Orbán és csapata elszigetelődik a világpolitikában

A magyar külpolitika lényege, hogy minden világszereplővel jóban kell lenni. Egyebek között erről is beszélt a miniszterelnök a Parlamentben. Orbán Viktor szerint kár lenne lemondani a kínai piacokról, befektetésekről. Azt magyarázta, hogy hazánk az Európai Unió megerősítésében érdekelt, jó szövetségese az Egyesült Államoknak, értelmes kapcsolatot ápol Oroszországgal és kihasználja a Kínával való együttműködés minden előnyét. Ugyanakkor megjegyezte, nem tartja szerencsésnek, hogy „az ellenzék láthatóan az amerikaiak zsebében van”. A migráció ügyében pedig arról beszélt, „míg mi védekezünk, Brüsszelből és Berlinből rendre hátba lövik Magyarországot. Amit ma Brüsszel tesz, az árulás, Európa kényelmes belső országainak árulása" – mondta.

A világpolitikában már sokszor bebizonyosodott, hogy nem lehet mindig mindenkivel jóban lenni – reagált a miniszterelnök szavaira Balázs Péter. Az egyetemi professzor, volt külügyminiszter és uniós biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor egyes kijelentéseivel saját szavait cáfolta. Az pedig őt, és a magyar külpolitikát minősíti, hogy éppen a saját szövetségeseit támadta. Magyarországnak, mint az Európai Unió és a NATO tagjának, meglenne a helye, csak egyértelműen ki kellene állni a maga választotta értékrend és szövetségi rendszer mellett. Ehelyett viszont a magyar kormány – a lengyelekkel együtt – egy korábban elképzelhetetlen pályára tért: megszegi, sőt meg is tagadja az együttműködés normáit. Az unióban ilyet korábban nem is tapasztaltak, de most kénytelenek fellépni ellene, ami miatt viszont még a renitensek vannak megsértődve.

Mindennek az a következménye, hogy Orbán Viktor – és vele a magyar külpolitika – meglehetősen elszigetelődött – folytatta Balázs Péter. Az unión belül lényegében másfél támogatója maradt. A lengyel kormány egy darabig kitart mellette, de hogy nem a végsőkig, arra jó példa volt tavaly év végén, amikor végül is kihátráltak a vétófenyegetésből. Mellette még a szlovén kormány szimpatizál vele, de korántsem lép fel olyan aktívan, mint a magyar kormányfő szeretné. Orbán Viktor tehát elég rossz pozícióba került, mert a körön belül másra nem nagyon számíthat. Viszont az úgynevezett „keleti nyitás” jelszavával a világ szinte összes hírhedt diktátorát a barátjának mondhatja. Nemcsak az orosz és a kínai elnök, hanem még a brazil és a Fülöp-szigeteki államfő is közéjük tartozik. Az idő pedig nem neki dolgozik – tette hozzá az elemző, utalva a hét végén esedékes német választásra. Ott ugyanis most elképzelhető, hogy a szociáldemokraták alakítanak kormányt, s lényegében bárkivel lépnek koalícióra, az a magyar vezetés számára kedvező eredménnyel nem járhat.

A miniszterelnök eleve tévesen értékelte a jelenlegi világpolitikai helyzetet – mondta a volt külügyminiszter. Arról beszélt ugyanis, hogy napjainkban új hidegháború bontakozik ki, ezért kell minden oldallal jóban lenni. Csakhogy a helyzet legfeljebb felületes ránézésre emlékeztet a II. világháború után – történelmileg – kialakult bipoláris rendszerre. Igaz, sokan hajlamosak azt hinni, hogy a Szovjetuniót most be lehet helyettesíteni Kínával és ennek nyomán az évtizedekkel ezelőtti világkép alakul ki. Aki ezt a hipotézist hitelesnek gondolja, az csak a saját lusta gondolkodását próbálja elfogadtatni. Egy ismert sémát igyekszik ugyanis ráhúzni egy új helyzetre. A történelem azonban nem ismétli magát – szögezte le Balázs Péter – és különösen nem ilyen egyszerű módon. Egészen más világ körvonalazódik, Főszereplőit a G 20 csoport körül kell keresni, de most már nemcsak államok játszanak, mint korábban, a 20. század közepén, hanem mozgalmak, például a fundamentalista csoportok, mint a Hamasz, vagy az al-Kaida, valamint civil szerveződések, mint a Greenpeace. Egészen más világban élünk, most friss gondolkodásra és új elemzésekre van szükség – mondta a professzor.

Ennek kapcsán utalt rá, hogy több kijelentés egyszerű választási szövegnek, kampány-demagógiának látszik. Ilyen például az, hogy az ellenzék az amerikaiak zsebében van. Ez nem meglepő – tette hozzá az elemző –, ilyenkor mindig jön az is, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének ellenfeleit Brüsszel és Soros György irányítja. Mindebből annyi tanulság vonható le, hogy minden országnak olyan kormánya van, amilyent választ magának. Azt nem lehet várni, hogy a külföld jóságosan kezeljen egy olyan országot, amelynek egy lehetetlen külpolitikát folytató kormánya van. A konzekvenciákat azonban itthon kell levonni. Nem kellene tűrni, hogy egy hamis rendszerben egy kisebbség relatív többséget tud szerezni: itt ma a szavazatok 40 egynéhány százalékával kétharmados többség alakulhat ki. Ez nem igazságos és nem is maradhat így. Többek között erről szól most az ellenzéki előválasztás. Föl kell ébredni és cselekedni, mert valóban az ország issza meg a levét annak, hogy ilyen vezetőket tart és végképp elszigetelődik – mondta Balázs Péter.