Orbán szerint csak neki van joga diktátumra

A norvég külügyminisztérium a hét közepén megerősítette, hogy már – sikertelenül – lezárultak a tárgyalások, Magyarország számára nem elérhetőek a Norvég Alap forrásai. Erre aztán Budapesten egyáltalán nem finomkodva reagáltak. A kormány először is azt közölte, hogy „Magyarország nem fogadja el Norvégia diktátumát". Azt is bejelentette, miután Magyarországnak jár a 77 milliárd forint, ezért jogi lépéseket készül tenni. Egyúttal egyértelműen leszögezték, hogy bárkit elfogadnak az összegből a civil szervezeteknek szánt mintegy 4 milliárd forint kezelésére, csak az Ökotárs Alapítványt nem. 

Jeszenszky Géza elmondta, elsősorban azt a kijelentést furcsállja, amely szerint a támogatási programból megítélt pénz „jár” Magyarországnak. Persze ez nem egyedülálló eset, hiszen az utóbbi időben azt is többször hallhattuk, hogy az unióból érkező támogatások is „járnak”, legújabban a helyreállítási alapból jutó 2500 milliárd forint is. Vagyis a magyar kormány minden esetben úgy tesz, mintha a támogatást folyósítók tartoznának hálával azért, hogy egyáltalán pénzt adhatnak Magyarországnak. Holott arról van szó, hogy a különböző forrásokkal Európa fejlettebb országai igyekeznek velük egy szintre emelni a kevésbé fejlett, de hozzájuk csatlakozó államokat.  
A Norvég Alap – emlékeztetett a volt külügyminiszter és nagykövet – összesen 2,8 milliárd eurós összegből 15 országot támogat. Elsősorban tudományos, kulturális és fejlesztési programokra fordítható az összeg, amelynek kevesebb, mint tíz százaléka jut civil szervezeteknek. Csakhogy az utóbbiakat segítő programok kezelése miatt a magyar kormány konfliktusba került a norvégokkal. Lényegében vétójogot vindikált magának a civil társadalmat támogató programokat kezelő szervezet kiválasztásába. 

Jeszenszky Géza felidézte, hogy az Orbán-kormány kötötte meg 2011-ben azt a megállapodást az oslói kabinettel, amelyben szerepelt az is, hogy közösen választják ki a civil alap kezelőjét, és annak működését egy független nemzetközi szervezet ellenőrzi. A norvégok azonban továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a civil programokat kezelő szervezet ne csak profi legyen, hanem teljesen független is a budapesti kormánytól. Olyan tehát, mint például az Ökotárs Alapítvány, amely már két korábbi ciklusban is elnyerte a norvég kormány bizalmát. 2014-ben azonban a magyar kormány alaptalanul megvádolta – többek között – azzal, hogy részrehajló módon ellenzéki pártokat és ügyeket támogat, valamint szabálytalanul kezeli a támogatásokat. A történész professzor csodálkozását fejezte ki, hogy a magyar kormány annyira gyengének érzi magát, hogy bizonyos civil szervezetektől is tart. Viszont – tette hozzá – akár kicsinyességnek is nevezhető, hogy egy álprobléma miatt hagy elveszni jelentős összegeket.

Norvégiától mi sem áll távolabb, mint hogy bárkinek diktátumot adjon – folytatta Jeszenszky Géza. Itt a támogatások menedzseléséről és a pályázatok pénzügyi ellenőrzéséről van szó. Oslóban úgy ítélték meg, hogy ezt a feladatot 2014-ig az Ökotárs megfelelően látta el, s nem láttak okot a változtatásra. Ahhoz pedig a korábbi megállapodás értelmében joguk volt, hogy ne fogadjanak el egyoldalú döntéseket, hiszen közösen kellene kijelölnie a két kormánynak a támogatás kezelőjét. Ez futott most zátonyra a magyar oldal rugalmatlansága miatt. A volt oslói nagykövet még azt is megemlítette, hogy a norvégokkal még soha, senkinek nem sikerült összevesznie, a magyar kormány ebben úttörőnek mondhatja magát. Ráadásul Oslóban ugyanúgy jobbközép kormány van, mint – elvileg – Budapesten, ám a Fidesz az utóbbi időben többször is jelét adta már, hogy szembemegy természetes szövetségeseivel, vagyis inkább a szélsőjobbra húz. 

Közben a főpolgármester viszont közölte, mindent megtesz, hogy az elveszett összeg legalább egy részét megmentse Magyarország számára. Karácsony Gergely értésre adta, hogy a Norvég Alap forrásaira nagy szüksége lenne Magyarországnak, hiszen olyan projekteket és civil szervezeteket lehetett volna támogatni, amelyek a szegényebb rétegek felzárkóztatásával, az integrációval vagy a klímavédelemmel foglalkoznak. Egyúttal jelezte, kollégái intenzíven tárgyalnak a norvég partnerekkel arról, hogy a támogatást közvetlenül az önkormányzatok és a civil szervezetek kaphassák. 

Jeszenszky Géza ezzel kapcsolatban elmondta, nagyon jó lenne, ha valóban lehetne megoldást találni, hogy a támogatás összege ne vesszen el teljesen. Kérdéses azonban, hogy a norvég kormány a 15 országnak megajánlott program keretein kívül, a magyar kormány kikapcsolásával is képes és hajlandó-e anyagi támogatásokat nyújtani magyarországi pályázóknak. Az mindenesetre biztos, hogy együttműködéssel és jóakarattal sokkal több problémát meg lehet oldani, mint az olyan egyoldalú fenyegetőzésekkel, amiket a magyar kormány közleménye tartalmazott – mondta a történész professzor.