Orbán moszkvai látogatásának nincs nagypolitikai dimenziója

Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, február 1-jén Oroszországba látogat Orbán Viktor miniszterelnök. A bejelentés szerint a megbeszélés fő témája Paks 2, a magyar gázszállítási szerződés kiterjesztése, a Szputnyik V esetleges magyarországi gyártása és egy közös űrkutatási projekt lesz. Egyébként legutóbb Vlagyimir Putyin látogatott Magyarországra, 2019-ben.

Minderre egy olyan időpontban kerül sor, amikor éles feszültség bontakozott ki Oroszország és az Egyesült Államok – és az általa vezetett, Magyarországot is magában foglaló NATO – között, az Ukrajnát érő orosz fenyegetés miatt. Olyannyira feszült a helyzet, hogy – hétvégi amerikai sajtójelentések szerint – a Biden-adminisztráció akár egy 1000-5000 fős amerikai csapatot is átcsoportosítana Kelet-Európába, azon belül Romániába és Lengyelországba, esetleg Bulgáriába vagy Magyarországra. A katonákat más európai NATO-támaszpontról helyeznék át, illetve az amerikai Fort Bragg támaszpontról telepítenék Európába. De szükség esetén, megtízszereznék a számukat. Eddig egyébként az USA csak katonai felszereléseket, illetve korábban katonai tanácsadókat küldött Ukrajnába. A tanácsadók azonban azonnal távoznának az országból, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát.

Nem a nyugati békeszándék demonstrálása a cél

Ha nem fújják le a látogatást, akkor ilyen körülmények között találkozik Orbán Viktor a Kremlben vendéglátójával, Vlagyimir Putyinnal. De hát miért? – merül fel óhatatlanul a kérdés. Mi lehet vele a célja? Ez esetleg egy Putyin által rendelt demonstráció? Vagy netán Orbán Viktor a hazai választások előtt akarja megmutatni, hogy lám, milyen nagy ember ő? Kérdéseinkkel Szent-Iványi Istvánhoz fordultunk.

A külpolitikai tanácsadó, egykori külügyi államtitkár, az igazság kedvéért emlékeztetett arra, hogy a látogatás tervezgetése sokkal korábbi. A felek már a múlt ősszel megállapodtak abban, hogy az év elején a magyar kormányfő Moszkvába utazik. „Természetesen a célja nem az, hogy demonstrálja a nyugati békeszándékot – ez nevetséges. Orbánt semmivel sem bízták meg, már csak azért sem, mert a nyugatiak közvetlenül is kapcsolatban állnak Moszkvával” – bocsátotta előre a szakértő, és példaként említette a német külügyminiszter közelmúltbeli oroszországi látogatását, illetve azt, hogy a francia külügyek vezetőjét is oda várják.

Putyin érdeke, hogy Orbán maradjon

„A vizit Putyinnál nyilvánvalóan Orbán személyes érdeke és ügye” – szögezte le Szent-Iványi, aki szerint nem kizárt, hogy „lehetnek benne mutyi dolgok is”. Hivatalosan annyit közöltek, véglegesíteni akarják Paks 2-őt, hogy a következő kormány már ne hátrálhasson ki belőle. De vannak olyan hírek is, hogy újabb gázmegállapodást akarnak kötni – emlékeztetett Szentiványi, ám szerinte nagy kérdés, hogy mennyire lenne előnyös a számunkra most, a nagyon magas piaci árak idején, hosszú távú egyezményt kötni. „Ugyanis meggyőződésem, hogy a piac meg fog nyugodni, azaz Magyarországnak most nem éri meg ilyen magas áron üzletet kötni”.

Szent-Iványi igennel válaszolt arra a kérdésre: Orbán netán a választás előtt a saját táborának akarja bizonyítani, hogy Putyin is szóba áll vele. Ám felhozott egy ennél érdekesebb szempontot is, nevezetesen azt, hogy tudvalevő módon, Putyin már eddig is sok választásba beavatkozott. „Nem azt mondom, hogy be akar avatkozni a magyar választásokba. De arról azért vannak információk, hogy Oroszország már eddig is sokszor beavatkozott”.  Ezért is tartja igen aggasztónak ezt a mostani látogatást, mivel az orosz vezetés egyértelműen abban érdekelt, hogy a jelenlegi magyar kormány maradjon hatalmon – szögezte le.

Nagyon rossz az időzítés

„Akárhogyan is, Orbán oroszországi látogatásának nincs nagypolitikai dimenziója, de kifejezetten rossz az időzítése, s le kellene mondani, hiszen egy rendkívül kiélezett helyzetben kerül rá sor, akkor, amikor Oroszország ultimátumot intézett a nyugati világhoz, amihez egyébiránt mi is tartozunk” – mutatott rá a külpolitikai szakértő, utalva arra – az egyébként egy friss Facebook-posztjában is részletezett putyini húzásra –, hogy az orosz elnök megpróbálja kizsarolni a volt szovjet befolyási övezet modernizált helyreállítását. Ez teljesen védtelenné és kiszolgáltatottá tenné különösen Közép- és Kelet-Európát, az orosz befolyással, zsarolással vagy expanziós törekvésekkel szemben. Ugyanis a többi között azt is követeli Putyin, hogy az 1997. után csatlakozott országok területéről vonjanak ki minden NATO-egységet és infrastruktúrát – „ez a mi esetünkben többek között a pápai repülőteret érinti” –, rakétavédelmi rendszert, korlátozzák a NATO-hadgyakorlatok számát és méretét és vonják ki az amerikai középhatótávolságú rakétákat Európából, stb. (A december közepén a  NATO-nak, illetve az Egyesült Államoknak átadott két tervezetről, annak veszélyeiről Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő már korábban is kifejtette véleményét a Hírklikknek, az interjú itt olvasható.)

Miért nem most védi a magyar szuverenitást?

Szent-Iványi szerint mindenesetre több, mint meglepő, hogy a függetlenséget fennen hirdető, a magyar szuverenitás állítólagos megsértése miatt Brüsszelt állandóan támadó Orbán nem utasította vissza, de még csak nem is kommentálta Putyin ultimátumát, fenyegetését. „Erre a magyar kormánytól csupán egy tartalmatlan nyilatkozatra futotta: Szijjártó Péter annyit mondott, hogy nem szeretjük a hidegháborút” – emlékeztetett a korábbi külügyi államtitkár. Persze, ki szereti a hidegháborút – tette fel a költői kérdést, rámutatva: a külgazdasági és külügyminiszter azonban arra már nem tért ki, hogy ki volt az, aki előidézte ezt a feszült helyzetet. „Úgy tesz, mintha a keletnek és a nyugatnak kölcsönös felelőssége lenne a kialakult helyzetben, de nem a NATO fenyegette meg Oroszországot. A kiélezett helyzetet az idézte elő, hogy Oroszország először megfenyegette Ukrajnát, majd csapatokat vont össze a határ mentén, s utána még Putyin adott ultimátumot a NATO-nak és az Egyesült Államoknak” – fejtette ki Szent-Iványi István.