Orbán nevelésügyi kormánybizottsága: egy abszurd tragikomédia újabb fejezete

„A Fidesz által készített Nemzeti Alaptantervre nagyon ráférne, hogy kidobják, és egy újat készítsenek. Ilyen értelemben Pintér rendőrminiszter kijelentését akár úgy is lehetne értelmezni, hogy végre eljutottak oda, ez a végtelenül korszerűtlen, gyerekellenes, lexikális tudásra építő, és a két világháború között időszakra jellemző NAT helyett egy korszerű, modern, a gyerekek tényleges igényére építő tanterv legyen Magyarországon. Ám attól tartok, nem erről lesz szó” – szögezte le Horn Gábor. A Republikon Intézet vezetője – akivel politikai oldalról gondoltuk végig Pintér Sándor parlamenti meghallgatásán elhangzott bejelentését – azért gondolja ezt, mert még véletlenül sincs szakmabeli felelőse ennek az ügynek. Legutóbb Takaró Mihály, a szélsőjobboldali, antiszemita, rasszista irodalmár volt a felelős, de az sem volt egy jó választás. Ám, hogy Orbán Viktor legyen a Nemzeti Alaptanterv felelőse, azért az érdekes történet – tette hozzá Horn Gábor, aki el is magyarázta, mire gondol. 

Azt el tudta volna képzelni, ha létrehoznak az új NAT megírására egy grémiumot, és a szakmai szervezetek, a pedagógusok javaslatára választanak hozzá tagokat, azt viszont nem, hogy a valószínűleg nagyon, nagyon nem ráérő miniszterelnök legyen egy szakmai dokumentumnak a felelőse. „Csak remélem, hogy ez nem azt jelenti, hogy Orbán Viktor tollat ragad, és nekiáll megírni. Bár ezen sem csodálkoznék. Ha Szájer József a laptopján egy vonaton írta meg a gránitszilárdságú Alaptörvényt, akkor akár a miniszterelnök is írhat egy Nemzeti Alaptantervet” – mondta.  

A Republikon Intézet vezetője úgy gondolja, valószínűleg nem erről van szó, hanem arról, hogy „föl akarják emelni” ezt az egészet, és ezért a miniszterelnök a nevére veszi a történetet. „Csakhogy ezzel nem, csak szakmaisággal lehetne, ezért ezt én egy abszurd tragikomédia újabb fejezetének látom” – jegyezte meg.

Horn Gábor nem emlékszik rá, hogy már lett volna nevelési kormánybizottság a magyar pedagógia történetében. Ráadásul a NAT nem egy nevelési program, hanem egy oktatási dokumentum. Szerinte a Fidesz tudatosan összekeveri a nevelés ügyét, amely nem állami feladat, szemben az oktatással. „A nevelésügy az a családok és az iskolák ügye. Az oktatásügy, a szabályozás, a keretrendszer kialakítása az államé. Ez utóbbinak vannak szakmai elemei, ami a szakmai kompetenciákat jelenti, és vannak államigazgatási elemei. De ezeket állandóan összekeverik – hisz az oktatási törvényt is köznevelési törvényre keresztelték át –, mintha az államnak lenne bármi beleszólása a nevelés ügyébe! Miközben ők maguk is azt hazudják, hogy a nevelés a család ügye, és nem szólhat bele még az iskola sem. Gondoljunk csak a bornírt gyermekvédelminek hazudott törvényre, ami inkább egy homofób marhaság, abban is az van, hogy azért nem lehet beengedni az iskolákba azokat a szervezeteket, amelyek ezzel foglalkoznak, mert a gyerekek nevelése a családok ügye. Akkor mit keres a nevelésben a miniszterelnök?” – tette fel a kérdést.

Egyébként Horn Gábornak meggyőződése, hogy nem véletlenül, hanem tudatosan kavarják össze a két dolgot, mert azt gondolják, nekik dolguk van abban, ki hogyan neveli a gyerekét, és abban is, hogy a kiválasztott iskola miképpen teszi ezt. Csakhogy „nincs dolguk! Az államnak az a feladata, hogy a feltételrendszert megteremtse, a nevelés elsősorban a családok, az iskolák, másodsorban a helyi közösségek ügye. Nem véletlenül vették el az iskolákat a helyi közösségektől, amikor az önkormányzatok kezéből kivették azokat. Azt gondolják, hogy a nevelésügy az állam kinyújtott kezeként egyfajta beavatkozási lehetőségként jelentkezik. Egyébként nem sok kis Orbánt várnak a nevelésük kapcsán, Orbánból egy is elég. Ám a hatalom elképzelése szerint az iskolákból nagyon sok, a saját életében kevésbé gondolkodó, az éppen aktuális állami hitvallásban lelkesen hívő, végrehajtó embernek kellene kijönnie” – tette hozzá Horn Gábor.

Nahalka István oktatáskutatóval szakmai oldalról vizsgáltuk meg az új Nemzeti Alaptanterv és a miniszterelnöki vezetéssel létrehozandó nevelési kormánybizottság kérdését. A szakember mindenekelőtt emlékeztetett rá, hogy a törvény szerint a miniszternek legalább öt évenként meg kell vizsgálnia a Nemzeti Alaptanterv működését, és attól függően, mi a vizsgálat eredménye, a kormányrendeletet akár módosíttathatja is a kormánnyal, de legalábbis javaslatot tehet rá. 

Az előző alkalommal a „legalább öt évenként” idő nem teljesült. A korábbi NAT 2012-ben jelent meg, de 2017-ben, és utána sem történt meg ez a felülvizsgálat. Így jött 2020-ban a következő Nemzeti Alaptanterv. „Most időben vagyunk, tehát, ha a miniszter megrendeli a felülvizsgálatot, akkor az rendben van. Persze nem tudunk róla, hogy ki fogja ezt végezni. Nyilván nem az a pár főből álló nevelési kormánybizottság és nyilván Orbán Viktor sem elemzi a Nemzeti Alaptanterv beválását, hanem kiadják majd a feladatot, de részleteket nem tudunk erről” – mondta az oktatáskutató.

Nahalka István nem hiszi, hogy az alap paradigma megváltozik. Vagyis a magyar oktatásra jellemző tartalmat – értve alatta a tantárgyakat, a tanítási időt, a tananyagot, a fejlesztési feladatokat, a követelményeket és még sok egyebet – egész Magyarországra egységesen, és a lehető legnagyobb részletességgel egy központban akarják elhatározni. Jelenleg is ez érvényesül, és ezért van egy olyan NAT, amelyet az iskolák nagy többségében nem lehet egy az egyben tanítani. Természetesen ehhez mindig hozzáértve a kerettanterveket is, hiszen azok ugyanúgy jogszabályok, és bizonyos értelemben a NAT részeinek tekinthetők. 

A legtöbb iskolában mindaz, ami a kerettantervekben és a Nemzeti Alaptantervben le van írva, egész egyszerűen nem tanítható. Néhány – a köznyelvben elitnek nevezett – iskolában igen, azokban rövidebb idő alatt, 100 százalékban meg tudják tanítani azt, ami ezekben a dokumentumokban le van írva. Az oktatáskutató szerint „ez elhatározás volt, ezt így akarták csinálni, és mélyen lenézik azt a nézetet – ezt személyesen is volt alkalmam megtapasztalni –, ami pont az ellenkezőjét mondja. Nevezetesen azt, hogy nem kell mindent részletesen meghatározni központilag, sőt, nagyon visszafogottan kell tervezni, hogy lehetőség legyen az iskolákban a további részleteket kidolgozni. A legfontosabb pedig maga a pedagógus személyesen, aki a gyerekekkel együtt dolgozva differenciáltan tudja meghatározni a követelményeket, a célokat, a konkrét tananyagot, amivel a gyerekeknek foglalkozniuk kell. Ez tehát egy másik paradigma, de én úgy látom, a kettő párbeszédére semmi lehetőség nincs.”

Azt Nahalka István nem tudja, hogy mihez kell a nevelési kormánybizottság a miniszterelnök vezetésével. Ha nem akarnak változtatni a paradigmán – márpedig igen kicsi a valószínűsége, hogy igen –, akkor olyan sok elvi problémájuk nincs. Egyszerűen ugyanazt kell csinálni, mint amit a 2020-as NAT-ban csináltak. Biztos, hogy egy-két helyen javítani kell, meg kell gondolni, milyen tantárgyak kellenek, mi legyen az elnevezésük, át kell gondolni az óraszámokat. Ez is komoly munkát jelent, de ez nem egy ilyen nagy, kormányszintű, és a miniszterelnök elnökletével működő bizottságnak lenne a feladata.  

Az oktatáskutató szerint egyébként is rendkívül problematikus az, hogy politikusok nekiállnak, és egy szakkérdésben elkezdenek okosakat mondani. Csakhogy nem tudnak, egész egyszerűen azért, mert nem az ő szakmájuk. „Nem akarom lenézni őket – legalább is ebben a kérdésben – de előbb meg kellene hallgatni a szakmát, hadd mondja el, miről van szó. Ráadásul itt alternatívák vannak, tehát különböző szakmai csoportokat kellene felkérni arra, hogy írják le pontosan, milyen paradigmák szerint lehetne kialakítani az új Nemzeti Alaptantervet, egyáltalán az új központi szabályozást. Amikor pedig ezek a javaslatok megvannak, akkor egy olyan társadalmi párbeszédet kialakítani, olyan döntéselőkészítő folyamatot elindítani, hogy abban valóban pedagógusok, de, ha szükséges akkor diákok, szülők, laikusok is részt vehessenek, hozzászólhassanak. Nagyon sok szempontból szükség van erre a kollektív okosságra. Azt nem hiszem, hogy azért kell ilyen magas grémium a vezetésére, mert akaratérvényesítési problémáik lennének, hiszen a 2018-as NAT-javaslat szövegét – amelyet Csépe Valéria készített – is minden további nélkül kisöpörték és a helyébe állították azt, ami most van” – tette hozzá Nahalka István.