Orbán egója miatt halogathatták a svéd NATO-csatlakozást
„Ego, Putyin vagy a Gripenek?” – Ezzel a címmel elemezte a The New York Times Orbán Viktor lehetséges okait a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásának hosszas halogatására. Orbán különféle indokokat hozott fel, de a valós ok alighanem a saját imidzsével és a belpolitikával függ össze.
Az amerikai lap szerzője szerint nagy az értetlenség a Fidesz köreiben is, és Ungár Pétert idézte, aki elmondta, hogy egy fideszes képviselő nála érdeklődött, vajon mi lehet a halogatás oka. A kormány illetékes hivatala arra a kérdésre, hogy miért tartott ez ilyen sokáig, Orbán Viktor pénteki kijelentését idézte, amely szerint üdvözölte a Gripenek eladásról szóló svéd döntést.
Ugyanakkor kétségessé vált Magyarország megbízhatósága.
A kormány bírálói, így Krekó Péter (Political Capital) Orbán egóját látja a történtek mögött, nevezetesen azt, hogy a csekély gazdasági és katonai erővel rendelkező, kicsi országát a figyelem központjában akarja tartani. Az összeesküvésre hajlamosabb bírálók egy Putyin és Orbán közötti titkos megállapodásra gyanakszanak. Nincs azonban bizonyíték arra, hogy Orbán Putyinhoz való dörgölődzése bármi mást jelentene, mint annak a kívánságnak a megnyilvánulását, hogy jó kapcsolatokat akar ápolni Moszkvával, és el akarja kerülni, hogy országa belebonyolódjon az ukrajnai háborúba. Ez a pozíció ugyan ellentétes az európai vezetők szándékaival, de nagy győzelemhez segítette a Fideszt 2022-ben.
Talán szilárdabb alapja van az Orbán egójára vonatkozó elméletnek, hiszen a halogatás reflektorfénybe, bár nagyon kevéssé hízelgő megvilágításba helyezte Orbánt és országát. Szólt a szerző arról, hogy a kormány tagjai és a Fidesz képviselői nem voltak hajlandók találkozni az ügyben Budapesten járt kétpárti amerikai szenátusi küldöttséggel, amely azért érkezett, hogy megmutassa: komolyan veszik az országot. Jobb fogadtatásban részesült Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, aki ígéretet hozott a katonai és ipari együttműködés bővítésére. Ennél fontosabb azonban, hogy Kristersson megadta Orbánnak az elégtételt, hogy kiegyenlíthetett egy számlát. Kristersson 2019.ben, az Európai Parlament képviselőjeként követelte a Fidesz kizárását az Európai Néppárt frakcióból, és a Fidesz – a kizárás megaláztatását elkerülendő – kilépett.
Ezt maga Mráz Ágoston Sámuel (Nézőpont) mondta el a szerzőnek, amikor kifejtette: Kristersson látogatásának legfontosabb aspektusa nem a katonai együttműködés bővítése, hanem az volt, hogy Orbán Viktorral együtt kellett a kamerákba mosolyognia.
A katonai együttműködésről szóló megállapodásnak kevés köze van Svédország NATO-csatlakozásához, és diplomaták, valamint elemzők szerint csak azért kötötték a NATO-csatlakozás ügyéhez, hogy Orbán konkrét hasznot tudjon felmutatni obstrukciós politikája indoklására.
A szerző felhozta, hogy az ellenzék indítványára február 5-re, a svéd csatlakozás ratifikálására összehívott rendkívüli parlamenti ülést a Fidesz bojkottálta, és idézte Mráz Ágoston Sámuel magyarázatát erre: „ez egyszerűen tükrözte a magyar politikai realitást. Polarizált demokráciában élünk, és ez azt jelenti, hogy nem az ellenzék mondja meg, mikor döntünk a svéd csatlakozásról”. Mráz elismerte, hogy Budapestet meglepetésként érte, hogy Törökország hirtelen ratifikálta a csatlakozást, és „kényelmetlen volt Orbán Viktor számára, hogy nem tudta betartani ígéretét, miszerint nem Magyarország lesz az utolsó”.
Mráz szerint „A politika magyar módja a hangosság és a harc”. Mások, különösen a skandinávok és az EU brüsszeli tisztségviselői talán nem kedvelik a magyar megközelítést, „de működik” – mondta.
