Orbán némi üveggyöngyért engedni fog Ukrajna ügyében, ami itthon jól eladható

Mint a Népszava – a Financial Times értesülésére hivatkozva – megírta, az Európai Unió súlyos csapást mérhet a magyar gazdaságra, ha Orbán Viktor meg akarná vétózni az Ukrajnának szánt támogatást az Európai Tanács csütörtökön kezdődő rendkívüli csúcstalálkozóján. A tekintélyes brit lap által megszerzett bizalmas – uniós tisztviselők által készített – brüsszeli dokumentumokból egy olyan stratégia körvonalazódik, amely kifejezetten Magyarország gazdasági gyengeségeit célozza meg, veszélyezteti a forintot, jelentősen drágítaná a hitelfelvételt, rombolná a befektetői bizalmat, s ártana a „munkahelyteremtésnek és a növekedésnek”, ha Budapest nem hajlandó feloldani vétóját a Kijevnek nyújtott támogatás ellen. E finanszírozás nélkül „a pénzügyi piacok, valamint az európai és nemzetközi vállalatok kevésbé lennének érdekeltek abban, hogy Magyarországon fektessenek be” – áll a dokumentumban. Egy ilyen büntetés „gyorsan kiválthatja az államháztartási hiány finanszírozási költségeinek további növekedését és a valuta értékének csökkenését”.

A dokumentum rögzíti, ha a február 1-i csúcstalálkozón nem születik megállapodás, több állam- és kormányfő nyilvánosan kijelenti, hogy Magyarország nem kaphat uniós támogatásokat. Az uniós terv az EU és a leginkább oroszbarát tagállam, Magyarország közötti harc jelentős eszkalálódását jelzi – jegyzi meg az FT.

Bóka János uniós ügyekért felelős államtitkár a lapnak azt mondta, Budapest nem tudott a pénzügyi veszélyről, de „nem enged a nyomásnak”. Majd ismételgette azt a magyar kormányzati klisét, miszerint ők nem kapcsolják össze Ukrajna támogatása és az uniós forrásokhoz való hozzáférés kérdést. 

Mint emlékezetes, Orbán a legutóbbi, decemberi csúcstalálkozón blokkolta az Ukrajna támogatásáról szóló döntést, amely szerint az ország négy évre 50 milliárd eurós támogatást kapna. Az Ukrajnával tervezett csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntésnél viszont – a korábbi vétófenyegetés ellenére – Orbán Viktor nem szavazott, igaz, ez volt az a bizonyos elképesztően megalázó pillanat, amikor kiküldték a teremből, hogy igyon egy kávét, amíg a többi tagállam szavaz.

A Népszava nem egészen két hete arról számolt be, hogy az EU tagállamok nagyköveteinek ülésén Magyarország nem adta a beleegyezését Ukrajna 50 milliárd eurós támogatásához. Még azt is ellenezte – de nem tudta megakadályozni –, hogy hamarosan elkezdődhessenek a tárgyalások a döntéshozó intézmények között arról a jogszabályról, amely rendelkezik a megtámadott ország segélyezését 2024-2027 között lehetővé tevő pénzügyi eszköz felállításáról. A rendelettervezetről kialakított részleges közös álláspont elfogadásához ugyanis elég volt a 27 ország minősített többségének „igen" szavazata. A tanácskozáson egyedül a magyar nagykövet mutatott fel piros lapot.

A brüsszeli viszonyokat kiválóan ismerő – korábban a Párbeszéd uniós képviselőjeként, jelenleg Budapest brüsszeli kiküldöttjeként dolgozó – Jávor Benedeket arról kérdeztük, vajon reálisnak tartja-e egy ilyen terv elkészültét? És mennyi esélyt ad annak életbe léptetésére? Illetve mit jelez ez az egész Magyarország és az EU kapcsolatában, hiszen az EP után most lehet, hogy a Tanács is keményen fellép Orbán ellen.

Az elmúlt fél évben, sőt inkább három hónapban egyre másra jelentkeztek különféle sajtótermékek különféle megfejtésekkel azzal kapcsolatban, hogy mi történhet Magyarországgal, ezek pedig csak részben fedték a valóságot – kezdte a válaszát a zöldpolitikus. Azt gyanítja, hogy nincs is ilyen kész terv, menetrend arra, hogy mi legyen. „Ezzel együtt igaza van az FT-nek abban, hogy nagyon elég lett a magyar kormány vétóiból és zsarolásaiból, a politikai hangulat abba az irányba mozog, hogy történjen valami ezzel kapcsolatban”.

Jávor szerint két dolog történhet. Az egyik az uniós pénzek visszatartása. De nem úgy, ahogy a Financial Times írta, hogy végleges, hiszen jogilag, eljárásilag nem is lehet ilyet lépni, nemigen van olyan döntési mechanizmus sem, amellyel véglegesen elveszik egy tagálamtól a jog szerint számára dedikált forrásokat. Azt tudják tenni, hogy továbbra is visszatartják a pénzeket, s a decemberben utalt 10 milliárd eurós előlegen túl, többnek nem oldják fel a zárolását. Illetve új elemként – hívta fel a figyelmet rá – a már megnyitott 10 milliárdos forrást újra zárolhatják. Információk szerint ebből mintegy félmilliárdot már elutaltak Magyarországnak, de az azon felüli összegeket lehet ismét zárolni – jegyezte meg. Úgy látja: elvben volna erre lehetősége a Bizottságnak, miután azt állították, hogy az igazságügyi reform végrehajtásával teljesítették a pénz felszabadításának a feltételeit, de az Európai Parlament ezt vitatja. Szerintük ezek jogszabályi szinten teljesülhettek ugyan, de a gyakorlatban is működniük kellene. Ám például az Országos Bírói Tanács választása és mások még nem zajlottak le, azaz olyan dolgokat tekintettek megtörténtnek, amelyek valójában még nem történtek meg. Erről borítékolhatóan lesz jogvita az EP és a Bizottság között – jósolta Jávor, hozzátéve, hogy ugyan a Bizottság nehezen léphet ebből vissza, „de azért még lehet érdekes fejlemény”. Ennél fontosabbnak tartja a szakértő, hogy folyamatosan monitorozzák a folyamatokat, s ha azokat megint veszélyben látják, akkor újra elindíthatják az eljárást, és egyben ismét visszatarthatják a pénzeket.

Jávor felhívta a figyelmet arra is, hogy a zárolás részleges feloldásának a napján fogadta el a magyar parlament a szuverenitásvédelmi törvényt, amely nagy valószínűség szerint sérti a zárolás feloldásának feltételeit. Négy területet vizsgálnak ezek kapcsán – idézte fel. Az egyik az úgynevezett Common Provision Regulations (CPR, azaz a közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet) mellékletében nevesített négy kitétel, amelyek egyike az Európai Alapjogi Charta maradéktalan betartásának kötelezettsége. „Nehéz mást megállapítani, mint hogy a szuverenitásvédelmi törvény annak minden pontját sérti” – állapította meg a szakértő. Konfliktus van tehát a CPR-ban foglalt elvárások és a törvény között, azaz jogilag a Bizottság kezében van a lehetőség, hogy a szuverenitásvédelmi törvény kapcsán („amit vizsgál is már a Bizottság) azt mondják, újra zárolják a 10 milliárd eurót. „Egy biztos, ahogy Magyarország egyre kevésbé tolerált tevékenységet folytat, minden ilyen lépés irányában nő az érdeklődés az unióban” – szögezte le Jávor Benedek.

De van egy másik átfogó lehetősége is a Bizottságnak: előrelépni a 7. cikkely szerint eljárásban, és a végén megvonni Magyarország szavazati jogát. A Financial Times nem erről, hanem főleg a pénzügyi eszközökről írt. Az eljárás immár tíz éve zajlik, különböző parlamenti jelentések, vizsgálatok folytak, a Sargentini-jelentés nyomán pedig eljárás is indult Magyarországgal szemben, ám nagy előrelépés nem történt. Abból, hogy valami ki is süljön az eljárásból, meg kellene állapítania a Tanácsnak, hogy rendszerszinten megsértik a jogállamiságot, és utána kell megfogalmazni és elfogadni egy szankciós csomagot Magyarországgal szemben. Az egyik szankció a szavazati jog megvonása lehet, amiről egyébként egyre többet beszélnek, s éppen erről szól Petri Sarvamaa finn kereszténydemokrata EP-képviselő karácsony előtti kezdeményezése. Ám ez egy hosszabb folyamat, amelynek legfeljebb az első lépéseit lehet a belga elnökség alatt megtenni, utána az EP és a Bizottság újra alakul, s ennek eredményeként az uniós intézményekben kevésbé lesz aktív cselekvés (bár a Tanács zavaratlanul működik ez alatt is), ugyanakkor Magyarország veszi át az elnökséget, s az alatt a hat hónap alatt alig lehet érdemi előrelépés – magyarázta a szakértő. „A 7. cikkely szerinti eljárást nem lehet a belga elnökség hat hónapja alatt végigzavarni, ha csak nem történik valami extrém dolog” – mondta, megjegyezve: utánunk következik a lengyel elnökség, s miután az ottani kormányváltás óta kifejezetten ellenségesek az Orbán-kormánnyal, így tovább gördíthetik az ellenünk folyó 7. cikkely szerinti eljárást.

„Egyre nagyobb a nyomás ebbe az irányba, egyre kisebb az ellenállás, s Orbánék decemberi viselkedése az utolsó csöpp bizalmat és jóindulatot is elpárologtatta a magyar kormány iránt” – szögezte le Jávor. Aki úgy látja, ha Orbánék most nem a decemberi 10 milliárd euró felszabadításával kapcsolatos hallgatólagos megállapodásnak megfelelően cselekszenek, hanem folytatják a vétópolitikát, akkor tovább erősödik a keményebb eszközök alkalmazását követelő hangulat, amit a döntő többség támogat, „de még ezzel együtt is kétségeim vannak a Financial Times által leírt kész forgatókönyv létezésében” – hangoztatta. Mint megjegyezte: minden bizonnyal vannak különféle elképzelések, és ezeknek az egyike az FT által közölt extrém lehetőség is. 

„Viszont mindezt nyilvánvalóan a magyar kormány is tudja, s azt gondolom, hogy – figyelembe véve a magyar gazdaság, a költségvetés helyzetét – nincs túl nagy játéktere Orbánnak” – vonta le a következtetést. Emlékeztetett arra, hogy Orbán mindig szeret elmenni a falig, sőt, azon túl is még egy lépéssel, de amikor végképp eljut oda, ahol a part szakad, mindig visszalép egyet, „a taktikája ugyanis az, hogy négyet előre, egyet hátra”. A legvalószínűbb forgatókönyvnek Jávor azt tartja, hogy valami olyan megoldás születik az eheti csúcsértekezleten, amit a magyar kormány el tud adni a hazai közönségének, azt tudja kommunikálni, hogy ők ismét ellenálltak, s visszaverték a brüsszelieket. Azt nem látja egyelőre, hogy a csúcson milyen engedményeket érnek el, de valószínűnek tartja, hogy valami marginális ügyben kapnak valamit, ami után azt harsoghatják, hogy ismét térdre kényszerítették Európát. Ennek fejében pedig átengedik a közös európai fellépést Ukrajna támogatásában, ami végül is az EU számára a fontos ügy.