Rogánék nem ismerik az amerikai törvényt, esetleg a vágyaikat vetítik ki vagy csak sumákolnak

„Január 20-a után az Amerikai Egyesült Államoknak új kormánya és új elnöke lesz. Hivatalba lépésük után megtesszük a szükséges jogi lépéseket” – tudatta a Miniszterelnöki Kabinetiroda, reagálva arra, hogy az Egyesült Államok a Globális Magnitsky-törvény alapján szankciós listára tette Rogán Antalt. Ezzel a kormány azt igyekezett sugallani, hogy Donald Trump majd egy tollvonással leszedi a listáról a magyarországi állami korrupció fő figurájának is tartott propagandaminiszter nevét. Aki azonban ilyet állít, az nem ismeri – vagy éppen nem akarja érteni – az amerikai törvényt, működtetési mechanizmusát, az annak keretében zajló folyamatokat; vagy ha igen, akkor a helyzet még rosszabb.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az MTI-nek azt mondta, ez az ügy újabb bizonyítéka annak, hogy a leköszönő amerikai adminisztráció és nagykövet bosszút akar állni azért, mert Magyarország és a magyar kormány Donald Trumpot támogatta a választási kampányban. Ez „a legfeljebb néhány hétig hatályos kisstílű és megalapozatlan bosszú" is csak arra fog emlékeztetni, hogy volt olyan nagykövete az Egyesült Államoknak, aki a kormány megbuktatásáért tett meg mindent – fogalmazott.

Érdekes módon, nem csak magyar részről hangzott el ilyen vélemény. Mint a Magyar Nemzet  megírta, Bryan E. Leib amerikai politikai elemző (akit a lap az új budapesti amerikai nagykövetként emleget) az X-en (korábban Twitter) szégyennek nevezte a Rogán elleni döntést, s úgy fogalmazott: „bár nem beszélhet Donald Trump nevében, de úgy véli, január 20-a után, amikor Trump lesz az Egyesült Államok 47. elnöke, visszatérnek a magyar–amerikai kapcsolatok „aranykorához”.

Hát még mit mondjunk arra, aki azt követeli, hogy az ügy miatt a Rogán Antal menjen perre?! Pedig ilyen is elhangzott: ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója azt javasolta a miniszternek, hogy több százezer dollárnak megfelelő összegre perelje be David Pressman budapesti amerikai nagykövetet és vele együtt a leköszönő amerikai külügyi vezetést. A magát nemzeti távirati irodának tartó MTI boldogan lehozta Lomnici tanácsát, miközben magáról az alaphírről alig-alig számolt be. Lomnici egyébként adatvédelmi aggályokra hivatkozva „üzente” a fentieket Rogánnak. Ez azonban nem csupán azt mutatja, hogy nincs tisztában azzal, hogyan is születnek az ilyen szankciók az USA-ban, hanem azzal sem, hogy egy bírósági perben az óceán túlpartján a kőkemény bizonyítási eljárások során a büntetőintézkedéseket megalapozó bizonyítékok, tények, számok is előkerülnének a zárt dossziékból, ami borítékolhatóan nem Rogánnak kedvezne.

Lomnici okulására is érdemes nagy vonalakban vázolni a Globális Magnetzky-törvény alapján történő szankcionálás folyamatát, tovább azt, hogyan lehet elérni a listáról történő eltávolítást. Ebben Radványi Miklós volt a segítségünkre. A magyar származású, Amerikában élő, korábban a Kongresszusban is dolgozó közíró – ma a reagani elveket valló washingtoni Frontiers of Freedom alelnöke – ugyanis első kézből, korábbi munkájának köszönhetően, személyesen is ismeri az egész folyamatot. 

Az többféle módon indulhat el – magyarázta. – Akár hatósági gyanú alapján születhet döntés arról, hogy valaki, valakik ellen elkezdik a nyomozást – akkor, ha a hatóság bármilyen formában korrupcióra vagy az emberi jogok megsértésére utaló információkhoz jut, ami származhat akár az amerikai nagykövetségekről, konzulátusokról is. De benyújthat beadványt akármelyik nemzetközi vagy civil szervezet, de akár magánszemély is. Ebben nincs korlátozás. A beadványt közösen kell benyújtani az amerikai igazságügyi- és a pénzügyminiszternek címezve. Első lépésként megvizsgálják, hogy van-e alapja a beadványnak, és ha van, akkor hivatalból elindítják az eljárást. Majd az eredménytől függően vagy tesznek lépéseket, vagy nem. Rogán esetében tettek. 

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumában működik egy, a korrupció és a pénzügyi bűncselekmények ellen fellépő főosztály – emlékeztetett Radványi, aki maga is 14 évig dolgozott ott, megszakítva a Fehér Házban töltött három évvel. „Ennek alapján pontosan tudom, hogy milyen vaskos aktákat tud produkálni ez a részleg, milyen hatékonyak az ott dolgozók, amikor a célszemélyek után nyomoznak, adatokat gyűjtenek róluk és előkészítik az esetleges szankciókat” – mondta. Hozzátette: „szent meggyőződésem, hogy Orbánnak, közvetlen munkatársainak és családtagjainak nagyon vaskos aktái vannak, s ezek pontosan tartalmazzák, hogy mikor, hol és mit követtek el”, majd megjegyezte, hogy tapasztalatból tudja, egy kis papírfecni alapján is vissza tudják göngyölíteni a pénzek eredtét egészen a forrásig.

Az eljárás lefolytatásának nincs időkorlátja, határidő nélkül vizsgálhatják a beadványt az illetékesek. Mint 2019-ben lapunknak mondta, „Ez inkább politikai, mint jogi döntés, nem a bíróságokon dől el a sorsa egy ilyen beadványnak, hanem az illetékes minisztériumokban, ahol azonban mérlegelik a bizonyítékokat, figyelembe veszik a tényeket, de a döntést erősen befolyásolja az amerikai külpolitika iránya”.

Ez utóbbira persze mondhatná Rogán/Gulyás/a magyar kormány, hogy majd jön Trump és politikai alapon szépen megsemmisíti Rogán szankcionálását, de azért ez nem ennyire egyszerű. Nem csak amiatt, amit Radványi nyilatkozott nekünk, miszerint „nagyon tévednek Rogán, Szijjártó és a társaik, ha azt hiszik, hogy Trump első tevékenysége január 20-án majd az lesz a Fehér Házban, hogy megsemmisíti ezt a döntést”. Ez nem így működik, hiszen még ha lenne is ilyen szándéka az elnöknek, akkor is először meg kell alakítani a kormányát, munkába kell állnia a pénzügyminiszterének és a külügyminiszterének, s azoknak ki kell adniuk a feladatot, hogy vizsgálják meg alaposan az ügyet. Egy ilyen döntést ugyanis nem lehet csak úgy, egy elnöki aláírással megsemmisíteni. Más szóval: az új Trump-adminisztráció sem helyezheti hatályon kívül a Rogán elleni szankciót anélkül, hogy részletesen megindokolná, miért nem ért egyet az előző adminisztráció tényeken és alapos nyomozáson alapuló döntésével. Arról nem is szólva – reagált felvetésünkre –, hogy Trumpnak nem feltétlenül állna a szándékában belenyúlni ebbe az ügybe, „már csak azért sem, mert ez nem egy olyan kaliberű ügy, ami bármit is jelentene az Egyesült Államok szempontjából”. 

George Lázár, az Amerikában élő magyar származású közíró Facebook-posztjában arra hívta fel a figyelmet: valószínűtlen, hogy a megsemmisítés mellé állna Donald Trump kijelölt pénzügyminisztere, Scott Bessent. „Aki mellesleg meleg és Soros cégeinek dolgozott korábban, Soros ’embere’ a kabinetben, aligha mozdítaná a kisujját is ezügyben. Jó tudni azt is, hogy Trump és Soros egyébként üzleti partnerek voltak 2012-ben, Chicagóban közösen fektettek be ingatlanokba” – írta.

A szankciós listáról persze le lehet kerülni – ahogy az a többi között az amerikai Pénzügyminisztérium leírásában olvasható. Ennek a lényege, hogy kérvényezés után egy alapos felülvizsgálaton kell az érintett személynek átesnie, s bizonyítékokkal kell alátámasztania, hogy már nem áll fenn a döntés indokaként megjelölt helyzet. Az OFAC-nak 15 napon belül válaszolni kell a kérvényre, s ettől indul el az eljárás maga, amely – miként a szankciós listára vétel is – akár évekig elhúzódhat. Eközben kiegészítő kérdéseket kaphat az érintett, s a válaszokat is alaposan ellenőrzik. A végső döntés meghozatalához konzultálnak más minisztériumokkal is. Ha valakinek elutasítják a kérelmét, akkor utána ismét kérheti a listáról törlést, ha újabb körülmény merül fel.

Radványi ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a hat éve általa – a Frontiers of Freedom alelnökeként – benyújtott beadványt (amely alapján most született meg az első döntés) az akkori (első) Trump-adminisztráció fogadta be, a munka el is indult még 2018-ban. Más szóval: az aprólékos, hosszadalmas nyomozás még Donald Trump előző elnöksége idején kezdődött – fejtegette. Egy ilyet ráadásul nem lehet csak úgy, egy elnöki aláírással megsemmisíteni: az új Trump-adminisztráció sem helyezheti csak úgy hatályon kívül a Rogán elleni szankciót anélkül, hogy részletesen megindokolná, alátámasztaná, hogy miért nem ért egyet az előző adminisztráció tényeken és alapos nyomozáson alapuló döntésével.  

Mint már a Rogán szankciós listára tételével most „megkoronázott”, hat éve indult folyamat elején is megírtuk, a Global Magnitsky törvény elődje a korrupció ellen küzdő és olyan ügyeket nyomozó, majd börtönbe vetett, ott megkínzott, s 2009-ben háti őrizetben elhunyt orosz Szergej Magnitskyről elnevezett jogszabály 2012-ben kétpárti támogatással született meg. Az még csak az oroszokra vonatkozott, s olyan emberek kerültek fel erre a listára, mint például a csecsen elnök Ramzán Kadýrov.

Hatálya az emberi jogok megsértése mellett, kiterjed a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőre és társaira, valamint a pénzmosásra is, ha jogellenes a forrás, vagy eltitkolják a jövedelmeket az illetékes adóhatóságok elől. A Magnitsky-listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonát elkobozzák, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania vele. A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek. Az ajánlásokról a pénzügy- és a külügyminisztérium dönt, nem ritkán kompletten benyújtott „vádanyagok” alapján. Megjegyzendő, hogy Radványiék hat éve egy teljesen komplett vádanyagot nyújtottak be, többoldalas referencialistával egyetemben, amelyben a most szankcionált Rogán Antal mellett Orbán Viktort, Lázár Jánost, Polt Pétert, Matolcsy Györgyöt, Orbán Győzőt, Lévai Anikót, Mészáros Lőrincet és Tiborcz Istvánt is megnevezték. Ahogy tegnap pedig beszámoltunk róla, Radványi Miklós szerint messze nem kizárt, hogy hamarosan Mészárosra és Tiborczra is lesújt a Magnitsky-törvény.

A végrehajtási törvényt egyébként a korrupció tág értelemben kezeli: az állami vagyon illetéktelen használata, a magánvagyon kisajátítása személyes érdekből, az állami szerződéseket érintő korrupt cselekedet, a természeti forrásokkal való visszaélés és vesztegetés. Azokra is vonatkoztatják a törvény, akik részt vesznek a korrupcióból származó pénzek kezelésében, eltüntetésében.

Első ízben 2017 decemberében kerültek fel nevek erre a szégyenlistára: az első hullámban 15 külföldi magánszemély és 37 szervezet nevét hozták nyilvánosságra. Számos ország vált ezáltal érintetté: burmai, kanadai, kínai, kongói, gambiai, izraeli, holland, orosz, dél-szudáni, üzbég és a Brit Virgin Szigetekről származó megbélyegzett is található a névsorban. Most már magyar is...

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. december 3-i adása itt nézhető meg: