Orbán tömött zsebe Párizsból is látszik

2019. május 20. 13:17

Kelet-Európában egyre gyakoribbak az uniós alapokkal összefüggő korrupciós botrányok - írja a Le Monde.

A francia lap cikke szerint - amelyet a Népszava szemlézett - a térségben több euroszkeptikus vezetőt is azzal vádolnak, hogy brüsszeli pénzeket tulajdonított el, ily módon lett gazdag ő maga, vagy közeli híveinek, családtagjainak a köre. Közéjük tartozik Orbán Viktor, akinek a veje kapcsán merült fel, hogy családi kapcsolatai révén tömte tele a zsebét.

A képlet minden esetben szinte ugyanaz: a hatalmon lévők, illetve embereik elsikkasztják a kohéziós alapok egy részét, miközben egyre keményebben támadják az EU-t. A visszaélések megszaporodása azzal fenyeget, hogy lejáratja az európai szerkezet politikájának egyik központi elemét.

Magyarországon a nacionalista Orbán Viktor gyerekkori barátja, Mészáros Lőrinc az ország egyik leggazdagabb embere lett a közbeszerzési pályázatok jóvoltából. Tiborcz István volt cége, az Elios ellen pedig vizsgálatot indított az OLAF. Brüsszel azonban óva int attól, hogy az ilyen esetek miatt bárki kétségbe vonja a felzárkóztatási politikát, mivel a felderített visszaélések marginálisak. Két éve pl. az elosztott források 0,29 %-át érintették.

Egy szakértő úgy árnyalja a képet, hogy ezekben az államokban jelentős a korrupció, és mivel a közbeszerzések kétharmada EU-alapokból történik, nem meglepő, hogy a botrányok érintik a közösségi támogatásokat. És egyes országok engedik, hogy politikai elitjük felügyelet híján megszerezze ezeknek az összegeknek egy részét. Ingeborg Gräßle, az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke újnak nevezi, hogy az érintett nemzeti nyomozó hatóságok nemigen tesznek lépéseket a történtek felderítésére.

A magyar ügyészég az elé tárt ékesszóló európai bizonyítékok ellenére lezárta a Tiborcz-dossziét. A német képviselő asszony számára nem kétséges, hogy bizonyos bűnözők igen sajátságos módszerrel akarják legyűrni az EU-t: annak pénzéből erősítik meg hatalmukat, miközben fokozzák a nacionalista retorikát, amint azt Magyarországon és Romániában látni. Az ellenőrzésre hivatott nemzeti szervek tétlensége ellen Brüsszel nem sokat tud tenni. Az OLAF jelentéseinek 55 %-a ügyében nem történik semmi.

Az Európai Számvevőszék legújabb összefoglalója rámutat, hogy Magyarország és Románia nem alakított ki semmilyen hivatalos együttműködési mechanizmust. Még rosszabb, hogy Budapest nem tesz közzé semmiféle adatot saját tevékenységéről, illetve a kohéziós alapokat érintő lehetséges csalásokról. A magyar korrupcióról sokat elárul, hogy a kiírásokra az esetek 36 %-ban egyetlen pályázó jelentkezik.

Forrás: Népszava