Orbán most a növekedésen bukott meg

„Magyarország még elég jól megúszta ezt. A magyarok, akik kevesebbet járnak Nyugatra, talán nem látják olyan világosan, mint én, hogy mi elég jól megúsztuk, mert a többi európai országhoz képest mi sokkal kevésbé lassultunk le, vagy estünk ki a fejlődés üteméből. A nálunk gazdagabb országok, akik persze még mindig gazdagabbak, azoknak szörnyű éveik voltak az elmúlt időszakban” – mondta Orbán Viktor pénteken, a Kossuth Rádióban. Megszokhattuk már, hogy több, mint érdemes, egyenesen tanácsos a kormányfő ilyetén kinyilatkoztatásait (is) megvizsgálni a tények tükrében. Már csak azért is, mert túlságosan gyakran nem jól jön ki az ilyen összevetésből, más szóval: a tények gyakran mást mondanak, mint amit ő állít.  

Ezúttal az Eurostat, azaz az Európai Unió statisztikai hivatalának gazdasági növekedési adatait hívtuk segítségül. És mielőtt bárki Brüsszelezni kezdene, s megkérdőjelezné az Eurostat adatainak a pontosságát, szögezzük le: a hivatal a tagállamoktól kapott adatokkal operál, azaz a magyar adatok a Központi Statisztikai Hivataltól érkeznek hozzájuk.

Nos, éppen a magunk mögött hagyott hét utolsó munkanapján látott napvilágot az Eurostat jelentése, amely az elmúlt négy negyedév gazdasági növekedésének – vagy éppen zsugorodásának – a számait sorakoztatja fel. Ennek alapján sem éppen igazolódik be Orbán Viktor fenti kijelentése!

Kezdjük azzal az adattal, amely azt mutatja, hogyan alakult a GDP az egyes tagországokban 2024. harmadik negyedévében, összehasonlítva az előző, azaz az idei esztendő második negyedévével. Nos, van egy rossz hírünk miniszterelnök úr! E mutató alapján Magyarország teljesített a legrosszabbul. Nálunk ugyanis -0,7 százalékos volt a „növekedés”, azaz ennyivel zsugorodott tovább a gazdaság az előző három hónapos időszakhoz viszonyítva. Ehhez képest kicsit másként teljesítettek azok az uniós tagtársak, amelyeknél – Orbán szerint – „mi sokkal kevésbé lassultunk le, vagy estünk ki a fejlődés üteméből”. Mindig a németekre mutogatunk, nos ők 0,2 százalékkal tudtak növekedni ugyanezen időszakban, az osztrákok 0,3, a franciák 0,4, az írek pedig 2 százalékkal. Az euróövezetben 0,4, az EU egészében pedig 0,3 százalékos volt a növekedés. Magyarországnak ráadásul a megelőző négy negyedévből csak egyetlen egyszer, az idei első negyedévben sikerült pluszban „zárnia” – hasonló pedig csak a svédeknél fordult elő, illetve az e tekintetben még nálunk is rosszabbul teljesítő letteknél, ahol mind a négy negyedév mínusszal végződött.

Forrás: Eurostat

Némileg jobb a helyzet, ha egy másik mutatót nézünk, azt, amelyik arról ad számot, hogyan teljesített a gazdaság a harmadik negyedévben az előző esztendő azonos időszakához képest. Nos, habár az eredményünk itt sem fényes – itt is 0,7 százalékos zsugorodást ért el a magyar gazdaság –, de ha valakit vígasztal, az legalább konstatálhatja, hogy ebben nem az utolsó helyen kullogunk. Nálunk is gyengébben muzsikált Észtország (-7 százalék), Lettország (-1,4 százalék) és Svédország (-1 százalék). De azért azt csak nem mondhatjuk, hogy a többi uniós tagtársunknak „szörnyű éveik voltak az elmúlt időszakban”?! – ahogy Orbán belemondta a mikrofonba a magyarok hülyítése jegyében.

Forrás: Eurostat

És akkor még nem is említettük azt, hogy a magyar ipar négy éve nem teljesített olyan gyengén, mint az idén szeptemberben, amikor éves alapon 5,4 százalékos volt a visszaesés. Ez az uniós rangsorban hátulról a harmadik helyre volt csak elég. 

Vagy vegyük az elmúlt években sokat emlegetett inflációt, amelyben Európa-rekorderként hosszú hónapokra kibéreltük a legutolsó helyet, s bár legutóbb már sikerült lekeverednünk a szégyendobogóról, meglátjuk, hogy az októberben ismét nekilódult drágulási ütemünk hogyan teljesít uniós összehasonlításban (a jelentést a jövő héten adja ki az Eurostat).

Akárhogyan is, a miniszterelnöknek tanácsos lenne talán kicsit alaposabban utánanéznie a tényeknek, mielőtt hülyíteni kezdi a népet!