Orbán is problémát jelent a fordított uniós bővítésről, az ukrán tagságról folyó vitában

Újfajta megoldással hidalná át az Európai Unió azt az akadályt, amely a gyors uniós tagság biztosította támogatás előtt tornyosul: úgy adnának záros határidőn belül kvázi másodrendű tagságot Ukrajnának, hogy nem kapna Kijev a rendes tagsággal járó jogokat és előnyöket. A teljes jogú tagsághoz pedig azután jutna hozzá Kijev, miután minden téren teljesíti annak feltételeit. Ez valójában egy fordított bővítési mechanizmust jelentene, amivel több legyet ütnének egy csapásra. Az EU a maga módján besegítene az amerikai-ukrán béketerv megvalósulásába, Ukrajna megkapná a tagsággal járó politikai biztosítékokat Oroszországgal szemben, Donald Trump pedig boldog lehetne, hogy kipipálhatja béketervének újabb pontját.

Így foglalható össze talán a legrövidebben annak az elképzelésnek a célja, amelyről a Politico írt hosszabb cikket. Anonimitást kérő uniós és ukrán forrásokkal folytatott beszélgetések alapján, az amerikai lap európai kiadása arról ír, hogy Brüsszelben azért tartanak sürgetőnek valamilyen megoldást és egy konkrét közeli dátum – 2027 – megnevezését, mert az USA, Európa, Ukrajna és Oroszország által aláírandó békemegállapodásba is belekerülne a konkrét dátum (ahogy arra Zelenszkij a napokban ismét felhívta a figyelmet). A francia elnök, Emmanuel Macron többsebességes Európa ötletébe illeszkedő elképzelés – brüsszeli források szerint – azért lehetne hatékony, mert Kijev időt kapna a demokratikus reformok véglegesítésére, az intézményrendszer, az igazságszolgáltatási és politikai szisztéma kiépítésére, s megerősítenék, hogy a Nyugat tagjai között akarja tudni Ukrajnát. 

Ugyanakkor – s erre is részletesen kitér a Politico cikke – számos akadály tornyosul az elképzelés valóra váltásának útjában. Nem kis mértékben az Ukrajna csatlakozását ellenző Orbán Viktor jelenti ezt az akadályt. A források öt lépést fogalmaztak meg az egyelőre csak elképzelés formájában létező ötlet valóra váltásához. 

Az első Ukrajna felkészítése – ennek részeként fontos, hogy Kijev nem kap felmentést egyetlen szükséges reform végrehajtása alól, még akkor sem, ha gyors előre lépésre van szükség. Zelenszkij azt ígéri, hogy 2027-re készen fognak állni ezen a téren.

A második feladat létrehozni a „tagság light” keretrendszerét. Ez nem az elvárások enyhítését jelentené, miközben azonban erős politikai üzenetet közvetítene a háború miatt a csatlakozás felfüggesztését követelő országok – mint Magyarország – felé nem is csak Ukrajna, hanem egyebek között Moldávia, és Albánia esetében is. Több ország, elsősorban Németország ellenzi a többlépcsős uniós tagság intézményét, de a Politico forrásai szerint az olyan államok, mint Franciaország, Olaszország vagy Lengyelország enyhíthetnének ezen az ellenálláson.

Harmadikként előre került Orbán Viktor személye – a brüsszeli és ukrán források szerint egyelőre kivárnak az áprilisi magyarországi választásokig, s meglátják, hatalmon marad-e Orbán. Merthogy egyhangúság kell a bővítéshez. Brüsszelben sokan úgy vélik, hogy a jelenlegi rezsim Ukrajna-politikája Magyar Péter hatalomra kerülésével megváltozna, ezt amúgy az Ukrajna EU-csatlakozásáról tavaly elhangzott népszavazási ígéretével indokolják.

Ha pedig mégis marad Orbán – s ez a negyedik pont –, akkor az EU kijátszaná a Trump-kártyát. Ebben azért is bíznak, mert a Trump-adminisztráció korábban már hatott Orbánra a Moszkva elleni szankciós csomagok elfogadása érdekében.

S végül, ha Tump sem segít, akkor még mindig ott van a 7. cikkely szerinti lehetőség, a vétójog megvonása Magyarországtól – állítják az uniós források. Hiszen, ha egy tagállam veszélyezteti az EU alapértékeit, akkor a legkomolyabb szankcióként fel lehet függeszteni a jogait, beleértve a bővítéssel kapcsolatos szavazati jogát. Az EU egyelőre nem akar efelé indulni, már csak azért sem – emlékeztet a Politico –, mert az muníciót adna Orbánnak a választás előtt. Ám ha Orbánt újraválasztják és továbbra is akadályozza az uniós döntéshozatalt, akkor ez teljesen reális irány – fogalmaztak a lap forrásai.

De vajon reálisnak tartja-e ezt a vázolt elképzelést a szakértő? Mennyire tartja megvalósíthatónak? Szent-Iványi Istvánt kérdeztük. 

„Ez nagyon embrionális állapotban lévő elgondolás, erősen kétséges, hogy járható-e ez az út” – szögezte le a külpolitikai szakértő, aki több megközelítésben is felsorakoztatott érveket az álláspontja mellett. Mint magyarázta: az egész abból indul ki, hogy a húszpontos amerikai-ukrajnai- béketerv értelmében Ukrajna gyorsított uniós tagságot kapna, s már 2027-ben felvennék az Európai Unióba. Ám nem csak Magyarország ellenzi ezt, hiszen kétséges, hogy a mai vezetéssel Csehország és Szlovákia elfogadná, nem szólva a németekről. Legutóbb a múlt héten Friedrich Merz kancellár a Bundestagban tartott beszédében tette világossá, hogy csak a rendes eljárással tartja elképzelhetőnek Ukrajna uniós csatlakozását. Sőt, még Emmanuel Macron is mondott korábban olyanokat, hogy Ukrajnának is teljesíteni kell a feltételeket a csatlakozáshoz – emlékeztetett. 

Az egész elképzelés meglehetősen illuzórikusnak látszik – szögezte le. Nyilvánvalóan persze benne van az, hogy az amerikai-ukrán béketervnek legalább ezt a pontját szeretnék legalább látszólag teljesíteni az európaiak, hogy megnyugtassák Trumpot és Zelenszkijt. „Van nyomás az Európai Unión az Egyesült Államok és Ukrajna részéről, aminek ellen akarnak állni, nem akarják teljesíteni Ukrajna gyorsított felvételét, ugyanakkor fel akarnak mutatni valamilyen látszatmegoldást, demonstrálni akarják, hogy gondolkodnak a megoldáson” – vélekedett.

Hogy Trump majd belekényszeríti Orbánt ennek az elfogadásába – nos, majd meglátjuk, hogy képes lesz-e – mondta Szent-Iványi, megjegyezve: ebben semmi új nincs, már korábban is szóba került az ötlet, hogy az amerikai elnököt kérik meg Orbán megpuhítására.  A hetes cikkely esetleges élesítése kapcsán pedig arra emlékeztetett, hogy Svédország – amely a jövő félévben az unió elnöke lesz – már bejelentette szándékát tovább léptetni az eljárást Magyarország ellen, de – mutatott rá a külpolitikai szakértő – ehhez egyhangúság kell. A jelen helyzetben pedig nemigen lehet ezt elérni a csehek és a szlovákok miatt – szögezte le, emlékeztetve arra, hogy korábban a lengyelek voltak a kerékkötők ebben.

„Összességében érdemes helyi értékén kezelni ezt az elgondolást, ami egy létező problémát akar kezelni, de nem ez lesz annak a megoldása” – vonta le a következtetést Szent-Iványi István.