Orbán Anita: pragmatikus kapcsolatot keresünk Moszkvával

Orbán Anita pénteken a római Palazzo Falconeriben beszélt az olasz napilapnak. Arra a kérdésre, hogy melyek a kormány fő eredményei és kihívásai „az új Magyarországon”, azt mondta: az országban jelentős gondolkodásbeli változás zajlik. Szerinte a magyar nemzet hagyományosan pesszimista, de egy friss közvélemény-kutatás alapján az emberek optimisták a jövővel és a gazdasággal kapcsolatban.

A külügyminiszter az interjú napját szimbolikusnak nevezte, mert megfogalmazása szerint Magyarország visszatért Európába. Indoklásként azt említette, hogy az EU Gazdasági és Pénzügyi Tanácsán, az ECOFIN-on átment a magyar uniós helyreállítási terv, és pénteken elfogadták Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez is.

Orbán Anita a legnagyobb kihívásnak a gazdaság állapotát nevezte. Azt mondta, az előző kormánytól közel 8 százalékos költségvetési hiányt örököltek.

Az interjúban rákérdeztek a Tisza által jövő hétre tervezett alkotmánymódosításra is, amely a forrás szerint a köztársasági elnök leváltásáról is rendelkezik. A kérdésben az újságíró azt vetette fel, hogy nemcsak politikai ellenfelek, hanem jogvédő szervezetek is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a „rezsimváltás” érdekében ugyanazokat a kiskapukat használhatják, mint az előző kormány.

„Mi a jogállamiságon keresztül építünk fel egy jogállamiságon alapuló társadalmat. Jogi eszközöket használunk a rendszer megváltoztatására” – válaszolta Orbán Anita. A miniszter szerint az előző hatalom elfoglalta az államot, és Magyar Péter szavaival élve saját embereit helyezte több állami intézmény élére, amelyek közül sokak mandátuma csak a 2030-as években járt volna le. Példaként a Szuverenitásvédelmi Hivatalt említette, amelyet szerinte a civil társadalom és az újságírók ellen hoztak létre, de felszámolták.

Arra a kérdésre, miért nem megfosztási eljárással távolítanák el az államfőt, Orbán Anita azt mondta, azért nem ezt az utat választották, mert az Alkotmánybíróság sem független, bíráit az előző miniszterelnök nevezte ki. Hozzátette: a bíróság tekintélyének helyreállításán dolgoznak, és gyorsan akarnak haladni. Azt is mondta, magukkal kezdték a változtatást, mert bevezették a miniszterelnök és a parlamenti képviselők mandátumának korlátozását.

Ukrajnával kapcsolatban a külügyminisztert arról kérdezték, miért nem járulnak hozzá fegyverek küldéséhez, miközben több európai ország ezt támogatja. Orbán Anita erre azt válaszolta, hogy ebben a kérdésben a politikájuk változatlan: a magyar választók arra adtak felhatalmazást, hogy ne küldjenek fegyvereket, hanem más eszközökkel, humanitárius segélyekkel és szankciókkal segítsenek.

Kijev gyorsított uniós csatlakozásáról azt mondta, Magyarország a teljesítményalapú csatlakozást támogatja az EU módszertana szerint. Szerinte minden országnak ugyanazt az utat kell bejárnia és ugyanazoknak a kritériumoknak kell megfelelnie. A kárpátaljai magyar kisebbség ügyéről azt közölte: sikerült kétoldalú megállapodást kötni Kijevvel, ami elengedhetetlen feltétele volt a kapcsolatok újraindításának.

Oroszországról Orbán Anita úgy fogalmazott, hogy földrajzi helyzete, mérete, hatalma és történelme miatt továbbra is fontos ország marad Európában. Azt mondta: „Nagyon pragmatikus kapcsolatot keresünk Moszkvával”, amely szuverén nemzetek között áll fenn.

A külügyminiszter arról is beszámolt, hogy Magyarországot először kvázi megfigyelőként hívták meg a 6 uniós és 6 nyugat-balkáni tagországból álló csoportosulásba, majd az ülés közben felkérték, hogy legyen teljes jogú tag, amit el is fogadott. A római programon több külügyminiszter vett részt, Orbán Anita pedig szerb kollégájával a Római Magyar Akadémia épületében tartotta meg első kétoldalú egyeztetését.