Orbán Trianonnal is csak játszik
A trianoni békeszerződés feldarabolta Magyarországot. Mára a legtöbb országrész már újra egyesült, legalábbis az Európai Unióban, de Orbán Viktor továbbra is nemzeti gyászkultuszt ápol – írta a Der Spiegel német hetilap „Magyarország traumája, Orbán játéka” című cikkében. Máshol Európában a kontinens politikai átrendezése már régen csak tudományos viták tárgya, Magyarországon a téma előkelő helyen szerepel a nyilvánosság napirendjén. Orbán tudja, Trianon témájában nagy politikai mozgósító erő rejlik.
A Nagy-Magyarország kultuszról beszámolva, Keno Verseck tudósító az autómatricáktól az emlékművekig több példát is említ, s kiemeli, hogy a „Nélküled” című szám mintegy nem hivatalos magyar himnusszá lett. A szerződéssel és következményeivel, valamint azzal is foglalkozik a cikk, hogy a megemlékezés csúcspontja egy új emlékmű pompázatos avatása lett volna, ami azonban a járvány miatt, a tervezettnél jóval szerényebbre sikeredett.
„Orbán játszik Trianon a kulcsfontosságú eseményével” – írta Verseck. A II. világháború óta ugyan egyetlen magyar kormány, még Orbán Viktor kormánya sem követelt határrevíziót, Orbán azonban a Trianon-gyászkultusszal az elmúlt években afféle új államvallást teremtett, aminek az üzenete – szándékosan – kétarcú. Ez bizalmatlanságot vált ki a térségben, gyakran kisebb diplomáciai összecsapásokhoz vezet, újra és újra veszélyezteti a stabilitást.
Trianon tulajdonképpen évtizedekig tabu volt, mígnem a Ceaușescu-diktatúra nacionalista és kisebbségellenes őrülete újra felhajtó erőt nem adott a témának: a nyolcvanas évek végén, az erdélyi magyarokkal vállalt szolidaritás a szocialista diktatúrával szembeni ellenérzések egyik fontos elemévé lett. Antall József 1990-ben azt mondta, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke akar lenni, és ez Magyarország és legtöbb szomszédja között hosszan, és részben – főleg Romániával – még ma is tartó súlyos diplomáciai viszályokhoz vezetett.
A szomszédos országokban élő magyar kisebbségek jólétlétének kérdését ugyan 1990 óta egyetlen magyar kormány sem kerülhette meg, de csak Orbán Viktor tette meg a külhoni magyarokat a magyar belpolitika egyik meghatározó tényezőjévé – írta Verseck, aki ismertette a kormány ilyen irányú politikájának lényegét, egészen az állampolgárság, és az ehhez kötődő szavazási jog megadásáig. Emellett Orbán kormánya milliós összegeket csatornáz a szomszéd országok iránt lojális kisebbségi szervezeteibe.
De nem rejtett területi igényekről van szó, Orbánnak szavazóként van szüksége a külhoni magyarokra: 2018-ban ezek a külföldi szavazók jelentős mértékben elősegítették Orbán kétharmados győzelmét. Trianon témájában pedig nagy politikai mozgósító erő rejlik. A Publicus Intézet felmérése szerint, a magyarok kétharmada úgy érzi, hogy más országok birtokában vannak olyan területek, amelyek tulajdonképpen Magyarországnak járnának, és a megkérdezettek fele gondolja, hogy Trianont soha nem szabad elfogadni. Ebben rejlik a nagy, hosszú távú, és esetleg ellenőrizhetetlen veszély – figyelmeztetett Verseck.
