Orbán kijevi látogatása jelentős fordulat a magyar-ukrán kapcsolatokban, kár, hogy sok a de

Az Oroszország által 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított háború óta kevés pozitív fejlemény történt a magyar-ukrán kapcsolatokban, ez az egyik. Már az a hír is bombaként robbant, hogy Orbán Viktor teljesen váratlanul elutazott Kijevbe (a szövetséges országok első számú vezetői közül talán az egyetlen volt, aki az elmúlt két és fél évben nem tette ezt meg), ahol a nap folyamán Volodimir Zelenszkij elnökkel folytatott tárgyalást, majd – az előzetesen közöltekkel ellentétben – a két vezető kiállt a sajtó elé. A tájékoztatón – amelyről itt számoltunk be – meglepően kedvező kijelentéseket hallottunk mind a két résztvevőtől. Nem csak a diplomáciában megszokott kölcsönösen udvarias formát hozták, hanem haladásról is beszámoltak. A többi között bejelentették, hogy megegyeztek egy átfogó együttműködési megállapodás kidolgozásáról, olyanról, amely hatályban van már Magyarország és többi szomszédja között. Zelenszkij szerint ez – a szándékok alapján – megoldja majd a két ország közötti vitás kérdéseket, s alapjául szolgál egy olyan dokumentumnak, amely kapcsolatuk minden szegmensét szabályozza és kölcsönösen előnyös lesz. 

Bejelentették azt is, hogy ukrán iskola kezdi meg a működését Magyarországon, a magyar állam finanszírozásában. Sőt, Orbán jelezte, készek vagyunk annyi ilyen iskolát nyitni, ahányra szükség van, mert érdekünk, hogy az ukrán anyanyelvűek otthon érezzék magukat Magyarországon. 

Ugyanakkor furcsa módon, a magyar részről az évek óta ürügyként felhasznált ukrán nyelvtörvény kérdését nem érintették a felek, bár az előzetes hírek arról szóltak, hogy az is megoldódni látszik.

A háború befejezésének a módja azonban szóba került. Az erről szóló kommunikációban már egyértelműen kiütköztek a nézeteltérések. Orbán ugyanis úgy fogalmazott, hogy egy gyors tűzszünettel kellene fölgyorsítani a béketárgyalásokat, javasolt „egy határidőhöz kötött tűzszünetet, amely lehetőséget ad a béketárgyalások felgyorsítására”, mint mondta, ennek a lehetőségeit mérte föl. Zelenszkij válaszáról már a Kijiv Post írt. Az ukrán elnök azt emelte ki, hogy Ukrajnának igazságos békére van szüksége az orosz megszálló erőkkel folytatott két és fél évnyi harc után. Hozzátette, minden európai számára nagyon fontos, hogy Ukrajna továbbra is megkapja Európától a szükséges támogatást, beleértve az orosz terror elleni védelemhez szükséges támogatást. 

Derült égből a látogatás

Vajon váratlan volt-e Orbán kijevi látogatása? És váratlan volt-e a sajtótájékoztató békülékeny hangneme? Balázs Pétert kérdeztük, aki elismerten szubjektív megfigyeléssel kezdte a válaszát. „Amit a diplomáciai múltammal látok: nagyon komorak, fagyosak az arcok a fényképeken. Ha az arckifejezés, a testbeszéd elárul bármit is, akkor abból azt lehet leolvasni, hogy nem volt túlságosan vidám és sikeres a tárgyalás, amiről kijöttek. Nem a megkönnyebbülés, nem az öröm, nem a megegyezés tükröződik az arcokon, hanem az álláspontok különbözősége.”

Abból a szempontból nagyon is váratlannak nevezte a látogatást, hogy konkrétan az utazást megelőző napon olvashattunk csak róla, mégpedig sajtóértesülések szintjén. Ám kontextusba helyezve annak időzítését, már más kép rajzolódik ki – derült ki szavaiból. Merthogy a magyar kormányfő nem véletlenül látogatott el az EU soros elnökeként elsőként éppen Ukrajnába. Orbán vizitje – magyarázta a korábbi külügyminiszter – nem csak az EU-val, s nem is csak a magyar soros elnökséggel, hanem azzal is összefügg, hogy Orbán keresi a helyét az Európai Parlamentben, amellyel tulajdonképpen többet foglalkozik, mint a Tanáccsal, amelynek fél évig most ő adja az elnökségét.

Keverednek a dimenziók

„Az út kapcsán keverednek a kétoldalú és az uniós dimenziók” – fejtegette Balázs Péter, aki szerint az, amit Orbán tett, az egy kései korrekció, „az eddigi Ukrajna-politikájának a megkésett korrekciója, s mint ilyen, eléggé jelentős fordulat”, hiszen eddig mindennek keresztbe feküdt Ukrajnával kapcsolatban, s nagyon látványosan – amúgy egyetlenként az EU-NATO- családból – dörgölődzött Putyinhoz, harsogta az orosz narratívákat, kezdve az orosz-amerikai tárgyalás szükségességétől Oroszország kimeríthetetlen tartalékáig bezáróan. Ehhez képest az út jelentős fordulat. Persze Orbán ezzel is több legyet próbál ütni egy csapásra. „Megpróbálja korrigálni, befoltozni a saját politikai imázsát annak érdekében, hogy fogadják őt el kicsit jobban az EU-ban”, hiszen általános a félelem, hogy soros elnökként vissza fog élni a helyzettel. 

A volt külügyminiszter felhívta a figyelmet: nem tudni arról, hogy bárki is megbízta volna Orbánt a saját szövetségesi tárborából azzal, hogy akár az EU, akár a NATO nevében kezdeményezzen bármit is. Mint megjegyezte: ő amúgy nem is felételezi, hogy ha lenne ilyen kezdeményezés, akkor ezt éppen Orbánra bíznák, hiszen senki nem tudja, mennyiben tolja az oroszok szekerét, s mennyire őszinte az, amit mond vagy tesz. Balázs szerint teljesen elképzelhető, hogy mindezt a saját szakállára tette. Az általa javasolt határidőhöz kötött tűzszünet pedig eszköznek ugyan még megfelelő is lehetne, de a feltételei egyszerűen nem adottak. 

Orbán, a hamiskártyás

Várható-e a kétoldalú kapcsolatok javulása az út után, beleértve azt is, hogy végre az ukrajnai nagykövet átadhatja a megbízó levelét Budapesten? – kérdeztük. Balázs szerint ez logikus folytatása lenne Orbán látogatásának. De miközben Zelenszkij számára az a fontos, hogy Orbán ne vétózzon, ne akadályozza a többieket abban, hogy segítsék Ukrajnát, Orbánnak mindenféle hátsó gondolatai vannak, mindig hamiskártyázik, olyasmiket akar elérni, amiket nem mond ki, nem hirdet meg. Balázs szerint ezzel az úttal is elsősorban önmagát és a szélsőjobb kampányát akarta promotálni. S kicsit önmagát is menti azzal, amit most elért Kijevben („bár ezt korábban is elérte volna, ha odamegy”), közben pedig megpróbál kicsit megfelelni az uniós partereknek is, hiszen iszonyú erővel keresi azt, hogyan tudna családot alapítani az EP-ben. 

Mindeközben Szijjártó Lavrovval egyeztetett

Orbán kijevi látogatásának a napján Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter telefonon kereste meg orosz kollégáját, Szergej Lavrovot – írta meg a Telex. Az orosz külügy weboldalán megjelent közlemény a szokásos diplomáciai lózungokat tartalmazza. Jellemző, hogy a dokumentumban fellelhető egyetlen konkrétum a következő: a két fél egyetértett abban, hogy Ukrajnának biztosítania kell a területén élő kisebbségek jogait. 

S hogy mi lehetett ennek telefonhívásnak a valós célja? Balázs Péter szerint többféle magyarázat lehetséges. Lehet azt mondani, hogy Orbán elment Kijevbe, s Szijjártó rögtön első kézből számolt be a látogatásról Moszkvának. Kicsit jobbindulatú magyarázat lehet az, hogy a magyar kormány közvetíteni próbál, „de azt gondolom, hogy ehhez Budapest nem elég hiteles, egyik fél sem bízhat meg Orbánban, az EU azért nem, mert túlságosan orosz-párti, Moszkva pedig azért nem, mert minden uniós szankciót megszavazott” – mutatott rá a korábbi külügyminiszter.