőről. Az ellenzéki képviselők felálltak, de a miniszterelnök és pártja képviselői ülve maradtak. A szerző idézte a kormányfő ezzel kapcsolatos kijelentéseit.
A hosszas halogatás frusztrálta az Egyesült Államokat és a NATO más tagállamait, amelyek értetlenül szemlélték ezt, és kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy vajon Magyarország megbízható tagja-e még a szövetségnek, és elkötelezett-e a kollektív védelem elve mellett.
Orbán Viktorról régen tudott, hogy az ország vétójogát fontos döntésekkel kapcsolatban arra használja fel, hogy megpróbáljon pénzt, vagy kedvezményeket kikényszeríteni.
A hosszú halogatás várhatóan keserű szájízt hagy hátra annak ellenére, hogy Budapest végül ratifikálta Svédország csatlakozását, és nem változtat azon, hogy Orbánt bajkeverőnek tartják, akinek fontosabb a Putyinnal való kapcsolat.
Idézte a szerző, hogy milyen „érvekkel” indokolta Orbán Viktor a halogatást, és rámutatott: Orbán Svédországgal kapcsolatos kemény magatartása, és az Ukrajnának szánt segélycsomag kezdeti akadályozása azt mutatja: arra hajlik, hogy kicsi országát, amely az EU gazdasági teljesítményének mindössze egy százalékát adja, olyan erővé tegye, amellyel számolni kell az európai politikai porondon.
Mindez feldühítette az európai vezetőket, de az örökös zavarkeltés és a fősodor nézeteivel való szembeszegülés mind a NATO-ban, mint az EU-ban erősítette Orbán pozícióját a gyakran Putyin felé hajló európai szélsőjobboldalon, és a szélsőbal szegmens egy részében.
