Orbán semmilyen engedményt nem kapott a vétó feladásáért

A szokatlanul hosszú és részletes cikkben a lap rámutatott: akadtak olyan vezetők is, akik tréfálkoztak, hogy majd Orbánnak küldik el a miatta feleslegesen Brüsszelben töltött éjszakák szállodaszámláit. Mások kevésbé viccesen elmondták neki, hogy az uniós szavazati joga felfüggesztésével néz szembe, néhányan pedig mély együttérzéssel hallgatták egy esti ital mellett a panaszait arról, hogy ideológiai okokból mennyire ellene van az európai bürokrácia.

Csütörtök reggelre, a rendkívüli csúcs megnyitása előtt alig egy órával, ez a zárt ajtók mögötti, gondosan koordinált nyomás meghajlásra kényszerítette Orbánt, aki sok hetes magányos ellenállást követően, belement a csomag támogatásába.

Az áttörésnek különösen nagy jelentősége van mind Ukrajna, mind pedig az Európai Unió számára. A csomag víz felett tartja majd az ukrán gazdaságot a következő négy évben, még akkor is, ha az amerikai támogatást továbbra is akadályozza a kongresszus. Emellett egyértelműen demonstrálja, hogy mennyire elszánt az unió, hogy egységesen Ukrajna mellett álljon Moszkvával szemben, továbbá azt is, hogy mennyire eltökélt abban, hogy megregulázza a gyakran obstruáló Orbán Viktort. 

Charles Michel, a tanács elnöke alakította a rossz rendőrt: hétfőn felhívta Orbánt telefonon, hogy közölje vele: semmi esély arra, hogy megkapja a követelt éves vétójogot az ügyben, és felhozta az úgynevezett „nukleáris opciót” is, azzal, hogy számos uniós vezető komolyan fontolóra vette annak az eljárásnak a folytatását, amely végül – példátlan módon – a szavazati joga megvonásához vezethet. 

Aztán Orbán szerdán este találkozott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, aki ideológiai barátja a kemény jobbszélen. Meloni azt fejtegette, hogy Orbán többet nyerhet azzal, ha beáll a sorba, és a csomag felhasználásának éves vizsgálatára vonatkozó javaslat engedmény a pénz elköltésének ellenőrzésére vonatkozó követelését illetően.

A lap értékelése szerint az Ukrajnának szánt pénzügyi segítség Orbán számára soha nem volt rendíthetetlen elvi kérdés, csak egy a sok téma közül, amelyben igyekezett megalapozni a helyét a populista és nativista európai mozgalom vezetőjeként. 

Michel után következett a szereposztásban Emmanuel Macron francia elnök, aki januárban vacsorán látta vendégül a magyar vezetőt, majd a csütörtöki csúcs előtti este azt sugallta Orbánnak, hogy az EU vezetői esetleg betehetnek valami olyan szövegrészt, amely rábólint Orbán panaszára, miszerint az EU végrehajtó része ideológiai részrehajlás miatt tartja vissza a Magyarországnak szánt támogatásokat. 

Mindeközben Orbán jól tudta, hogy a megbeszélés helyszínétől nem messze más vezetők ültek össze, hogy róla beszéljenek – nélküle. Michel, a tanács elnöke, Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke, Olaf Scholz német kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök aztán megerősítette, hogy semmi nem nyerhető azzal, ha Orbán Viktor tovább akadályozza a csomag elfogadását. Kifejezésre juttatták elkötelezettségüket, hogy a további akadékoskodással semmiféle további engedményre nem lehet számítani, ezen belül a befagyasztott összegek felszabadítására sem, és ezt Orbánnak is értésére adták. Az Orbán kapitulációja érdekében tett rendkívüli erőfeszítések tükrözték azt, hogy egyrészt milyen nagy hatalmat biztosít Orbánnak a vétójog ahhoz, hogy ünneprontó legyen, másrészt hogy mennyire eltökéltek az európai vezetők abban, hogy segítsék Ukrajnát.

A cikk ismertette a jog uralma, a korrupció és a kisebbségi jogok körüli összecsapásokat az EU és Magyarország között, továbbá a támogatások ezek miatti befagyasztását. Rámutatott: Orbán túlméretezett akadályt jelentett az unió ambícióinak útjában is egyebek mellett az Oroszország elleni szankciókban és Svédország NATO-csatlakozásának ügyében. Ő maga azt állította: ellenállásának oka az, hogy alapvetően nem ért egyet az európai vezetőkkel, nem hiszi, hogy Moszkva biztonsági fenyegetést jelent az unióra nézve, és azzal sem ért egyet, hogy az EU-nak ki kell állnia Ukrajna mellett.

A magyar miniszterelnök emellett gyakran él a tömbön belüli hatalmával, azzal, hogy megvétózhatja a konszenzust követelő döntéseket, és azzal a céllal teszi ezt, hogy engedményeket csikarjon ki, egyebek között a befagyasztott támogatásokkal kapcsolatban. Az ukrajnai csomaggal kapcsolatban például éves felülvizsgálatot követelt, és ezzel minden évben lett volna lehetősége vétózni. Felülvizsgálat lesz, de konszenzusos döntés nem, vagyis vétójog sem lesz.

Az Európai Parlamentnek többségi döntéssel kell jóváhagynia a csomagot, és ez aligha lesz probléma, és a szavazást már ebben a hónapban napirendre tűzhetik. 

Orbán mindössze annyit tudott kicsikarni, hogy a csúcs határozatában utalnak a követelésére, hogy a bizottság „arányosan” járjon el a tagállamok támogatásainak befagyasztásában.

Von der Leyen arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor kapott-e bármiféle engedményt a vétó feladásáért, újságíróknak kijelentette: „Az ön kérdésére a válasz egyszerű: nem”. Maga Orbán kitartott amellett, hogy teljesítette a küldetését, győzött a vitában, és leszögezte, hogy az álláspontja Ukrajna kérdésében változatlan: tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.

Az EU hasonlóan győzedelmes hangot ütött meg. Von der Leyen az újságíróknak kijelentette: „Az Európai Tanács újra megerősítette, hogy rendíthetetlenül áll Ukrajna mellett. Tudjuk, hogy Ukrajna értünk harcol, ezért támogatni fogjuk a szükséges pénzzel, és biztosítani fogjuk az ország számára azt a kiszámíthatóságot, amelyet kiérdemel”.