Mészáros Lőrinc kitiltása még napirenden van
„A beadvány élő, ez a játszma még nincs lefutva” – szögezte le a Hírklikk megkeresésére Radványi Miklós az Orbán Viktor és társai ellen a Magnitsky törvény keretében folyó eljárásról. Bár David Cornstein amerikai nagykövet az ATV-nek adott interjújában azt állította, hogy nincs tudomása ilyen ügyről, az eljárás indítását kérő első beadvány szerzője, Radványi portálunknak azt mondta, ő úgy tudja, azt jelenleg is vizsgálják a Külügyminisztériumban is. Nem véletlenül írtuk, hogy első: ugyanis azt később egy újabb követte: az amerikai Human Rights First által összeállított beadvány.
„Trump akár korrupcióval összefüggésben hozott szankciókkal is megfenyegethetné Orbánt, például a Globális Magnitsky Törvény kertében. 2014-ben az Obama-adminsztráció világos üzenetet küldött Orbánnak és a magyar közvéleménynek azzal, hogy korrupció miatt szankciókat vetett ki a miniszterelnök belső körének tíz tagjára” – írta az „Orbán Washingtonba megy „című – társszerzővel készült – cikkében Melissa Hooper, a washingtoni székhelyű Human Rights First szervezet külpolitikai igazgatója három nappal az Orbán-Trump találkozó előtt. Annak a Human Rights First civil szervezetnek az egyik vezetője jegyezte tehát a cikket, amely alátámasztottnak véli a Magnitsky törvény alkalmazását Orbán és több családtagjával, barátjával és politikustársával szemben, korrupció miatt. Ennek megfelelően – információink szerint – ők is készítettek – ráadásul egy, az elsőnél sokkal részletesebb beadványt, s kérték annak megvizsgálását az illetékes amerikai miniszterektől (pénzügy- és külügy).
Portálunk több alkalommal is foglalkozott a témával azóta, hogy tavaly márciusban megszületett az első, a Frontiers of Freedom elnökhelyettese, Radványi Miklós által jegyzett beadvány, ám igazán nagy visszhangot a hétfői Orbán-Trump találkozó kapcsán a Wall Street Journal és az Átlátszó által készített cikk keltett. Olyannyira, hogy kénytelen volt megszólalni az ügyben a budapesti amerikai nagykövet is. David Cornstein az ATV Egyenes Beszéd című műsorában adott interjúját ugyan a sajtó úgy interpretálta, hogy a Trump-barát üzletemberből lett nagykövet „cáfolja Mészáros Lőrincék kitiltását”, ha górcső alá vesszük a szavait, akkor a következtetés inkább az, hogy diplomatikus nyelven hárít. (Megj.: Miután az ATV-nek ugyan angolul nyilatkozott a nagykövet, de szavait szinkronban tolmácsolták, s így azt lehetett csak pontosan hallani és érteni, ezért a magyar fordításból kell kiindulnunk.)
Cornstein a kérdésre, hogy „hallott-e arról, hogy vannak ilyen előkészületek”, azt mondta: „Az Egyesült Államok nem fenyeget embereket szankcióval. Szankciókat kivetünk vagy nem vetünk ki szankciókat, de nincs olyan, hogy fenyegetőzünk...ez egy hamis írás, nincsen fenyegetés részünkről, legalábbis tudomásom szerint nincs ilyen... én csak ezt a cikket olvastam, de amit tényszerűen tudok: a miniszterelnököt az USA elnöke üdvözölte, fogadta az Ovális Irodában, és az országunk minden felsővezetője eljött, hogy találkozzon a miniszterelnök úrral... ha lenne bármilyen gyanú, hogy ilyesmi zajlik, akkor nem hiszem, hogy erre a találkozóra sort került volna...Nyilvánvalóan a Pénzügyminisztériumon, a Kincstáron múlik, hogy ilyen szankciókkal foglalkozzanak...ők lennének azok, akik erre válaszolhatnának, de az én tudomásom szerint ez teljes mértékben egy hamis hír”.
(Azt már csak félve vagyunk kénytelenek megjegyezni, hogy némileg sántít a kijelentés, mely szerint az USA soha senkit nem fenyeget szankcióval...Kína, Irán, Oroszország, hogy csak néhányat említsünk a legfrissebbek közül.)
De visszatérve a Magnitsky-ügyre: Cornstein tehát nem cáfolta azt, hogy létezik ilyen beadvány (ismereteink szerint kettő is van, ld. fent), miként azt sem hogy vizsgálják ezeket a beadványokat. Ő csupán annyit mondott, hogy az USA nem fenyegetőzik, ám fenyegetésről szó sincs, szó sem lehet, hiszen még csak a beadványokat vizsgálják, ami után eldöntik, hogy lesz-e belőle ügy vagy sem. Cornstein ezen túl a fenti – a témát érintő – pár mondatában kétszer is óvatosan fogalmazott: „tudomásom szerint”, illetve egyszer, hogy „nem hiszem, hogy.”
Cornstein nagykövettel szemben a beadványról tudnak az amerikai Külügyminisztériumban –a Magyarország Mindenkié Mozgalom két vezetőjével folytatott megbeszélésein is szóba került – ahogy azt a Hírklikknek Kész Zoltán elmondta –, „Szóba került, de nincs felhatalmazásunk bővebbet mondani erről”. Egy nappal később, több tárgyalás után már úgy fogalmazott: „az amerikai politikusokkal és tisztviselőkkel történt tárgyalásaink során többször felmerült, hogy a Fidesz oligarchái ellen is alkalmazhatnák a Magnitsky törvényt...a Biztonsági és Együttműködési Bizottság kongresszusi irodájában is megerősítették a mozgalom vezetői, hogy ennek a megfontolása erős üzenet lehet az Orbán-kormány irányába”.
Az első, a Globális Magnitsky Törvény keretében Orbánék ellen az Egyesült Államok Pénzügyminiszeréhez és Külügyminiszteréhez több mint egy éve eljuttatott beadvány státuszáról megkérdeztük Radványi Miklóst is, aki azt mondta, hogy a beadvány továbbra is élő, a játszma még nincs lefutva”. Időkorlát nincs, határidő nélkül vizsgálhatják a beadványt az illetékesek – válaszolta kérdésünkre, majd az esélyekről szólva aláhúzta: „Ez inkább politikai, mint jogi döntés, nem a bíróságokon dől el a sorsa egy ilyen beadványnak, hanem az illetékes minisztériumokban, ahol természetesen mérlegelik a bizonyítékokat, figyelembe veszik a tényeket, de a döntést erősen befolyásolja az amerikai külpolitika iránya”.
