Rogánt már utolérte a Magnitsky-végzet, felkészülhet Mészáros és Tiborcz

Mint arról a Hírklikk is beszámolt, Rogán Antal felkerült az amerikai Pénzügyminisztérium speciális egysége, a Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) szankcionált személyek listájára (SDN-lista). Az erről kiadott amerikai közlemény a többi között emlékeztet arra, hogy Rogán a regnáló Orbán-kormány egyik kulcsfigurája, jelenleg a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, továbbá fontos kormányzati szervezetek – a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, a Digitális Kormányzati Ügynökség, valamint a Magyar Turisztikai Ügynökség – irányítója. 1998 óta országgyűlési képviselő, és jelentős szerepet játszik abban, hogy a magyar közbeszerzési és állami forrásokat a Fideszhez kötődő üzleti körök felé terelje. Rogán olyan korrupciós hálózatot épített ki, amely a stratégiai szektorok irányításának az átvételét eredményezi, azok bevételeit pedig saját magának és politikai szövetségeseinek juttatja – olvasható a közleményben.  

A 2015-től alkalmazott globális Magnitsky-törvénnyel az emberi jogok megsértői mellett éppen a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőkre és társaikra sújthatnak le, olyanokra, akik szerepet játszanak pénzmosásban, gyaníthatóan jogellenes forrásokból származó jövedelmeket élveznek és akik eltitkolják a bevételeiket az illetékes adóhatóságok elől. A Magnitsky-listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, elkobozzák minden, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania velük. A törvény tág értelemben kezeli a korrupciót: kiterjed az állami vagyon illetéktelen használatára, a magánvagyon kisajátítására személyes érdekből, az állami szerződéseket érintő korrupt cselekedetre, a természeti forrásokkal való visszaélésre és vesztegetésre. A listára magánszemélyek éppúgy felkerülhetnek, mint szervezetek, cégek. S azokra is vonatkoztatják a jogszabályt, akik részt vesznek a korrupcióból származó pénzek kezelésében, eltüntetésében.

Nem véletlenül hangoztatta Bradley T. Smith, illetékes amerikai pénzügyminiszter-helyettes Rogán ügye kapcsán, hogy a korrupció aláássa az országot irányító intézményeket és korlátozza a gazdasági fejlődést, előnyöket biztosítva néhány kiválasztottnak, miközben megfosztja a jövő generációit a hosszabb távú haszontól. „Az Egyesült Államok pedig nem hezitál felelősségre vonni az olyan egyéneket, mint Rogán, akik a hivatali hatalmukat arra használják, hogy önmagukat és cimboráikat hazájuk és polgártársaik rovására jogtalanul gazdagítsák.”

Ami az immár a Rogán Antalt is sújtó konkrét szankciókat illeti, zárolták Orbán kulcsemberének az USA-ban található, illetve az Egyesült Államokbeli személyek birtokában/ellenőrzése alatt lévő teljes vagyonát és összes érdekeltségét. Akinek ilyenről tudomása van, köteles jelenteni azt az OFAC-nak. Ezen túl minden olyan vállalkozást, céget is zár alá vesznek, amelyek közvetlenül vagy közvetve – legalább 50 százalékban – a tulajdonában van. Tiltott minden olyan tranzakció is, amely Rogán vagyonához vagy érdekeltségeihez kapcsolódik, kivéve, ha az OFAC külön engedélyt ad. Ez a tiltás vonatkozik minden olyan tranzakcióra, amely amerikai pénzintézeteken keresztül zajlik, illetve bármilyen amerikai érintettséggel bonyolított ügyletre. Szankcionálhatóvá válnak továbbá azok a pénzintézetek és egyéb szervezetek, amelyek kapcsolatba lépnek Rogánnal vagy érdekeltségeivel.

A Hírklikk évek óta rendszeresen foglalkozik a Globális Magnitsky-törvény magyar vonatkozású fejleményeivel. Konkrétan azóta, hogy 2018-ban Radványi Miklós, magyar származású amerikai közíró, a konzervatív republikánus elveket, az egykori Ronald Reagan amerikai elnök vonalát követő Frontiers of Freedom Intézet alelnökeként összeállította és hivatalosan benyújtotta az eredeti beadványt több magyar személy ellen. Majd nem sokkal azután, még ugyanabban az évben megszületett a második beadvány is Orbánék ellen, amit a jogvédő szervezet, a Human Rights First akkori igazgatója, Melissa Hooper jegyzett. Radványi később egy kiegészítést is fűzött az eredeti beadványához. Eszerint „Orbán Viktor, családtagjai, politikustársai és legszűkebb köre intézményesített összeesküvés keretében, szándékosan és nagy tételben elkövetett lopások, sikkasztások, csalások és fondorlatos korrupciós ügyletek felelősei azóta, hogy Orbán hatalomra került”. Rámutatott: az újabb „vérlázító” korrupciós ügyben (ami akkor éppen az elsikált és utóbb agyonhallgatott Microsoft-botrány volt) az egy évvel korábbi beadványban felsoroltakon kívül, újabb magyar hivatalos személyek is szerepet játszottak.

A beadványokban a magyar kormányfő, valamint további nyolc, a család- és szűk körének tagja, politikustársa ellen kértek szankciókat a feltételezett korrupciós tevékenységre és az emberi jogok megsértésére irányuló cselekmények miatt. Az érintettek (és titulusaik, ahogy a 2018 februári beadványban szerepelnek): 

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke; 
Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter; 
Rogán Antal, a miniszterelnök miniszteri rangú kabinetfőnöke; 
Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze; 
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke; 
Orbán Győző, Orbán Viktor édesapja; 
Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége; 
Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere; 
Tiborcz István, Orbán Viktor veje.

Nos, Radványi beadványa hat év után beérett, legalábbis részben, a listán szereplő egy emberre kivetették a szankciót. Ugyanakkor az köztudott, hogy a döntést az a demokrata Biden-adminisztráció hozta meg, amely köztudottan rossz viszonyban van az Orbán-rezsimmel. Ám nem egészen két hét múlva már Donald Trumpnak fogják hívni az amerikai elnököt, s a személyében egy olyan ember ül be a Fehér Házba, akit Orbán az utóbbi években látványosan körbeudvarolt, s aki maga is jó kapcsolatba került a magyar kormányfővel. Nem jelenti-e ez azt, hogy nem lesz hosszú életű a Rogán elleni szankció? – kérdeztük Radványi Miklóstól.

Nyilvánvalóan egy nagyon hosszadalmas nyomozati munka előzte meg a bejelentést. A beadványt az akkori (első) Trump-adminisztráció fogadta be, s a munka is elindult 2018-ban. Más szóval: az aprólékos, hosszadalmas nyomozás még Donald Trump előző elnökségének az idején kezdődött – fejtegette. Hozzátette: „nagyon tévednek Rogán, Szijjártó és a társaik, ha azt hiszik, hogy Trump első tevékenysége január 20-án majd az lesz a Fehér Házban, hogy megsemmisíti ezt a döntést”. Ez nem így működik, hiszen még ha lenne is ilyen szándéka az elnöknek, akkor is először meg kell alakítani a kormányát, munkába kell állnia a pénzügyminiszterének és a külügyminiszterének, s azoknak ki kell adniuk a feladatot, hogy vizsgálják meg alaposan az ügyet. Egy ilyen döntést ugyanis nem lehet csak úgy, egy elnöki aláírással megsemmisíteni. Más szóval: az új Trump-adminisztráció sem helyezheti hatályon kívül a Rogán elleni szankciót anélkül, hogy részletesen megindokolná, miért nem ért egyet az előző adminisztráció tényeken és alapos nyomozáson alapuló döntésével. 

De vajon Donald Trumpnak szándékában állna-e egyáltalán belenyúlni az ügybe, megmásítandó Bidenék döntését? – kérdeztük. „Nem, s már csak azért sem, mert ez nem egy olyan kaliberű ügy, ami bármit is jelentene az Egyesült Államok szempontjából” – szögezte le Radványi Miklós. 

„Szerintem – és erre utalt David Pressman nagykövet is a sajtónak nyilatkozva – Rogán csak az első a sorban, többeket is szankcionálni fog az USA” – mondta a közíró, emlékeztetve arra, hogy a Biden adminisztrációnak még 13 napja van a hatalomban, s az eredeti, a Frontiers of Freedom által benyújtott listán voltak még mások is. Miután a mintegy hat éve készült beadványt nem dobták vissza, naivitás lenne azt feltételezni, hogy a rajta szereplő többi személy esetében nem folytatna nagyon alapos nyomozást az amerikai Pénzügyminisztérium szakosodott főosztálya – magyarázta. Radványitól azt is megtudtuk, hogy amikor az elmúlt hat évben a Frontiers os Freedom érdeklődött a beadvány sorsáról, mindig azt tudatták velük, hogy dolgoznak rajta. Más szóval, a Trump-elnökség idején a reagani elveket valló Frontiers of Freedom által készített beadvány alapján még akkor elkezdődött a munka, ami azóta – a Biden-érában is – folytatódott, az ügy folyamatosan napirenden volt, s Rogán esetében most érezték, hogy eljutottak a szankció kivetéséig. 

Arra a kérdésünkre pedig, hogy az általa összeállított eredeti beadványban található személyek közül kit fenyegethet a leginkább egy hamarosan megszülető szankció veszélye, Radványi két nevet emelt ki: Mészáros Lőrincét és Tiborcz Istvánét.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. május 28-i adása itt nézhető meg: