Orbán akár bele is bukhat az oltásmizériába

Meglehetősen ellentmondásosra sikeredett a koronavírus-regisztráltak-nem regisztráltak kezelését illető kormányzati kommunikáció. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője tavaly december 14-én azt mondta, hogy „aki szeretne oltást kapni, jelentkezzen”, aki nem jelentkezik, az hátrébb kerül a sorban. Két nappal később Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője kijelentette: „nem kötelező regisztrálni a vakcinainfo.gov.hu-n ahhoz, hogy az ember oltást kapjon”.

A regisztrációnak lesz jelentősége – hangoztatta viszont Orbán december 18-án. Mivel amikor majd mindenkinek bőven elérhető lesz az oltás – fogalmazott nem teljesen egyértelműen –, akkor a regisztráció alapján fogják azt beadni. Legutóbbi, pénteki szokásos rádiószózatában egyértelműen fogalmazott: mindenkit arra kért, hogy jelentkezzen az oltásra, mert csak így tudnak segíteni. „Tehát aki nem jelentkezik, az kimarad” – vonja le a következtetést a kormányfői bejelentésből Magyar György a blogjában, megjegyezve: a védőoltásra a legfrissebb adatok szerint eddig valamivel több mint kétmillióan regisztráltak.

Tehát a felnőttkorú magyar népesség nagyjából negyede jelentkezett, de hogy mi van a többi, csaknem hatmillió emberrel, arról semmit nem tudni – mutat rá az írás. Őket nem volt képes meggyőzni a kormányzati kampány? – teszi fel a költői kérdést, egy döbbenetes adatot előhozva: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint tavaly 2,6 millió krónikus beteg élt Magyarországon, és ők a Covid19-vírus okozta járvány miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve. Azaz, még ha az összes krónikus beteg jelentkezett is, akkor is hiányzik a sorból még félmillió ember. De ez így biztosan nem igaz, mert nyilván sokan vannak az oltásra jelentkezők között egészséges polgárok is.

Nem működik a rendszer

A rendszer valamiért nem működik, és valószínűleg a krónikus betegek sora sem szerepel az oltakozásra feliratkozottak között – szögezi le a blogbejegyzés. Egy újabb ostoba nemzeti konzultáció helyett, inkább arra kellene nagyobb figyelmet fordítani, hogy legalább a különös kockázatnak kitett emberek oltásáról gondoskodjanak. Most úgy tűnik, hogy velük – miközben a nyugdíjasoknak küldtek regisztrációval kapcsolatos tájékoztató levelet – nem törődik senki.

Más kérdés persze, hogy a nyugdíjasok milyen arányban válaszoltak a megkeresésre, ami nem ismert. Az akció sikere már csak azért is kétséges lehet, mert a csaknem 3200 magyarországi településen nem egészen kilencezer postaláda van – ezek fele is a nagyobb városokban található –, ahová a válaszküldeményt a címzettek bedobhatják. Egy vidéki idős ember vajon fog kilométereket gyalogolni, hogy a regisztrációs kérelmét postára adja?

Nemzeti konzultáció helyett inkább célzott megkeresés kellene

Egyébként az illetékes szervek birtokában vannak mindazon információnak, amelyre az emberek egészségének megőrzése, illetve gyógyítása érdekében szükség lehet. Mellesleg az ügyfélkapun keresztül bárki megtekintheti a saját „betegmúltját”, így az életünk nyílt titok a hivatalok előtt is. Vajon mi az akadálya annak, hogy legalább a járvány által különösen veszélyeztetett embereket célzottan megkeressék? Nem feltétlenül levélben vagy interneten – bár tudjuk, hogy aki nem fér hozzá a világhálóhoz, az kevesebbet is ér –, hanem valamilyen más módon. Ha futja nemzeti konzultációk sokaságára, talán erre a kihívásra is találhatnának a költségvetésben némi aprópénzt.

Már csak azért is költeni kellene rá, mert a lakosság háromnegyede eddig nem regisztrált az oltásra. Aki pedig nem jelentkezik, az Orbán szerint kimarad. Rajtuk ugyanis nem tudnak – vagy nem akarnak – segíteni. Ha azonban nem sikerül a népesség többségét átoltani, ami a „nyájimmunitás" feltétele, talán soha nem lesz vége a járványnak. Ebbe Magyarország „örökös” miniszterelnöke akár bele is bukhat...