Orbán még bízik Rogánban, hiszen nála vannak a titkosszolgálatok és a propaganda

NVZS 2025. március 13. 14:30 2025. márc. 13. 14:30

„Orbán nincs Rogán nélkül – a 2026-os választásig biztosan nem” – véli Horn Gábor, aki szerint több oka is van annak, hogy Orbán szűkíti Rogán hatásköreit, noha a bizalmát nem vesztette el. Az akkor lenne nyilvánvaló, ha a miniszterelnök elvenné tőle a két legfontosabb elemet, a titkosszolgálatok felügyeletét és a propaganda irányítását. Csakhogy a félelemkeltő hálózat és a propagandagépezet továbbra is Rogán kezében van. A Republikon Intézet vezetőjét annak kapcsán kerestük meg, hogy a Magyar Közlönyben most megjelent kormányhatározat értelmében a jövőben már a Stratégiai Tanácsadó Testület sem tartozik Rogánhoz. 

A Magyar Közlöny szerint „a Stratégiai Tanácsadó Testületről szóló 1044/2024. (III. 6.) kormányhatározat 7. pontja értelmében a testület a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztertől, vagyis Rogán Antaltól átkerült Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez” –  szúrta ki  a 444.hu. A jogszabálytárban az áll, hogy „a testület működésével összefüggő szakmai előkészítő és adminisztratív feladatok ellátásáról a Miniszterelnökségen működő titkárság gondoskodik, amelyet a miniszterelnök politikai igazgatója irányít. A testület titkára a miniszterelnök politikai igazgatója által kijelölt személy”.  A 2024 márciusában Orbán által létrehozott Stratégiai Tanácsadó Testületet – ahogy a fenti szövegezésben is áll – a miniszterelnök politikai igazgatója, azaz Orbán Balázs vezeti, akinek a főnöke február vége óta Rogán helyett Gulyás Gergely.

Az idén már amúgy is jelentősen szűkítette Rogán feladat- és hatáskörét Orbán Viktor. Februárban nem csak Orbán Balázs került el alóla, pár nappal előtte több feladatkört is „ szétszórtak ” más miniszterekhez. Lantos Csaba energiaügyi miniszter vette át az e- közigazgatás, az informatika, az audiovizuális politika és az elektronikus hírközlés felügyeletét; Nagy Márton „mindenminiszterhez” került az autópálya-koncesszióért is felelős Nemzeti Koncessziós Iroda, továbbá a szerencsejáték-szabályozás; Lázár János pedig megkapta az útdíjakkal kapcsolatos feladatokat. 

Kormányzati átrendeződést mutat Rogán feladatköreinek folyamatos szűkítése, lehet, hogy megingott Orbán bizalma Rogánban? Esetleg az ok az, hogy a kormányfő egyik legfontosabb minisztere felkerült az amerikai Magnitzky szankciós listára, s arról várhatóan egyhamar nemigen tudják levetetni? Vagy ha nem, akkor mi lehet az ok? Horn Gábort kérdeztük. Aki szerint mind igaz lehet, egy okot nem igazán lehet megnevezni.

Az egyik lehetséges ok az, hogy Orbánék ráálltak kampányüzemmódra, és a kormányfő bizonyos értelemben tehermentesíteni akarja a kulcsminisztereket, akik ebben kiszolgálják – mondta a Republikon Intézet vezetője, Rogán mellett Gulyást sorolva ebbe a kategóriába. Mint emlékeztetett rá, Gulyás ugyan kapott új feladatokat, de közben el is vettek tőle. Ez egyben Orbán politikai játszmája, amit a sajátjaival játszik – tette hozzá. 

Egy további ok Rogán esetében – s ez igen fontos szempont – az, hogy Orbánéknak valamilyen módon helyre kell állítaniuk a bizalmat az amerikaiakkal. Mert azért az nem olyan egyszerű, hogy szólnak Donald Trumpnak, aki rögvest levéteti Rogánt a szankciós listáról – mutatott rá (a lehetséges levétellel a Hírklikk itt, valamint itt foglalkozott részletesen – a szerk.). Az Egyesült Államok ugyanis mindennek ellenére, valamennyire még mindig egy működő demokrácia, s Rogán – Orbánék állítása ellenére – nem David Pressman akkori budapesti amerikai nagykövet bosszúja miatt került fel a Magnitzky-listára, hanem azért, mert a nevéhez olyan ügyletek kötődtek, amelyek sértették, sérthették az Egyesült Államok érdekeit – magyarázta Horn Gábor, kiemelve az átláthatóság kérdését és a korrupciót. Ha ezeket a területeket elveszik Rogántól – gondolhatja Orbán –, akkor az talán megkönnyíti a levételét a szankciós listáról, ami komoly politikai fegyvertény lehetne – magyarázta az elemző, ám úgy látja: még ha ez be is következne, az nem azért történne, mert Trump segíteni akar a „nagy barátjának”, hanem azért, mert ezeket a területeket meghatározó jelentőségűnek, a korrupció melegágyának tartják – fejtegette, megállapítva: Orbán tehát a probléma hazai megoldásával próbálkozik. Korábban azt hallhattuk, hogy majd jön Trump és 24 órán belül béke lesz Ukrajnában – ám látjuk, mi történik; s azt is hallottuk, hogy majd jön Trump és a patyolattiszta Rogán rögvest lekerül a szankciós listáról – de ezen a téren sem történt semmi. Ennek a mostani feladatszűkítésnek tehát van egy taktikai eleme is, hogy megkönnyítse az amerikaiak számára Rogán levételét a listáról – jegyezte meg. Részben tehát kommunikációs trükk hazai fogyasztásra, részben a szükséges feltétele annak, hogy történjen valami – összegezte.

Azért a propaganda maga is a korrupció melegágya, s Rogán továbbra is tíz, sőt, százmilliárdok felett rendelkezik – vetettük közbe. Horn szerint ez igaz, de a gépezetnek működnie kell. „Annak a gépezetnek, amely láthatóan csikorogva működik, ami nem csak a közvéleménykutatási adatokban érzékelhető, hanem abban is, hogy egy éve lényegében kicsúszott a Fidesz kezéből a kommunikáció” – mutatott rá.  Ez is sok mindent elmond a sokak által magasztalt gépezetről, hiszen a csalások, visszaélések ellenére is recseg-ropog. „Mindenesetre az egész kormányzati struktúra átalakításából látszik, hogy Orbánt a legkevésbé sem az érdekli, hogy működik-e a kormány – merthogy az átrendezés egyik elemétől sem fog jobban működni” – szögezte le. Ez egy belső politikai játszma, s részben kommunikációs elem is, de ettől nem lesz jobb sem a kormányzás, sem az oktatás, sem az egészségügy. Ha ez lett volna a cél, akkor nem ebbe az irányba kellett volna menni – hívta fel a figyelmet Horn Gábor.

Nem lehet, hogy megingott Orbán bizalma Rogán iránt, s ennek a következménye a mostani átrendeződés? – kérdeztük. „Orbán nincs Rogán nélkül, rövid távon, a 2026-os választásig biztosan nem” – szögezte le a Republikon Intézet vezetője. Volt már olyan kampány – a nevezetes 2006-os „rosszabbul élünk” –, amit Rogán miatt bukott el Orbán, akkor volt is egy bizalomvesztés – emlékeztetett, ám hozzátette, a propagandagépezet olyan mértékben épül már Rogánra, nála vannak a működéséhez szükséges kulcspozíciók, hogy a bizalomvesztés láthatóan nem végleges. Ugyanakkor benne van ebben egyfajta jelzés is, kiváltképpen annak fényében, ahogyan és ahova átpakolták a tőle elvett feladatokat – hozott be még egy szempontot Horn, aki abszurdnak nevezte, hogy miközben a belügyminiszter kezében van az egészségügy és az oktatás, nem volt nála és most sem ő, hanem az energiaügyi miniszter kapta meg a lakossági nyilvántartást, az e-közigazgatást, a digitális kormányzatot. „Ha egy színdarabban látnánk ezt, azt mondanánk, hogy ez egy olyan komédia, amit az élet nem tudna produkálni”. 

„Nem látok végső bizalomvesztést Orbán részéről, az akkor lenne látható, ha elvenné Rogántól a titkosszolgálatok felügyeletét és a propaganda irányítását – ez fontos jelzés lenne” – szögezte le végezetül Horn Gábor. Mint hozzátette: a félelemkeltő hálózat és a propagandagépezet a két legfontosabb elem Orbán számára, s ezek továbbra is Rogán kezében vannak. (Rogán felelős továbbra is a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért, a polgári hírszerzési tevékenységért, a minősített adatok védelméért, továbbá az általános politikai koordinációért, a kormányzati kommunikációért és az az országimázsért.)