Orbán: keresztény forgatókönyv szerint védekezünk a koronavírus-járvány ellen

– Én egy keresztény forgatókönyvet alkottam meg – mondta Orbán Viktor a koronavírus-járvány kezeléséről a Mária Rádiónak adott hétfői interjújában amelyet a Magyar Hang szemlézett. A keresztény forgatókönyv az ő értelmezésében azt jelenti, hogy „reméld a legjobbat, és készülj a legrosszabbra”. A legrosszabb, amikor nem sikerül a járvány terjedését kontroll alatt tartani, és az elszabadul.

– Az a kérdés, ekkor mennyi beteg lesz, és hánynak kell kórházi ágy és intenzív ellátás. El kellett végezni a szükséges matematikai számításokat, hogy hány ezer ágyra, ápolónőre, orvosra, lélegeztetőgépre lesz szükség, és kellett egy haditerv. Május 3-ra eléri az ország a felkészültségnek azt a szintjét, hogy ha a vírus elszabadulna, akkor is van annyi ezekből, hogy mindenkit fogadni tudnak a kórházakban. Egyetlen olyan koronavírusos honfitársunk sem lesz, akinek nem tudunk életveszélyes állapotában segíteni – fejtette ki.

Elmondása szerint, még mindig arra számít, hogy május 3-án „eléri az ország a teljes önvédelmi képességet, és megengedhetjük magunknak, hogy lépésről-lépésre vissza tudjunk térni egy normális életbe”. Reményét fejezte ki, hogy akkor már – több ország tapasztalatával felvértezve – egy higgadt, nyugodt, komolyan vehető tervet tud bemutatni az országnak.

A gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, különböző iskolák léteznek, mondta Orbán Viktor. – Én a mérsékelt irányzathoz tartozom, a visszaesést kisebbnek tartom, mint a legtöbben, de a visszarendeződést lassabbnak, mint a legoptimistábbak – jegyezte meg a miniszterelnök. Hozzátette azt is, hogy egy év alatt a gazdaság visszatérhet a két hónappal ezelőtti szintre.

Kitért arra, hogy szerinte nagyon felkészültek a magyar tudósok, kutatók. Példaként azt említette, hogy Barabási Albert-László hálózatkutató már öt évvel ezelőtt felvetette egy hasonló járvány lehetőségét. Ennek ellenére – elmondása szerint – semmilyen garancia nem volt rá, hogy sikerül ellenőrzés alatt tartani a járványt.

A kormányfő beszélt arról is, hogy nagyon sokat találkozik emberekkel, többet, mint kampány idején. – Százával találkozom orvosokkal, ápolónőkkel, betegekkel, köztük sok idős emberrel. Azt látom, hogy a magyaroknak rövid távon mintha a baj jót is tenne. Vannak olyan országok, amelyek a bajban szebbik arcukat mutatják, mint a derűsebb időkben. Az a gyanúm, mi ezek közé a népek közé tartozunk. A baj idején nyitottabb, megértőbb, segítőkészebb, kevésbé kevély a magyar. Amikor szalad a szekér, inkább a magabiztosság keménységbe hajló változatát látom – fogalmazott.

A mostani helyzettől – a lelki-emberi minőség szempontjából – elmondása szerint, több jót remél, mint a legtöbben. – Fontos jelzés volt a válság a magyarok számára. Már éppen kezdtek jól menni a dolgok, belendült a gazdaság, nőttek a bérek, tulajdonképpen mindenkinek volt munkája. És kaptunk egy figyelmeztetést. De a jó élet nem hoz magával automatikusan szép életet, ahhoz erőfeszítést kell tenni. Bizonyos dolgokról nem feledkezhetünk el, például egymásról, és ezen a pénz nem fog segíteni – vélte Orbán.