Orbán Viktor: a Nyugat visszatér a hidegháború logikájához

A kormányfő a nemrég kiadott Draghi-jelentésre is hivatkozva kiemelte: az Európai Unió versenyképessége olyan ütemben romlik, amit a magyar gazdaság nem bír ki. Nincs kétségünk afelől, hogy a világgazdaság súlypontja megváltozott az elmúlt években – figyelmeztetett.

Nyilvánvaló, hogy a dinamika Ázsiában van, ott van a legtöbb pénz, a legnagyobb bankok, vállalatok, egyetemek, a legtöbb innováció és szabadalom – közölte.

Orbán Viktor szerint a Nyugat válasza erre a jelenségre a blokkosodás.

A keleti és nyugati gazdaságot próbálják elválasztani, időnként a vasfüggönyre emlékeztető vehemenciával – jegyezte meg, hozzátéve: valójában azzal próbálkoznak Brüsszelben és Washingtonban is, hogy életre keltsék a 20. századot, amivel kettétörik a világgazdaságot.

A Draghi-jelentésből erős visszaigazolást kap az a felismerés, hogy a magyar uniós elnökség középpontjába a versenyképességet kell állítani – jelentette ki Orbán Viktor.

Emlékeztetett, hogy Mario Draghi volt olasz kormányfőt és az Európai Központi Bank (EKB) korábbi elnökét az Európai Unió kérte fel egy, az EU versenyképességének jövőjéről szóló jelentés megírására.

A jelentés legfontosabb megállapításait felsoroló Orbán Viktor a többi között elmondta, hogy az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedeben tartósan lassabb volt, mint az Egyesült Államoké, miközben Kína gyorsan felzárkózott. Hozzátette, hogy az uniós termelékenység lassabban növekszik, mint a versenytársaké.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a jelentést „mégiscsak egy feddhetetlen brüsszelita" írta, aki egyben az EU egyik alapító tagállamának volt a kormányfője.

A kormányfő rámutatott, hogy más súllyal esik latba az, amit egy alapító tagállam polgára, vezetője mond, mint az, amit a később csatlakozó országok vezetői.

Orbán Viktor: Magyarország a gazdasági semlegesség politikáját meg tudja csinálni

A kormányfő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényén a gazdasági semlegesség első és legfontosabb alapelvének azt nevezte, hogy mi döntsük el, kivel üzletelünk, ne másik hatalmi központon keresztül tegyük ezt, hanem közvetlenül.

A másik alapelvnek azt tartja, hogy azzal üzleteljünk, akivel a leginkább megéri, vagyis a gazdasági hatékonyság, versenyképesség szempontját semmi ne előzze meg, a harmadik alapelv pedig, hogy csak saját értékeink alapján tárgyaljunk, az ideológiai kérdéseket ne keverjük össze gazdasági kérdésekkel.

Ne legyen )árukapcsolás" – hangsúlyozta Orbán Viktor a magyar gyermekvédelmi törvény miatt visszatartott uniós forrásokat hozva erre példaként.

A negyedik alapelvnek a gazdasági semlegesség kapcsán Orbán Viktor azt nevezte, hogy „minden égtáj felé" tájékozódjunk. Hozzátette: a magyarok genetikai rendszerében ugyan 400-500 év óta erősen benne van, hogy a modernizáció nyugatra van, azonban most világrendszerváltás van, a modernitás nem kizárólagosan nyugati kategória.

A gazdasági semlegesség tartalmi elemei közé sorolta a finanszírozási, a beruházási, a piaci, a technológiai és az energetikai semlegességet.

Kifejtette: a gazdasági semlegességhez finanszírozási semlegesség szükséges, lehetetlen mindig ugyanarról a pénzpiacról megszerezni az ország működtetéséhez szükséges pénzügyi eszközöket, jelen kell lenni a londoni, a japán, a kínai és az arab pénzpiacon is. Megjegyezte: ennek első lépéseit jelenti a katari és a kínai pénzügyi kapcsolat.

A piaci semlegességre Szerbia Kínával kötött szabadkereskedelmi együttműködését hozta példaként, a technológiai semlegességre pedig a paksi beruházást, amelyben Oroszország, az Egyesült Államok, Németország és Franciaország is részt vesz.

A kormányfő értékelése szerint a gazdasági semlegesség politikai következménye az, hogy Magyarországnak a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedési sávban kell maradnia, hogy nem csúszhat vissza az adósrabszolgaságba, azaz az IMF-et nem engedheti vissza. Fegyelmezett költségvetési politikát kell folytatnia, valamint szüksége van a modern technológiai szektorra és folyamatos adócsökkentésekre.

Közölte: a 2025-ös költségvetésben is meg kell jelennie a gazdasági semlegesség politikájának, ennek keretében tőkejuttatási programot kell hirdetni a kkv-knak, meg kell duplázni a családi adókezdeményt, és a diákhitelhez hasonló munkáshitelt kell bevezetni

Kijelentette: Magyarország nem maradhat ki a technológiai fősodorból, arra van szükség, hogy Magyarországon gyártsák a jövő autóját, itt készítsék a zöldenergia csúcstechnológiáit, itt legyen a legtöbb digitalizált okmány, és itt legyen a legkiterjedtebb a digitális ügyintézés egész Európában. Hangsúlyozta: a gazdasági semlegesség csak akkor áll meg a lábán, ha Magyarország nem marad ki a technológiai fősodorból.

Magyarországnak nemzeti, konzervatív kormánya van, de nem szabad idegenkedni a modernségtől, mert modern technológia nélkül nincs versenyképesség – jelentette ki Orbán Viktor.

Ha Magyarország elszánja magát, akkor a gazdasági semlegesség politikáját meg tudja csinálni – hangsúlyozta.

A kormányfő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Európában le kell számolni bizonyos tabukkal. Ki kell mondani, hogy a blokkosodás ellentétes a legtöbb uniós tagállam érdekeivel, a 20. századot nem lehet életre kelteni, hagymázas ideológiák helyett a józan ész hangjára van szükség, új gazdaságpolitikát vagy legalábbis új fejezetet kell hirdetni az európai gazdaságpolitikában – mondta.

Új világ van, új problémákkal, nem lehet kis korrekciókkal folytatni, amit eddig – hangsúlyozta.

A feladat Magyarország, Budapest számára – ha már Brüsszel nem tudja elvégezni –, hogy megfogalmazza, mi volna az a semleges gazdaságpolitika, amely esélyt ad sikerre és a gazdasági versenyképesség javítására – fogalmazott a miniszterelnök.

Úgy értékelt: Magyarországnak indokolt elsőként megszólalni és vállalni azt a szerepet, hogy a gazdasági semlegesség elméletét és gyakorlatát megfogalmazza.

Magyarország hosszú évek óta ideológiamentes gazdaságpolitikát folytat – jelentette ki a Covid-járványt hozva példaként, amikor Magyarország nem csak a nyugati vakcinákat használta.

A gazdasági semlegesség lényege – folytatta –, hogy ha kettéválasztják a világgazdaságot, akkor is lesznek olyan területek, találkozási pontok, áteresztő-csatornák, ahol a két világ érintkezik. Még a legvadabb hidegháborús időszakban is így volt, elég ha Bécsre gondolunk – jegyezte meg.

Mi pont azon a helyen vagyunk földrajzilag és a szellemi értelemben is, ahol a különböző világgazdasági rendszerek szükségszerűen találkoznak – mutatott rá Orbán Viktor.

Közölte: az utóbbi hetek eseményei teljesen elterelték a magyar közvélemény és a politikusok figyelmét az uniós soros elnökségről; a cél most az, hogy visszakanyarodjunk a normális kerékvágásba.

Hangsúlyozta, a magyar elnökségi félév legnagyobb kihívása a versenyképesség kérdése, amiről nem elég beszélni, ezért a cél az, hogy november 7-én vagy 8-án az uniós vezetők olyan tanácskozást tarthassanak, ahol versenyképességi paktumot írnak alá.

A további akadályok között említette, hogy a „gyerekesen viselkedő európai uniós miniszterek és biztosok" a találkozókra „hol eljönnek, hol nem, az ember maga sem tudja pontosan, kik jönnek és kik nem".

Azt hiszik, nyilván, hogy kiszúrnak velünk, pedig csak magukat nevettetik ki. Mégiscsak, az Európai Unió, egy óvodánál azért komolyabb dolog – tette hozzá.

Orbán Viktor felidézte: a magyar uniós elnökség programjának középpontjában a versenyképesség gondolata áll, hiszen ennek csökkenését azonosította Európa legnagyobb problémájaként Bóka János szakminiszter és csapata.

Megemlítette: a mostani esemény műfaja körülhatárolatlan, hiszen tíz-egynéhány évente tarthatunk ilyen rendezvényt, amikor Magyarország adja az unió elnökségét.

A miniszterelnök emlékeztetett, a magyar elnökség kezdetén békemisszióval próbálkoztak, „aztán megérkeztek a Közép-Európát is elérő árhullám tarajai", védekezni kellett, így „gyakorlatilag az európai uniós rotációs elnökségünk céljairól, feladatairól néhány diplomáciai híradáson kívül más nem is tudósított".

Szokatlanul nehéz időszakban vette át Magyarország az Európai Unió soros elnökségét – fogalmazott a kormányfő, aki azt ígérte, a közönség a közeljövőben gyakran találkozik majd a konferencia címében szereplő mindkét kifejezéssel: az európai versenyképességgel és a gazdasági semlegességgel. fogalmazott a kormányfő.

Megemlítette: a két kifejezés közül a gazdasági semlegesség elképzelése a nehezebb, hiszen a semlegességet politikai vagy geopolitikai aspektusból ismerjük, így elsőre Ausztria vagy Svájc jut róla az eszünkbe.

Ezzel a rendezvénnyel teszünk egy kísérletet arra, hogy a gazdasági semlegesség kifejezését bevezessük a magyar politikai életbe és a gazdaság területére is – tette hozzá.

Orbán Viktor megjegyezte: amint valaki a versenyképesség hanyatlásáról kezd beszélni az unióban, két politikai problémával találja magát szemben; az első az, hogy „általában jelentős bajokról beszélni az Európai Unióban nem szokás", mert „Brüsszelben az ilyen neveletlenségnek minősül".