A hazai titkosszolgálatok hivatalosan nem kérhetik a Rogán-ellenes amerikai bizonyítékok kiadását
Az amerikai hatóságok nem kötelesek kiadni a bizonyítékokat az olyan ügyekben, mint amilyen Rogán Antalé is, legfeljebb mérlegelhetik a kérést – reagált Radványi Miklós arra, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén elhangzott: a magyar titkosszolgálatok ezt kérték amerikai partnerüktől. Arról nem is szólva, hogy ez nem is a titkosszolgálatokra tartozik, hanem az amerikai Pénzügyminisztérium ezzel foglalkozó főosztályára – mutatott rá az Amerikában élő konzervatív közíró, aki hat éve indította el azt a folyamatot, amely Rogán Antal amerikai szankcionálásához vezetett a Globális Magnitsky törvény keretében. Azt is cáfolta, hogy a kormány kérheti Rogán levételét a szankciós listáról – arra ugyanis csak neki személyesen vagy – jogi, esetleg civil – megbízottja útján van lehetősége.
„A magyar fél kérte amerikai partnerétől, hogy ha rendelkezésére áll olyan információ, amely a döntést alátámasztja, akkor azt adja át, de ilyet az amerikai fél nem tudott átadni” – mondta a Telexnek Sas Zoltán, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke a testület múlt heti ülése után. A képviselők arról kaptak tájékoztatást, hogy a hazai titkosszolgálatok felvették a kapcsolatot az Amerikai Egyesült Államok illetékes szerveivel Rogán Antal ügyében. A lépés jogszerűségét a magyar hatóságok sem vitatják – mondta az ülésen elhangzottak alapján.
De vajon normális-e, hogy a titkosszolgálatok kutakodnak hivatalosan Rogán szankcionálása ügyében az amerikaiaknál? Radványi Miklóst kérdeztük, aki nem csak azért van képben a témában, mert ő volt az, aki a reagani elveket valló washingtoni Frontiers of Freedom Intézet alelnökeként – immár hat éve – összeállította, aláírta és benyújtotta az amerikai igazságügyi tárca vezetőjének és a pénzügyminiszternek azt a beadványt, amely az emberi jogok megsértőit, korrupciót és pénzmosást végrehajtó szereplőire lesújtó Global Magnitsky törvényre hivatkozva, javasolta Orbán Viktor és több családtagja, valamint munkatársa – így Rogán Antal – szankcionálását. Rogán esetében ez most meg is történt, nem csak kitiltották az Egyesült Államokból, hanem lefoglalással sújtották minden az USA-ban, illetve amerikai pénzintézetekben fellelhető vagyonát, pénzeszközeit, és megtiltották a vele való üzletelést.
„Csak feltételezéseim lehetnek a konkrét kérdés kapcsán, miután sem az amerikai, sem a magyar titkosszolgálatnál nem szolgáltam” – mondta. Ő azonban normálisnak gondolja – különösen szövetségesek között –, hogy az egyik titkosszolgálat kommunikál a másikkal. Azt azonban már személyes tapasztalatból tudja, hogy nem egyszerű akár csak kapcsolatba is lépni az amerikai titkosszolgálatokkal. Az amerikai Kongresszus főtanácsadójaként is dolgozott, s ebbéli minőségében csak úgy tudott kérdéssel fordulni a titkosszolgálatokhoz, hogy felhívtak egy központi számot, ahol elmondták, hogy mit szeretnének. Ami annyit jelent, hogy nem volt közvetlen elérhetőségük még nekik sem. Ezért úgy gondolja, hogy külföldről – formálisan egyértelműen – még inkább be kell tartani ezeket a rendkívül szigorú szabályokat, amelyek nem valószínű, hogy enyhébbek lennének a külföldiek, mint a Kongresszus dolgozói számára.
Kötelesek-e kiadni a bizonyítékokat az amerikai hatóságok? – kérdeztük. Radványi szerint erre a válasz egy biztos „nem”, az ilyen információk, bizonyítékok kiadása mindig mérlegelés kérdése. Arról nem is szólva, hogy ez nem is a titkosszolgálatokra tartozik, hanem a Pénzügyminisztérium ezzel foglalkozó főosztályára. Az természetes, hogy a titkosszolgálatoknak is vannak információi és anyagai, de Rogán ügyében egyértelmű, hogy az amerikai Pénzügyminisztériumhoz kellene fordulni – szögezte le.
Megteheti-e a magyar kormány a jogi lépéseket Rogán szankcionálásának a visszavonása ügyében januárt 20.-a után, avagy ezt az érintett magánszemélyként teheti csak meg? Ezt is megkérdeztük, hiszen a kormány részéről az is elhangzott, hogy Trump beiktatása után majd lépni fognak az ügyben. (Konkrétan például a jogvégzett Gulyás Gergely dobálózott ezzel.) Ám Radványi szerint ezt a kormány nem teheti meg. Csak maga az érintett, vagy a jogi megbízottja jogosult ugyanis erre. A szankció személyre vonatkozik, csak az illető személy maga vagy a – civil, vagy jogi – megbízottja próbálkozhat.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy ő, mint a Globális Magnitsky törvény keretében ebben az adott ügyben lefolytatott eljárás kezdeményezője, kapott-e bizonyítékokat, vagy legalább bármilyen hivatalos értesítést az ügy állásáról. Nos, a válasz erre határozott nem volt. Sőt – mint megtudtuk – Trump környezetéből sem érkezett hozzá semmilyen visszajelzés az üggyel kapcsolatban, holott a deklaráltan reagani elveket valló Frontiers of Freedom Intézet jó kapcsolatokat ápol a republikánusokkal, sőt, most már Trump is a reagani politikához való visszatérésről beszélt. Radványi amiatt sem lepődött meg ezen, mert nem hiszi, hogy ez egyáltalán téma lenne sem a tágabb értelemben a Republikánus pártban, sem szűkebben véve Donald Trump köreiben. A kormányzás átvétele és a beiktatási ceremónia előkészítése idején pláne nem volt ez téma Washingtonban – jegyezte meg.
A Rogán-botrányról, Orbán kulcsminiszterének amerikai szankcionálásáról, annak esetleges hatásairól a többi között itt, itt és itt írtunk.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2025. január 10.-i adása itt nézhető meg:
