Orbán rajongója most Putyint dicsőíti

Az orosz elnök éreztette, hogy olyan – mint fogalmazott – „ésszerű” megoldást kíván, amellyel Moszkva megtarthatja az elfoglalt ukrán területeket és „nácitlaníthatja” az országot, azaz eltávolíthatja az ukrán kormányt. Az utóbbira egy szót sem vesztegetett, csak annyit, hogy Kijevet az amerikaiak irányítják, ők viselnek háborút a védekező Oroszország ellen, ahelyett, hogy a saját, nagy gondjaikkal törődnének. Putyin azt állította, hogy 2022-ben „a béke érdekében” vonták vissza csapataikat Kijev környékéről – holott az ukrán erők verték vissza a támadókat.

Mondta-e valaha Orbánnak, hogy viheti Ukrajna egy részét? – kérdezte Carlson. Putyin válasza: „Nem mondtam, egy szóval sem. Erről soha nem is beszéltem. De tudom, hogy a magyarok, akik ott élnek, vissza kívánnak térni a történelmi területekhez.”

Az elnök egyébként azt állította, nincs alapja a nyugati „riogatásnak”, hogy Oroszország meg akarná támadni Lengyelországot, Litvániát vagy más államot, de óvott attól, hogy a Nyugat katonákat küldjön Ukrajnába, mert az „súlyos globális konfliktushoz vezetne”. A kérdésre, elfogadhatja-e a NATO, hogy Oroszország fennhatósága alá kerüljenek ukrán területek, Putyin azt a tanácsot adta: „gondolkodjanak el, hogy tudják ezt méltósággal megtenni – ha van szándék, vannak lehetőségek”.

Az amerikai riporter meglepetésére interjúalanya a beszélgetés első félórájában, minden közbeszólást elhárítva adta elő ismert nézeteit Oroszország történelmi jogairól bizonyos területekhez (mint az ukrajnaiakhoz), a 10. századtól napjainkig és hirdette országa erkölcsi fölényét a Nyugattal szemben. Carlson egyetlen érdemi kérdést sem tett fel Putyinnak az orosz belpolitikáról, az ellenzék teljes, brutális elnyomásáról, a letartóztatásokról, a szabad sajtó megfojtásáról, sem az ukrán polgári lakosság gyilkolásáról, a háború orosz áldozatairól. Gyakorlatilag Putyin beszélte végig a két órát – csak azért nem többet, mivel kérdezője, látva a helyzetet, maga fejezte be a beszélgetést. Utólag beismerte, hogy csalódott, többet, mást várt az interjútól, amelyet előtte nagy garral beharangozott.

Ki ez a Tucker Carlson?

Carlson a szélsőjobboldal véleményvezére az amerikai médiában, az első nyugati újságíró, akinek Putyin Ukrajna elleni háborújának kitörése óta interjút adott. Az alkalom az orosz elnök számára igencsak fontos volt: sok milliós amerikai hallgatóságnak adhatta elő Európában már jól ismert hazugságait arról, hogy miért kell eltörölni az ukrán rendszert, hogy ő a béke embere és miért érez együtt azokkal az amerikai konzervatívokkal, élükön Trumppal, akik ugyancsak kiállnak a melegek jogai és hasonló liberális hívságok ellen. 

A légkörre mi sem volt jellemzőbb, mint hogy az orosz állami média egyfajta világsztárként mutatta be a Moszkvába érkezett Carlsont. A nézők láthatták, amint megérkezik a repülőtérre, amint étkezik egy étteremben, majd megtekinti a Spartacus balettet a Bolsoj színházban. Meg is interjúvolták a nevezetes vendéget, aki egy rajongója kérdésére kijelentette: „Azért jöttem, hogy beszéljek az emberekkel és körülnézzek, hogy vannak, – és úgy látom, nagyon is jól vannak...”  Egyébként Carlson arcát és hangját sok orosz ismeri, korábban a Fox amerikai tv-csatornán elhangzott kommentárjait gyakran vetítette a moszkvai állami tv is. Köztük például azt, amelyben diktátornak minősítette az ukrán elnököt és azt állította: azért tört ki a háború Oroszországgal, mert amerikai és brit irányítói kényszerítették erre Volodimir Zelenszkijt. 

Putyin üzenete, hogy lássanak benne inkább szövetségest, mint ellenséget. És minek sem örülne jobban, mint ha Donald Trump az idén visszatérne a Fehér Házba. Egy nyugati kommentár szerint a szöveg mögötti háttér: a Kreml egyfajta „amerikai Gorbacsovot lát Trumpban” akinek uralma megosztja az amerikaiakat és ez azután az ország összeomlásához vezet. Vagy legalább annyit eredményez, hogy Trumpnak sok egyéb dolga lesz, mint hogy a putyinizmussal foglalkozzék. Nem kevés amerikai konzervatív valóban úgy látja: Putyin kisebb fenyegetést jelent az amerikai demokráciára, mint Joe Biden elnök. A Kreml szóvivője szerint azért nem adott Putyin interjút a nyugati médiának, mert az egyoldalúan állítja be az ország politikáját, ezzel szemben – így Peszkov – „Carlson nem oroszbarát, nem ukránbarát, ő Amerika-barát” és ezzel ellentétben áll a hagyományos angolszász médiával. 

Carlson nem csak Trump ügyét támogatta és dicsőítette, hanem egyike volt a keveseknek, akik (ugyancsak Trumpot követve) síkraszálltak a Covid-oltás és a homoszexuálisok ellen. Sok milliós nézettségű műsorával a legnevesebb véleményvezérek közé került – legalábbis addig, amíg hazugságait végül meg nem unták és tavaly ki nem rúgták. A Foxot sokáig nem zavarta, hogy Carlson a volt elnök választási veresége után továbbadta annak minden alapot nélkülöző állításait, miszerint elcsalták a választást, ő valójában győzött. Amikor azután egy, a választáshoz szavazógépeket gyártó vállalat beperelte a Foxot hitelrontásért, mert Carlson jóvoltából azt is terjesztették, hogy a gépeikkel meghamisították a választási eredményeket, a Foxnak csaknem 800 millió dolláros kártérítést kellett fizetnie, a műsorvezetőt elbocsátották. Egyébként megorroltak korábban híres-hirhedt Orbán interjújáért is, mert, mint utóbb kiderült, arra nem volt engedélye, hogy Budapesten interjút készítsen a miniszterelnökkel (és olyat) amelyben az egekbe magasztalta Viktort és rendszerét. Carlson az interjúban többek között azt hirdette, hogy az ellentét a liberális tengerentúli elit és a konzervatív büszke magyarok között zajlik – és Biden azért gyűlöli a magyarokat, mert azok keresztény országban élnek….

Elbocsátása után Carlson a Twitter, jelenlegi nevén X csatornára tette át propagandáját és nem kevés rajongója követte oda.  Az X tulajdonosa Elon Musk, a vitatott személyiségéről és nézeteiről, valamint gyárairól és rakétáiról ismert milliárdos. Carlson előzetesében büszkén jelentette: engedélyt kapott Musktól, hogy vetíthesse az X-en ezt az interjút. Paradox módon, sok orosz – legalábbis élőben – nem láthatta a beszélgetést, hiszen Putyin sosem szerette a közösségi médiát, a Twittert már 2022 márciusában betiltotta azzal, hogy a csatorna hamis tájékoztatást ad az ukrajnai háborúról. 

Az interjút abban az időpontban sugározták, amikor az amerikai törvényhozásban vitatják a kérdést, megkaphatja-e Ukrajna az életben maradáshoz szükséges 60 milliárdos támogatást, vagy sem. Putyin éppen most kapott alkalmat arra, hogy ne kelljen kemény kérdésekre válaszolnia, viszont közvetlenül az amerikai szélsőjobb választóihoz szóljon. Akiknek volt türelmük végig hallgatni történelmi tirádáit, atomháborúval való fenyegetés helyett most egy „békülékeny” Putyint hallhattak, aki hajlandó felhagyni az agresszióval, ha teljesítik feltételeit.

Tucker Carlsonra várhat még nagyobb dicsőség, mint az, hogy Putyin leül vele interjúzni. Trump ugyanis már korábban nyíltan kijelentette: odaadó híve lehetséges alelnök-jelöltjei közé tartozik. Így adott esetben ketten alkudhatnak meg a Moszkva új cárjával.