Orbán gatyaértékelő beszéde

Lendvai Ildikó 2020. február 16. 18:12 2020. feb. 16. 18:12

Eredetileg évértékelőről volt szó, de az nem lehetett, vagy mindnyájan rosszul tudtuk, és nem is volt tavaly önkormányzati választás. A miniszterelnöknek úgy sikerült értékelnie a 2019-es évet, hogy ez valahogy kimaradt belőle. „Csak a szépre emlékezem" – szól a régi sláger is. Legfeljebb egy poénnak szánt divatszakmai fejtegetés segítségével utalt a sok helyen győztes ellenzékre: „alul kisnyilas gatya, felül vörös mellény, rajta szivárványszínű kitűző". És, mint mondta, még pártprogramjuk sincs. (Bezzeg a Fidesznek! Csak 30 évre titkosították.)

Nos, ami a divatot illeti, az évértékelő az „ALUL HORTHY-GATYA, FELÜL FRISSEN BESZERZETT ZÖLD MELLÉNY, RAJTA NAGY-MAGYARORSZÁG KITŰZŐ RÓZSAFÜZÉRRE AKASZTVA" viseletet mutatta be trendiként.

Hogy Orbán ma KIZÖLDÜL ÉS BEKLÍMUL, azt Gulyás miniszter előre bejelentette, némi zavart keltve az eddig a klímahisztin gúnyolódó kormány- és sajtókörökben.

Elhangzottak rokonszenves környezetvédelmi elképzelések is (na, Paks azért marad!), picit sem rontott rajtuk, hogy nem a költségvetésből teremtenek rá forrást (még a végén elfogyna a stadionpénz!), hanem a lakosságnak kell „zöld kötvény" vásárlásával újból hiteleznie az államnak.

A beszéd persze TRIANONNAL kezdődött, innen szép nyerni. Eddig egy kicsit bajban volt ezzel a miniszterelnök, összerúgni sem merte a port a visegrádi szövetségesekkel, így még emlékbizottság sem lett. Szegény Schmidt Mária itt áll munka nélkül. De végre megvan a megoldás! A beszédből kiderült, hogy Trianon kapcsán, igaziból a már megszűnt államalakulatok – Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió – szívták a vérünket, de amióta ezek csúful szétestek, a derék, új nemzetállamokkal már puszipajtások vagyunk. (Ukrajna és Románia nincs megemlítve, kicsire nem adunk). Nemzetállam a nemzetállamnak nem vájja ki a szemét.

Voltak aztán ismerős futamok „brüsszeli blablanyelvről", „liberális mesékről", Gyöngyöspatáról, börtönökről, az ármányos Sorosról. Nekem az tetszett, amikor sikerült még Antallt és Hornt is besorozni a Soros-ellenes nemzeti hadseregbe. Visszamenőleges hatállyal – hogy másképp?

Megtudtuk, hogy továbbra is csak a nyugdíjak „értékállóságára" számíthatunk, BÉRKÖVETŐ EMELÉS NUKU, (az „infláció" és a „forint" szavak nem hangzottak el), és SZÓ SEM LEHET UNIÓS KÉPLET ALAPJÁN SZÁMOLT MINIMÁLBÉRRŐL, közös szociálpolitikáról sem, mert az rontja a versenyt.

Viszont „felszámoltuk az ingyenélést", (Mészáros és a többiek tényleg nem ingyen élnek, mi fizetjük), az utóbbi száz év alatt most volt a legjobb tíz évünk, és AZ OKTATÁS IS RENDBEN VAN, ne tessék „gyepálni". Merthogy lám, milyen jól helytállnak a multiknál a magyar mérnökök és munkások, köszöntötte szeretettel a felvonuló dolgozókat. (Szerintem közülük csak elenyésző számban lehetnek, akik az általánost az utolsó dicsőséges tíz évben végezték, de mindegy.)

Az iskola különben is veszélyes hely – tessék elképzelni, hogy „a liberális nem más, mint diplomás kommunista". Végre megértettem, miért kellett az egyetemi, sőt a gimnáziumi férőhelyeket is csökkenteni. Már a kommunista is elég rossz, de hogy még liberálissá is kiképezzék, az maga a pokol!

A befejezés is nagyon szép volt, és egyáltalán nemcsak azért, mert véget ért a beszéd. A miniszterelnök Muhammad Alit idézte: „Lebegjünk, mint a pillangó, és szúrjunk, mint a méhecske"

Az milyen lesz, amikor jövőre pillangóként látjuk majd lebegni a mikrofon előtt! Azt most is mondta, hogy „Magyarország mindenek előtt, Isten mindenek fölött", de a kettő között majd ott lebeg a kormányfő is. Kicsit azért közelebb az Istenhez. Gatya, mellény, kitűző marad, azok beváltak.