Orbán Gáspár, a csádi kőolaj- és urániumkutató – hol kúsznak be a képbe Putyinék?
Lassan megszokottá válik, hogy a visegrádi országok oknyomozó újságíróiból álló csapat minden – kéthetente megjelenő – hírlevelében újabb és újabb értesüléseket közöl a miniszterelnök fiának csádi mozgolódásáról. Ezúttal arról számoltak be, hogy Orbán Gáspár – zárt ajtók mögötti találkozókon – a hírek szerint azt állította: Magyarország katonai jelenléte Csádban jövedelmező gazdasági lehetőségeket teremtene például kőolaj és urán szerzésére. A VSquare írása szerint ennek éppúgy köze lehet a Putyin-rezsimhez, mint a titokzatos hátterű és formájú – a gyanú szerint nem feltétlenül csak magyar katonák ottani missziójában megnyilvánuló – csádi magyar mozgolódásnak. Az ügy egyre cifrábbnak néz ki. Közben az is borzolja a kedélyeket és kérdéseket vet fel, miért tűnt el a radarok elől három napra a Magyar Honvédség repülője, éppen Afrika felett.
Az eddigi információkon túl, egy újabb adalékkal szolgált a VSquare Orbán Gáspár afrikai, azon belül is elsősorban Csádban és a Csáddal kapcsolatos tevékenységéről. Legutóbbi hírlevelében azt írta, hogy értesüléseik szerint Orbán Viktor fia zárt ajtók mögött arról beszélt, hogy Magyarország katonai jelenléte Csádban jövedelmező gazdasági lehetőségeket teremtene például kőolaj és urán szerzésére Magyarország számára. A szerzők szerint az ugyanakkor nem világos, hogy mi lenne ebből a magyarok haszna, nem csak a hatalmas távolság miatt, hanem azért is, mert az ország nem rendelkezik a finomításukhoz szükséges technológiával. A VSquare szerint a magyar olajfinomító és atomerőmű jelenleg csak orosz kőolajjal és nukleáris üzemanyaggal kompatibilis, amiből azt lehet leszűrni, hogy ehhez a vállalkozáshoz minden bizonnyal együttműködésre van szükség a Putyin-rezsimmel.
Az utóbbi hónapokban a VSquare egy sor információt közölt a Magyarországon is értetlenül fogadott csádi magyar katonai missziót tartalmazó tervekről. Ezekből egytől egyig az derült ki, hogy a főszereplő a reflektorfényt kerülő, az elmúlt években a közvélemény elől elbújni képes Orbán Gáspár, aki – kétséget kizáróan – az apja, a magyar kormányfő megbízásából mozgolódik a polgárháború szélén billegő afrikai országban, ahol egyfajta vákuum keletkezett az elmúlt időszakban, miután a kivonulás mellett döntöttek mind az amerikaiak, mint pedig a franciák.
Először arra derített fényt a VSquare, hogy Orbán Gáspár katonai küldöttséggel, de civil ruhában tárgyalt – titokban – egy magyar katonai misszióról Csádban, amellyel – állítólag – polgári céljai is lennének a magyar kormánynak (ahogy arról G7 írt). Majd a Direkt36-tal és a Le Monde-al közösen azt írta meg, hogyan vett részt titokban ennek a megszervezésében. A portál következő írásában egy, az ügyet közvetlenül ismerő, kormányhoz köthető forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy – mindenféle hivatalos megbízás nélkül, ám a Karmelitában számára biztosított irodában és munkatársakkal – az Orbán-gyerek tevékeny részt vállalt egy nemzetbiztonsági testület létrehozásában, megszervezésében és személyi állományának kiválasztásában, ahonnan szervezte az általa csak „startupnak” tartott csádi katonai missziót is, amelynek farvízén a kereskedelem bevonására is születtek tervek. A következő írásában a VSquare azt írta, hogy a csádi misszió állítólagos „terrorizmus- és migráció-ellenőrzési” célja csupán ürügy, mert a magyar kormány egyben egy katonai hírszerző központot is létre kíván hozni az afrikai országban. Felmerült az a gyanú is, hogy bátorítást adott ehhez Szergej Lavrov, az Afrikában aktív orosz külügyminiszter (akihez – jegyezzük meg – Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert furcsán barátinak tűnő kapcsolat fűzi).
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter katonai tiszteletadás mellett fogadja Dago Yacoub csádi nemzetvédelmi minisztert a Honvédelmi Minisztériumban 2023. november 21-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A Hírklikk is beszámolt arról, hogy az amerikai Robert Lansing Institute egy hónappal ezelőtt napvilágot látott jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország csádi jelenlétével a szorosabb együttműködés kialakítását célozza Oroszországgal, amely egyre nagyobb mértékben terjeszkedik Csádban, az egyik legszegényebb afrikai országban. Annak élén pedig katonai junta áll, amelynek a vezetőjét az oroszok által is támogatott Idriss Déby Itnot májusban választották meg elnöknek (amihez Orbán Viktor amúgy melegen gratulált). A demokrácia védelmét a zászlajára tűző, nemzetközi munkatársi gárdával dolgozó intézet szerint csak álca a csádi magyar misszióval kapcsolatban hangoztatott cél, a terrorizmus elleni harc és a migráció kontrollálása. „Szerintünk Orbán számára azért fontos a csádi misszió, hogy hozzájusson az ottani urántartalékokhoz... ily módon pedig minden bizonnyal segíteni igyekszik Oroszországot a csádi uránlelőhelyek feletti ellenőrzés megszerzésében, s egyben elérni a franciák kiszorítását” – fogalmaznak a szerzők, megjegyezve: mindez egybevág az oroszok érdekével.
A VSquare legfrissebb (fent már idézett) számában pedig egy újabb kiegészítés olvasható, az, hogy nem csak az urán, hanem a kőolaj is érdekelheti az Orbán-kormányt. Csád a kőolaj-kitermelés alapján a világ 45. országa, s még egy Unesco-védelemre esélyes helyszín lemondására is készen állt a termelés bővítése érdekében – számolt be pár éve az Origo.
Orbán Gáspár egyébként nem csak Csádban járt. A Robert Lansing intézet információi szerint Nigerben is megfordult már. Mint G7 rámutatott: ott is található urán, s ott is egy oroszok által támogatott katonai junta uralkodik. Emellett ott is megkezdődött már a kőolaj kitermelése.
Egyelőre nagyjából ennyit lehet tudni arról, hogy Orbán Gáspár mit, kivel és hol kavar Afrikában. Azért egy több mint érdekes adalék, hogy – miként a 24.hu alapján mi is beszámoltunk róla – Afrikába repült és három teljes napra eltűnt a nyilvános repüléskövető oldalakról a honvédség Airbus A-319 gépe. A Honvédelmi Minisztériumot a portál megkérdezte, milyen feladatra küldték a repülőt, illetve, hogy az akció összefüggésben volt-e a magyar katonák tervezett csádi bevetésével, ám a tárca a cikk megírásáig nem reagált.
Amit tudni, a 605-ös Airbus június 5-én este indult útnak a kecskeméti katonai repülőtérről, és Afrika felé vette az irányt, Tuniszban landolt, onnan tovább indult déli irányba, majd Tunézia légterében 10 ezer méter fölötti magasságban eltűnt a nyilvános repüléskövető oldalakról. Ezután már csak szombaton este tűnt fel újra a repülő, Tunézia déli határvidékéről egyenesen a kecskeméti bázisra tért vissza.
