Orbán ismét vidékre menekül a forradalom ünnepén

Orbán már tavaly októberben sem Budapesten, hanem Zalaegerszegen, a Mindszenty József életét és munkásságát bemutató Mindszentyneum átadóján ünnepelt, az idén pedig azért eshetett a választás a királynék városára, mert lapértesülések szerint Budapest mellett Veszprém volt az 1956-os forradalom egyik legjelentősebb helyszíne, ahol a szovjet csapatokkal szemben erős fegyveres ellenállás alakult ki. 

Budapestnek egy ideje nincs szerencséje a felkelésekkel és a forradalmakkal: az idén tavasszal, március 15-én, szintén vidéki várost tartott legalkalmasabbnak Orbán a forradalmi megemlékezésre, akkor Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőházánál tartott rendhagyó irodalomórát. Orbán ugyan nem magyartanár, hanem miniszterelnök, de még így is értékesm új adalékokkal gyarapította a lánglelkű költővel kapcsolatos ismereteinket. Megtudhattuk például, hogy a lila frakkot viselő Petőfi „nem volt katonának való ember, nem volt az akkori világ fogalmai szerint férjnek való sem.” De felesége, Szendrey Júlia sem járt jobban, róla – gendersimogatók, figyelem! – azt találta mondani Orbán, hogy szivarozott és nadrágban járt. Azért Brüsszel sem úszta meg egy gyomros nélkül, a miniszterelnök Petőfin keresztül nekik is üzent. Mint mondta, „a költő fellázadt, amikor idegenek akarták megmondani a magyaroknak, hogyan éljenek, és lázadna most is, ha azt látná, hogy világ hatalmasai Magyarországot be akarják olvasztani egy európai szuperállamba.”

Egy évvel ezelőtt, 2022 október 23-án, egyenesen a tartalékcsapatba száműzte Orbán Viktor a pesti srácokat, a miniszterelnök nem Budapesten, hanem Zalaegerszegen ünnepelt. Azért vállalta a vidéki kiruccanást, mert véleménye szerint Budapest nem egyenlő Magyarországgal, vidéken is élnek emberek. Arról nem is szólva, tette hozzá, hogy a zalaiak mentek először az utcára '56-ban, és ők tették le utoljára a fegyvert. A miniszterelnök szavait Gulyás Gergely is megerősítette. A kancelláriaminiszter a tavalyi ünnepet megelőző rendkívüli kormányinfón ugyanis elárulta, hogy Orbán az '56-os megemlékezésen azért nem Budapesten beszél, mert nyolcmillió ember él vidéken. 

Ennek megfelelőenm nem a pesti, hanem a zalai srácok voltak azok, akik elsőként szembeszálltak az önkénnyel. A korábban sokat hivatkozott pesti srácokról nem esett szó a miniszterelnök zalaegerszegi beszédében, Nagy Imre nevét ki sem ejtette, és a forradalmat leverő szovjet (orosz) csapatok szerepéről sem szólt egy szót sem. Annál inkább rázta az öklét a bennünket gyarmati sorba taszítani kívánó Brüsszel felé: nem volna meglepő, ha a következő évek iskolai történelemkönyveibe már az kerülne be, hogy 1956-ban brüsszeli bürokraták által vezetett tankok érkeztek Zalaegerszegre, ők fojtották el a forradalmat, a zalai srácok pedig, ameddig csak lehetett, ellenálltak a Soros György zsoldjában álló túlerőnek.

Hogy az idén Veszprémben mire fűzi fel gondolatait a miniszterelnök, még nem tudhatjuk. A fejében már bizonyára gyűlnek a gondolatok, s nem volna meglepő, ha megint Brüsszel vinné el a balhét, amiért támogatja az ukrajnai háborút, migránsgettót létesítene Magyarországon, pedig a magyar emberek már többször is kinyilvánították, hogy nem akarnak más kultúrájú emberekkel együtt élni. Arról, hogy az Oroszországban használatos történelemkönyvekben fasiszta felkelésnek írják le az '56-os magyarországi forradalmat, Orbán bizonyára beszédesen hallgat majd. Nincs is erről mit mondani, Szijjártó Péter külügyminiszter már többször ismertette az ezzel kapcsolatos magyar álláspontot: azért nem tiltakozunk az oroszoknál, mert „ami történt annyira egyértelmű, hogy erről nem nyitunk vitát senkivel.”