Orbán megy tovább, előre a kádári úton – bár a fekete autó egyelőre nem jön éjjel
Megdöbbentő önbevallás volt Orbán Viktor pénteki „interjúja”: beismerte ugyanis, hogy számára az általa gyűlölt kádári rendszer „haladó hagyományainak” felélesztése a kívánatos út – véli Magyar György. A miniszterelnök szerint nincs azzal semmi baj, hogy szinte kizárólag fideszes politikusok – miniszterek és államtitkárok, polgármesterek –, a tudományos és a művészeti élet NER-hez közeli szereplői, a jelenlegi hatalom iránt lojális nagyvállalkozók kerülhetnek be az alapítványi fenntartásba adott egyetemek kuratóriumaiba, a felsőoktatás irányítását nemzeti szemléletű emberekre kell ugyanis bízni.
„A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak” – legalábbis ez olvasható az alaptörvényben. Orbán Viktor azonban mintha másként tudná – helyezi perspektívába a Magyar Ügyvéd Blogon megjelent bejegyzés. A kormányfő péntek reggeli szokásos rádiós kinyilatkoztatásában szóba került ugyanis, hogy az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordult, mert nem ért egyet az állami egyetemek alapítványi fenntartásba adásával.
Orbán szerint azért támadják az átalakítást, mert „a baloldal ugye egy internacionalista képződmény Magyarországon, az egyetemek pedig nemzeti intézmények”. Ő viszont a nemzeti szuverenitás, a nemzeti önismeret, öntudat, a nemzeti műveltség, a nemzeti kultúra letéteményeseinek tartja az egyetemeket. Az átalakításnak az is a célja – fogalmazott –, hogy ne váljanak „valami globalista, nemzeti karakterüket elvesztő intézményekké”.
„És értelemszerűen amikor majd ezeket az alapítványokat fölállítjuk, és fölkérjük a kurátorokat, akkor olyan embereket fogunk majd oda felkérni (...), akik rendelkeznek ezzel a nemzeti szemlélettel.” A miniszterelnök szerint nagyon helyes, hogy most, amikor „nemzeti kormányunk van, pontosan most állítjuk hosszú távon is kiszámítható pályára az egyetemeinket, mert ezek így megmaradnak a nemzeti érdek és a nemzeti gondolat körében”, és „még a kormányok sem fogják tudni rángatni ezeket az egyetemeket, sokkal szabadabbak lesznek, nagyobb lesz az autonómiájuk”.
Ez minimum valótlan
Ami óvatosan fogalmazva is valótlan állítás, mert az alapítványi kuratóriumok gyakorlatilag teljhatalmat kapnak az intézmények irányításában: ezek fogadják el az egyetem költségvetését, éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, vagyongazdálkodási tervét, de még a rektor kinevezésébe is beleszólhatnak – sorolja az írás. A kuratóriumba pedig szinte kizárólag fideszes politikusok – miniszterek és államtitkárok, polgármesterek –, a tudományos és a művészeti élet NER-hez közeli szereplői, a jelenlegi hatalom iránt lojális nagyvállalkozók kerülhetnek be.
A testületek tagjai ráadásul időkorlát nélkül tölthetik be az amúgy jól fizető posztokat, s miután az alaptörvény betonozza be a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működésének rendjét, a következő kormányok kétharmad híján valóban „nem fogják tudni rángatni” az egyetemeket. Amelyek ilyen irányítási struktúra mellett – amikor kizárólag a Fidesszel lojális kuratóriumok állhatnak fel – bizonyára sokkal szabadabbak lesznek... – jegyzi meg nem kis iróniával Magyar György.
Hogy is szól az alaptörvény?
„Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá (...) a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát” – olvasható az alaptörvényben. Már ha egyáltalán beszélhetünk még tanszabadságról, ideológiamentes oktatásról mert az „alkotmány” szerint Magyarország biztosítja „a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”, ami persze csak a közoktatásra vonatkozik – jegyzi meg az írás.
Mi van akkor, ha valaki „globalista”, „internacionalista” alapon ateista „kozmopolitának” szeretné nevelni a gyerekét? Az akkor már hazaáruló? És megint térjünk vissza az alaptörvényhez. A „Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak”, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak egyebek mellett „a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért; a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló előremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért”.
És a Fudan Egyetem?
A tudás, a szorgalom és a tehetség mikor volt szempont, amikor a Fidesz 2010 után nagytakarításba kezdett az egész állami közigazgatás területén? És azt a szempontot, hogy senkit nem lehet megkülönböztetni világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel, vajon mikor érvényesítették? De nem idegen a NER-től az sem, hogy a politikai vélemény- és akaratnyilvánítást állami kényszer alá vonják.
A blog ismét Orbán idézi: az egyetemek ne váljanak „valami globalista, nemzeti karakterüket elvesztő intézményekké”. Mi ez, ha – bár a másként gondolókért egyelőre nem jön a fekete autó, mert ők csak a hallgatói státusukat vagy az állásukat veszíthetik el – nem közvetett állami kényszer? A miniszterelnök pénteki nyilatkozata megdöbbentő önbevallás: számára az általa gyűlölt kádári rendszer „haladó hagyományainak” felélesztése a kívánatos út.
Hogy is fogalmaz a Budapesten tárt karokkal várt Fudan Egyetem statútuma? Az egyetem hű a Kínai Kommunista Párt vezetéséhez, végrehajtja a párt oktatáspolitikáját, elfogadja a marxizmus vezető szerepét, a szocialista oktatásirányítást, és hogy a Fudan (a nép mellett) a KKP-t szolgálja.
