Orbán szavai nem homofóbok, csak suttyók
„Nem nevezném Orbán Viktor szavait homofóbnak, csak egyszerű suttyóságnak; a megnyilvánulása – biztos vagyok benne –, pénzügyileg és politikailag kifizetődő a számára, bár lehet, hogy még így is gondolja” – alkotott véleményt Osváth Zsolt influencer, televíziós szerkesztő, YouToub-er és blogger, akitől azt kérdeztük, szerinte homofób volt-e a nagy port kavart Meseország mindenkié meseantológia kapcsán, a rádióban elhangzott orbáni vélemény. Osváth optimista, szerinte ugyanis „Orbán mondandója nem képezi le a társadalom állapotát; a kisebbségek megítélése független attól a politikától, amit a Fidesz folytat és attól az értékrendtől, amit a kormányzó párt igyekszik felállítani”. Sokak véleményével ellentétben, szerinte folyamatosan javul a kisebbségek megítélése a magyar társadalomban.
Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, Orbán Viktor a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában a többi között azt fejtegette, hogy szerinte Magyarországon vannak jogszabályok, amelyek a homoszexualitásra vonatkoznak, ezek alapját „egy rendkívül toleráns és türelmes megközelítés adja, tehát a magyarok türelmesek ezzel a jelenséggel szemben, sőt, a magyarok olyan türelmesek, hogy az ilyen típusú provokatív demonstrációkat (...) is jól viseljük...Magyarország a homoszexualitás tekintetében egy toleráns, türelmes ország. De van egy vörös vonal, amit nem lehet átlépni, és én ebben összegzem a véleményemet: hagyják békén a gyerekeinket".
Mondta mindezt egy olyan mesekönyv kapcsán, amelyben ismert mesék átirataiban a főhős a kisebbséghez tartozik (például roma vagy homoszexuális), de a végén mégis ő győz.
Számos kérdés merül fel az orbáni eszmefuttatás és kijelentés kapcsán. Vajon homofób volt-e ez a megnyilvánulás? S egyáltalán, mit jelent az, ha az ország első embere homofób kijelentéseket tesz – akár meggyőződésből, akár politikai megfontolásból? És végül, mennyire képezi le ez a megnyilvánulás a mai magyar társadalom állapotát? Osváth Zsoltot kerestük meg.
Nem véletlenül mondja, amit mond az ország legjobb szónoka
„Véleményt alkotni még nem jelenti azt, hogy az illető homofób lenne” – szögezte le elöljáróban. Szerinte ez a megnyilvánulás sem volt feltétlenül homofób. Ám azt is hozzátette, hogy Orbán Viktor vitathatatlanul az ország egyik legjobb szónoka, „s nem hiszem, hogy véletlenül vagy meggondolatlanul mondta volna azt, amit mondott, hiszen aki ennyire otthon van a retorikában, annak pontosan tudnia kellene, hogy ezekkel a szavakkal hány magyar embert bántott meg”.
„Nem is nevezném Orbán Viktor szavait homofóbnak, hanem csak egyszerű suttyóságnak; a megnyilvánulása – biztos vagyok benne –, pénzügyileg és politikailag kifizetődő a számára, bár lehet, hogy még így is gondolja” – összegezte véleményét Osváth Zsolt.
A társadalom nagy része nem vevő erre
Mondandója azonban szerinte nem képezi le a társadalom állapotát. Úgy látja ugyanis, hogy a kisebbségek megítélése független attól a politikától, amit a Fidesz folytat és attól az értékrendtől, amit a kormányzó párt igyekszik felállítani.
Tapasztalatai szerint, folyamatosan javul a kisebbségek megítélése a társadalomban, de hát 2020-ban már mindenki rendelkezésére áll az internet, elérhetők az információk, amelyek alapján az emberek maguk is el tudják dönteni, hogy mit tartanak helyesnek. És – fűzte hozzá –, az emberek azt is látják, hogy a nálunk fejlettebb („szeretjük azt mondani, nyugati”) országokban már nem számít, hogy ki a roma, ki a meleg, ki a transz vagy a leszbikus. „És bármit is csinálhat Orbán, egy adott ponton mi, magyarok is eljutunk oda, hogy már nem lesz elég egy zsák krumpli a választási győzelemhez, Orbán is kevés lesz ahhoz, hogy le tudja nyomni egy ország torkán azt, amit képvisel” – prognosztizálta Osváth.
Megélhetési gyűlölködők
Milyen a társadalom állapota, mármint a kisebbségek elfogadásában? Az ország mekkora hányadára jellemző az elutasítás, a Mi Hazánk Mozgalom-féle nézetek? – kérdeztük. Szerinte ez utóbbiról, mint politikai pártról még beszélgetni sem érdemes, egy-két százalékos szavazói hátterükkel Duró Dóráék egyszerűen csak megélhetési politikusok, akik a „jó magyar értékálló forintért” képviselik azt, amit képviselnek. „Nem hiszem, hogy otthon náluk az lenne a téma az ebédlőasztalnál, hogy miért van szivárványos zászló a Városházán vagy, hogy milyen mesekönyv a Meseország mindenkié. Egyszerűen arról van szó, hogy arra számítanak, hogy ami nem jött be a Jobbiknak, az majd nekik bejön. Én ezt megélhetési gyűlölködésnek mondanám – még igazi gyűlölködőként sem érdemes őket nevezni” – fejtette ki sarkos álláspontját.
Pozitív irányt vett a magyar társadalom
S hogy milyen arányban lehetnek a társadalomban azok, akik tényleg, igazából, szívből és nem anyagi megfontolásokból gyűlölik a kisebbségeket? „Erre válaszolni nemigen tudok, mivel én magam olyan körökben mozgok, ahol elfogadnak, én pedig nem is vagyok az a típus, aki keresi a pofont” – mondta, majd egy sokak véleményével ellentétes képet festett: „azt látom, hogy pozitív irányba indultunk el”.
Hozzátette azt is, hogy szerencsére már a radikális érzékenyítés, ami ellentétes hatást képes elérni, is tompulni látszik. „Az egyik oldalról a kormány arra törekszik, hogy a társadalom ne fogadja el a kisebbségeket, ám ettől függetlenül a másik oldalon, az LMBTQ szervezetek oldaláról sem mindig minden rendben lévő” – fogalmazott.
S hogy mi a véleménye az ominózus mesekönyvről? „Sajnos nem olvastam, de azért azt tudom, hogy ha két királyfi nem egymással hancúrozik a megmentés után a kastélyban, akkor elfogadható a történet” – szögezte le, hozzátéve: „legyünk már jók, és bízzunk a szülőkben, hogy ők el tudják dönteni, mit olvassanak a gyereküknek”.
De mi is az a Meseország mindenkié?
Meseország mindenkié – mesék a másságról címmel állította össze a Labrisz Leszbikus Egyesület azt a meseantológiát, amely a magyar közélet egyik slágertémájává, és slágerkönyvévé vált. A kötet történeteiben ismert mesék újraírt változatait alkották meg a szerzők, olyan hősökkel, akik valamilyen stigmatizált vagy kisebbségi csoporthoz tartoznak – olvasható az egyesület ajánlójában. Kilenc jól ismert szerző és nyolc új alkotó meséje került a gyűjteménybe, amelyben többek között roma Pöttöm Pannával, meleg Hamupipőkével, sárkányölő pincérlánnyal, háromfülű nyúllal, mélyszegénységből, bántalmazó családból érkező és örökbefogadott gyerekhősökkel találkozhatunk” – írják.
Óriási löketet adott a könyv ismertségének, hogy Duró Dóra, a szélsőséges Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese, országgyűlési képviselője a Parlamentben teátrálisan ledarálta a könyv egy példányát. Később több tüntetést is tartottak a könyv megjelenése ellen. Tegnap pedig a hitleri időket idéző plakátok jelentek meg mintegy tucatnyi könyvesbolton a következő felirattal: „Figyelem! Ebben a könyvesboltban gyerekekre veszélyes homoszexuális propagandakiadványt forgalmaznak”. A szélsőjobb Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom jelezte, hogy további plakátok elhelyezését és egyéb akciókat is terveznek.