Orbán félhet: kézzel fogható közelségbe került a támogatás megvonása
Magyarország számára komolyra fordul a dolog, és ez nem csak az állítólag a gyermekeket a homoszexualitástól védő törvény miatt van, amit Ursula von der Leyen szerdán az Európai Parlamentben ismét „szégyenletesnek” minősített, hanem azért, mert a bizottság elnöke ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar kormány addig ne kapja meg a milliárdokat, amíg nem tesz meg bizonyos jogállamisági lépéseket – írta a vezető német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung brüsszeli tudósítója.
A bizottság kötelezettségszegési eljárást készít elő, és kifogásait már eljuttatta Budapestre, de most a pénzről van szó, vagyis arról az eszközről, ami sokak szerint az egyetlen lehetőség arra, hogy nyomást gyakoroljanak Orbán Viktorra – olvasható a lap az előfizetőinek szánt cikkében. Mint von der Leyen környezetéből elhangzott, a bizottság eddig azért nem szabadította még fel az újjáépítési alapból Budapestnek szánt 7,2 milliárd eurót, mert Magyarország nem tett eleget az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételeknek. A pénz kifizetéséhez további lépésekre van szükség, és „a magyarok tudják, mi a teendő”.
A parlamentben von der Leyen nem említette Magyarországot, de megfogalmazásai erre vonatkoztak. Kijelentette: a nemzeti újjáépítési terekbe ellenőrzési lehetőségek és mérföldkövek erős rendszerét építették be a pénz felhasználásának nyomon követésére, és elvárják a csalások ellen létrehozott OLAF-fal való feltétlen együttműködést, „mert mindezt végső soron az európaiak fizetik”.
Ez a magyar kormány legérzékenyebb pontját találja el, ugyanis szó sincs az OLAF-fal való feltétlen együttműködésről. A szervezet ugyanis Magyarországon bizonyította be messze a legtöbb visszaélést, olyannyira, hogy például 2019-ben az uniós alapokból való kifizetések nem kevesebb, mint négy százaléka ellen emelt kifogást: a második helyre Szlovákia került 0,5 százalékkal. Az OLAF azonban nem tud büntető eljárásokat kezdeményezni, ezért átadta az ügyeket a magyar ügyészségnek, ez azonban nem vezetett vádemelésekhez – emlékeztetett a cikk, amely számos ilyen ügyet is felsorolt.
A tudósító azonban nem kapott világos választ a bizottságtól a kérdésére, hogy mit kell változtatni Magyarországnak.
A cikk kitér arra is, hogy több egyetemet és egyéb nemzeti vagyont alapítványokba vitt ki az Orbán-kormány, s ez minden bizonnyal ugyancsak lecsapódik majd az éves jogállamisági jelentésben is, amit két hét múlva szándékozik bemutatni a bizottság, és ami az úgynevezett jogállamisági eszköz első alkalmazásának lesz az alapja. Von der Leyen elmondta szerdán azt is, hogy az első ilyen eljárásokat ősszel indítják majd.
Közben az Európai Parlament zöld frakciója szerdán bemutatott egy általa megrendelt szakértői állásfoglalást, amelyben három neves jogász arra jutott: „fennáll a komoly veszélye annak”, hogy a magyarországi jogállami deficitek károsítják az EU költségvetését. Felidézték az új alapítványok létrehozását és a közbeszerzési kiírások átláthatatlan voltát, s azt, miként vonta Orbán politikai ellenőrzése alá az ügyészséget, a bíróságokat és különösen az Alkotmánybíróságot. „Magyarország kormánya mindaddig nem lehet az uniós alapok megbízható kezelője, amíg ezek a problémák meg nem oldódnak, ezért a bizottságnak haladéktalanul alkalmaznia kell Magyarországgal szemben a jogállamisági mechanizmust” – összegezték a szakértők. Ehhez a megállapításhoz a szakértői vélemény bemutatásakor a kereszténydemokraták, a szocialisták és a liberálisok szakpolitikusai támogatásukról biztosították a bizottság döntését, amely szerint egyelőre nem fizetik ki az újjáépítési alapból a támogatásokat Magyarországnak.
