A fiataloknak nem Orbánnal, hanem a rendszerrel van bajuk
Az ifjúsági társadalom ugyanúgy differenciált, mint a felnőtteké, tehát nem lehet egyértelműen Fidesz-hívőnek vagy Fidesz-ellenesnek nevezni – mondta a Hírklikknek Szabó Andrea szociológus. Annak kapcsán beszélgettünk vele, hogy a kormány az utóbbi években látványosan ráerősített a nyugdíjasok megszólítására, és a legtöbb kutatás szerint ezt a korosztályt ma már sikeresen maga mögött tudja, a fiataloknál viszont ennek éppen az ellenkezője látszik. Országjárása egri állomásán Orbán Viktor ezért szólította fel látványosan a fiatalokat, hogy bízzanak benne és szavazzanak rá. A 2026-os választás egyik kulcskérdése így az lehet, hogy a Fidesznek sikerül-e érdemben betörnie ebbe a korosztályba, vagy marad a jelenlegi helyzet: egy idős, lojális táborra építő kormánypárt szemben egy döntően fiatalok által húzott ellenzéki kihívóval.
A sajtóban gyakran olvasható, hogy a nyugdíjasok jelentős részét „megvette” a kormány. Ha ez így van, sikerülhet e Orbán Viktornak maga mellé állítani a fiatalokat is?
Először is szerintem erős túlzás, hogy „megvette a nyugdíjasokat”. Vannak olyan nyugdíjas rétegek, amelyekben a Fidesz támogatottsága valóban nagyon magas, de ez nem 100 százalékot jelent, inkább 55–60 százalék körüli arányt. Vannak idősebb csoportok, főleg Budapesten és a nagyvárosokban, ahol az idősebbek körében az ellenzéknek is számottevő a bázisa. Azok a nyugdíjasok, akik az utóbbi 16 évnek nem voltak nyertesei, mert nem kaptak valódi nyugdíj-felzárkóztatást, legfeljebb szinten tartást, ma is alacsony nyugdíjból élnek. A nyugdíjas elszegényedés mindenki számára nyilvánvaló. Szociológusként ezt az „idősek megvétele” típusú állítást legfeljebb nagyon finoman tudom elfogadni.
És mi a helyzet a fiatalokkal? Közelebb tudta őket húzni magához a kormány a választás finisében?
Ahhoz, hogy azt mondhassuk, a fiatalok Orbán Viktor mögé álltak, óriási fordulatnak kellene bekövetkeznie a következő három és fél hétben. Az utóbbi hetek fejleményei inkább azt mutatják, mintha Orbán tevőlegesen tenne azért, hogy ez ne így legyen. Ha van valami, amit a mindenkori fiatalok – nem csak a maiak, hanem a 60-as, 70-es, 90-es évek nemzedékei is – rosszul tűrnek, az az, ha egy idősebb ember felülről akarja megmondani nekik, hogyan gondolkodjanak. A fiatalok saját, ifjúsági kultúrában élnek, saját referenciákkal, és ebben mindig is csak kisebbség volt a kormánypárti szimpatizáns. Egymástól független kutatások mutatják, hogy a kormánypárti fiatalok ma abszolút kisebbségben vannak, a többség nem egyszerűen „Tisza-szavazó”, hanem kifejezetten Orbán-ellenes. Fontos azonban, hogy ez nem Orbán személyének szól, hanem a mindenkori hatalomnak. A 25 év alattiak szocializációja szinte teljes egészében az Orbán-rezsim alatt zajlott, számukra evidens, hogy a fennálló rendszerrel szemben fogalmazzák meg magukat. Ha a szocialisták lennének 16 éve hatalmon, velük szemben ugyanígy lázadnának. Láttuk is ezt 2002 és 2010 között.
Nyáron sok rendezvényen skandálták a „mocskos Fidesz” rigmust, most viszont Orbán nagygyűlésein rengeteg fiatal is látható. Ez nem jelez változást?
Az ilyen nagy rendezvényeknél mindig óvatosan kell bánni a látottakkal. Nagyjából másfél millió fiatalról beszélünk, ehhez képest, ha néhány tízezer megjelenik valamilyen eseményen, az még mindig csak töredéke az ifjúság egészének. A Tisza párt rendezvényein is nagyon sok fiatal volt, sőt, ott talán még több is. Közben azt látjuk, hogy egy népszerű zenekar, a Pamkutya egymást követő koncertjein is végig zúgott a „mocskos Fidesz”. Nem szoktak le erről, csak éppen tél van, nincsenek nagy, országos fesztiválok. Szinte biztos vagyok benne, hogy ha májustól újra beindul a koncertszezon, és ez a kormány marad hatalmon, ugyanúgy hallani fogjuk ezeket a rigmusokat, mint korábban.
Amit látunk és hallunk, az inkább az „aktív” fiatalokról szól. Mi a helyzet a csendben maradókkal, a „némákkal, a „figyelőkkel”?
A némák egy jelentős része – főleg a kisebb településeken, vidéken – Fidesz-szavazó, méghozzá szép számban. Én azok közé a szociológusok közé tartozom, akik elutasítják az ifjúság egyneműsítését. Az ifjúsági társadalom ugyanúgy differenciált, mint a felnőtt társadalom: ők is mi vagyunk, csak fiatalabb kiadásban. Ahogy a centrumtól a periféria felé haladunk, és ahogy a nagyvárosoktól a kis települések felé megyünk, úgy nő a Fidesz támogatottsága. Minél alacsonyabb egy fiatal iskolázottsága, annál nagyobb valószínűséggel szavaz Fideszre. A politikai szocializációs minták átöröklődnek, és generációsan újratermelődnek.
Mindez döntő lehet a választáson, vagy csak marginális tényező?
Ha minden fiatal egy irányba szavazna, az eldönthetné a választást. Ehhez viszont rendkívül magas – mondjuk 80 százalék körüli – részvételük kellene, ami erősen hipotetikus. A jelen állás szerint az idősebb nemzedék létszáma jóval nagyobb, és ráadásul sokkal magasabb részvételi hajlandósággal rendelkeznek, ezért az ő szavazatuk „többet ér”. A fiataloknak nagyon erős önmobilizációra lenne szükségük, hogy kompenzálni tudják az idősebb, jellemzően Fidesz-párti szavazók erejét. Látok erre utaló akciókat és terveket, mintha a fiatalok is éreznék, hogy még van dolguk.
De nincs mögöttük klasszikus szervezeti háttér…
Nem biztos, hogy szervezetek tudják őket a leghatékonyabban mozgatni. A mai világban sokkal fontosabb lehet az influenszerek hatása, az általuk végzett mozgósítás, az online térben zajló, alulról szerveződő kampány.
A KlikkTV Vanília Puccs című műsorának 2026. január 22-i adása:
