Orbán kelepcébe lavírozta magát, a vétója csődbe viheti az országot

– A kormány felvett 2.5 milliárd eurót, azaz 900 milliárd forintot. Olyan látszat keletkezett, hogy a kabinet így teremti meg a vétó feltételeit, mintha nem is lenne szükség az unió pénzére. Valóban ez történik?

– Az ország finanszírozhatóságával kapcsolatos orbáni kommunikáció minden elemében hamis és félrevezető. Az említett hitelfelvétel természetesen nem az elmúlt hetekben, hanem még tavasszal kezdődött, akkor bocsátották ki az első devizakötvényt. Nem sokkal azután, hogy Orbán Viktor azt mondta, hogy hitelt felvenni öngyilkosság. Matolcsy György pedig arról beszélt, hogy devizahitelt felvenni kifejezetten tilos.

– Ehhez képest, tavasz óta több tételben bocsátott ki devizakötvényt a magyar állam. Mi volt az oka, ha ennyire ellenezték?

– A válság elején Orbán még azt képzelte, hogy a költségvetési hiány és az államadósság növelése nélkül csak megszorításokkal átvészelhetjük a válságot. Viszont a járvány és a vele járó gazdasági válságjelek következtében, nagy bizalmatlanság keletkezett a forinttal szemben. Az év első három hónapjában tíz százalékkal gyengült a forint, április 1-jén 365 forint volt egy euró. Már itthon is sokan kezdték devizára váltani a megtakarításaikat. Ez is ösztönzően hatott a kormányra, hogy a biztonság kedvéért, feltöltse az ország devizatartalékait.

– Szóval hitelt felvenni öngyilkosság, de az ország kockázatát növelni még annál is nagyobb?

– A nyár közepén az ország rövidlejáratú tartozása 19.3 milliárd euró volt, a tartalék pedig csak 21,5 milliárd euró körüli, amit aztán 26 milliárdra növeltek. A kitettség csökkentése érdekében, tehát tavasszal felvettünk először 2 milliárd eurót, a nyáron 1.5 milliárdot, szeptemberben 500 millió eurónak megfelelő japán jent, novemberben pedig a már említett 2.5 milliárd eurót. A folyamat tehát nem most kezdődött, s nem is hozható összefüggésbe a vétóval. Mindössze a devizatartalék feltöltése zajlik, ami nagyobb biztonságot ad az országnak. Ne felejtsük el, hogy a 2008-as gazdasági válság veszélyesen alacsony devizatartalék mellett érte Magyarországot, s a járvány okozta válság nyomán, könnyen hasonló helyzetbe kerülhettünk volna, ha a devizatartalékot nem töltik fel.

– Vagyis az egésznek semmi köze sincs a vétóhoz?

– Az lehet, hogy a novemberi kibocsátás időzítése tudatos volt, hisz a vétóval való fenyegetést megelőzően bocsájtották ki a kötvényeket. A vétó árnyékában aligha tudtak volna olyan kedvező feltételeket kialkudni, mint előtte.

– Ez tehát megnövelte a kormány politikai mozgásterét?

– A 2.5 milliárddal együtt 29 milliárd euróra nőtt a devizatartalék, ami azonban semmilyen plusz mozgásteret a kormánynak nem ad. Csupán lehetővé teszi, hogy a következő hónapokban az esedékes adósságszolgálatot teljesítse. Illetve ad egyfajta biztonságérzetet is, de ez az uniós forrásokat nem teszi szükségtelenné.

– A miniszterelnök képes volt azt a látszatot kelteni – főleg utólag –, hogy a vétó utáni időre kell a pénz. Orbán sejtelmesen azt is hozzátette, hogy semmilyen fejlesztés nem marad el. Nem erre mondják, hogy ügyes?

– Ízlés kérdése, hogy ezt a hazugságot hogyan nevezzük. Szerintem ugyanis közönséges hazugság az, amit Orbán Viktor mond, nem is érdemes vele sokat foglalkozni. Azt az érzetet próbálja kelteni, hogy a magyar gazdaság biztonságban van, évekig elvagyunk az Európai Unió pénze nélkül. De ez nem igaz!

– Viszont a kormányfő szerint, a piacról könnyűszerrel vehetünk fel hitelt. Nem?

– Nem! Szó sincs arról, hogy a meglévő 29 milliárd eurós devizatartalék pótolná az Európai Unió által nyújtott gazdasági biztonságot. A bejelentett 2.5 milliárd eurós hitel azért volt kedvező, mert mindenki készül a 750 milliárdos újjáépítési hitel elfogadására, a next generation programra, amiből Magyarország 18 milliárd eurót kap. Ebből 8 milliárdot vissza sem kell fizetni, a többi pedig hitelként felvehető. De jön a pénz az elfogadás előtt álló költségvetésből is, tehát a befektetők úgy gondolták, hogy a kettőből együtt 56 milliárd euróra számíthat az ország.

– Ezt akarja megvétózni Orbán Viktor, de az említett összegek nélkül gondolom, aligha kapnánk kedvező hiteleket a piacról. Vagy mégis?

– Aligha, ugyanis ha a végletekig akarja feszíteni a húrt, és vétót emel, akkor nem jön létre az újjáépítési hitel, vagy csak Magyarország nélkül. Ami azt jelenti, hogy Orbán 18 milliárdot kidobott az ablakon. De a következő ciklusra költségvetése sem lesz az uniónak.

– Illetve évenként hosszabbítják meg a korábbit, ami azt jelenti, hogy még jöhet pénz.

– Valóban, pontosabban inkább csak csordogál. Ugyanis a normatív támogatáson kívül, minden programokhoz kötődő pénzt leállítanak. Ha nincs jóváhagyott hét éves költségvetés, akkor nincsenek jóváhagyott programok és egy huncut euró sem.

– Mondja, van-e értelme Orbán vétójának, ha közben a jogállami mechanizmus elfogadását nem tudja megakadályozni? A parlament már elfogadta a kifizetések jogállamisághoz kötését. Orbán Viktor legfeljebb a Magyarországra érkező euró-milliárdokat tudja leállítani. Érdemes így vétózni?

– A jogállamisági mechanizmus még nem hatályos, azt a Tanács csak pár hét múlva fogadja el, ahogy a parlament is. Egyszerű többség kell hozzá, tehát Orbán azt megvétózni nem tudja, a parlament pedig egyértelművé tette, hogy ragaszkodik ahhoz. A jogállamisági mechanizmus a kifizetések ellenőrzésére vonatkozik. Tehát ez a most lejáró ciklusban még ki nem fizetett pénzekre is érvényesíthető. Az unió a már elindított programok esetén is felfüggesztheti a kifizetéseket.

– Vagyis Orbán baráti köre hiába kapott már jelentős összegeket, azok visszavonhatóak?

– Természetesen, ha a jogállamisági mechanizmust elfogadják, az január elsejétől a még ki nem fizetett összegre is érvényes. Vagyis gyanú esetén, eljárás indítható Magyarország ellen, s felfüggeszthetik a támogatások kifizetését azokra a programokra, amelyeket az Orbán kormány a nemzeti költségvetés terhére megelőlegezett.

– Tehát Orbán Viktor – tetszik neki vagy sem – nem tudja megakadályozni a jogállamisági mechanizmust. Ráadásul a vétóval belavírozza magát egy kelepcébe, ahonnan rossz esetben fillér nélkül távozik. Ez pedig végzetesen legyengítheti az országot. Remélhetően csőd nem lesz.

– Orbán legalább azt el szeretné érni, hogy a támogatások kifizetését felfüggesztő tanácsi határozat ellen legyen jogorvoslati lehetőség az Európai Bíróságnál és ennek legyen halasztó hatálya a szankcióra.

– Azaz a luxemburgi bíróságnak és nem az Európai tanácsnak kéne végül eldönteni, hogy Magyarország jogállam-e még vagy sem?

– Igen, ez egyébként elképzelhető, de a pénzek kifizetését a döntés időtartamára bizonyára felfüggesztik. Azt aligha fogja Orbán elérni, hogy miközben a bíróság a magyarországi jogállamiságot vizsgálja, az uniós pénz korlátlanul ömlik az országba, a strómanok és a NER-oligarchák örömére. Az Európai Unióban ez nem így lesz.

– Vagyis az fel sem merül, hogy megéri vétózni, és a miniszterelnök egy kis „pávatánccal” majd csak kisasszézik valamilyen lehetőséget?

– Már a kérdés is rossz, mert nincs elfogadható érv, hogy a vissza nem térítendő támogatásról miért mondana le Orbán az ország nevében. Továbbá nincs elfogadható érv arra sem, hogy a kedvezményes hitel lehetőségről miért mond le és fosztja meg a magyar nemzetet azoktól az uniós forrásokról, amelyeket megkaphatna.

– Köztünk szólva, talán ezt tekinti a diktatúra-építés költségének.

– Ezt nehéz lenne egy országnak elmagyarázni. Abban persze bízhatnak, hogy a piacról jövőre is lehet kölcsönt felvenni, s el lehet adósítani az országot. Ezt egyébként eddig is megtették – miközben az ellenkezőjét mondják. Csak emlékeztetőként: a forintban számolt adósság 2010 tavaszán 15 ezer milliárd forint volt, vagyis 15 billió forint, ez az összeg mára 34 billió forint. Tehát az úgynevezett nominális adósságot az elmúlt tíz évben jócskán megduplázta az Orbán-kormány.

– Miközben az Alaptörvény tiltja az ország eladósítását, az idei GDP-arányos adósság már közel 80 százalék. A kormány sértheti az Alaptörvényt?

– Az Alaptörvényben sok szabály van, de úgy tűnik, vészhelyzetben ezzel nem foglalkoznak. Minden esetre, uniós háttér nélkül Magyarország sokkal drágábban tud majd hitelt felvenni. Az Európai Unió és Magyarország adósbesorolása között óriási különbség van.

– Az a hír is felvillant, hogy a vétó után akár 400 forintba kerülhet egy euró. Miközben 2010-ben, tehát a Fidesz hatalomra jutásakor az európai valuta árfolyama 268 forint volt. Mutatja ez az ország piaci megítélését?

– Igen, és ez Orbán és Matolcsy gazdaságpolitikájának köszönhető. Egy zsákutcás politikának vagyunk az elszenvedői, ez az út ugyanis nem vezet sehová. Az Európai Unióból érkező támogatások nélkül ez a két ember már rég csődbe vitte volna az országot.