Orbán Viktor a törzsszavazóira összpontosít a Magyar Péter okozta veszélyhelyzetben
Az egész sérelmi Nagy-Magyarország politika nagyon általánosan benne van a magyar társadalomban, a Fidesz 2010-ben egyszerűen csak kihasználta, meglovagolta ezt az érzületet. Akikre ez akkor hatott, azokra most is hat – mondja Síklaki István. A szociálpszichológus szerint ebben nincs semmi meglepő. Ami meglepő, hogy Orbán képes volt milliós nagyságrendű embert oroszpártivá tenni. De ezt a mostani oroszbarátságot nem azok támogatják, akik annak idején támogatták. Az a társaság már rég kicserélődött. A háborúellenes háborús kampányban pedig a Magyar Péter okozta jelenlegi veszélyhelyzetben arra összpontosít, hogy a törzsszavazókat megtartsa.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége 2010. májusában nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Mennyire „jött be” ez politika akkor a Fidesz-KDNP-nek?
Bejött, mert végül is ez az egész sérelmi Nagy-Magyarország politika nagyon általánosan benne van a magyar társadalomban. Ők ezt nem a hasukra ütve találták ki, hanem utánajártak, hogy ez a többség számára népszerű lesz. Tehát nem volt kérdés, hogy bejön.
És ma hat-e az emberekre a nemzeti összetartozás napja, vagy ez csak a propagandának fontos?
Akikre akkor hatott, azokra most is hat. Ebben nem igen látok változást, nem hiszem, hogy sokan megokosodtak volna, és más szemmel néznének erre az egész trianoni hisztériára. Ugyanakkor azt sem hiszem, hogy sokkal több híve lett. Amióta Trianon bekövetkezett, de a háború után, és még az elmúlt rendszerben is a magyar társadalom nagyjából kétharmada „Nagy–Magyarország-os” volt. Ebben nem nagyon látok változást. A Fidesz teljesen normális belpolitikai érdekérvényesítéssel egyszerűen csak kihasználta, meglovagolta ezt az érzületet.
És azóta is ezt teszi…
Persze, ha már van. Ha valamibe, akkor ebbe nagyon bele lehet kapaszkodni. Ez egyáltalán nem meglepő. Az, hogy Orbán Viktor képes volt milliós nagyságrendű embert oroszpártivá tenni, az viszont igen. Ez egyrészt szégyen, gyalázat, másrészt elgondolkoztatja az embert. De az, hogy Trianon a többség számára olyan, amilyen, ezen én nem tudok csodálkozni.
Azért Magyarországon elég sokan oroszellenesek voltak, sőt, maga Orbán is az volt. Gondoljunk csak a Nagy Imre újratemetésén elhangzott beszédére. Mégis meg tudta fordítani ezt a szemléletet?
Azt azért ne felejtsük el, hogy a Kádár-rendszerben, ha nem is a többséget, de elég sok embert sikerült oroszpártivá tenni. Az Orbán-rezsim egy bolsevik rezsim, úgyhogy azok, akik a múlt rendszerben elfogadták, sőt barátságos érzülettel fogadták az oroszokat, azok most simán veszik ezt a fordulatot. Magyarán nem azok támogatják ezt a mostani oroszbarátságot, akik annak idején támogatták Orbánt. Az a társaság már rég kicserélődött.
Orbán Viktor a geszti Tisza-kastély ünnepélyes átadásán azt mondta, „Közép-Európát ma ugyanaz a veszély fenyegeti, mint 110 évvel ezelőtt. Egy újabb érdek képviselői háborúba akarnak sodorni minket.” (…) „Arra kell vállalkoznunk, hogy véghez vigyük azt, amit Tisza Istvánnak nem sikerült, megakadályozni, hogy részt vegyünk egy háborúban. (…) Öt nap van a választásokig, most megtehetjük azt, amire 110 éve nem volt esélyünk. Tisztán, demokratikus keretek között mondhat nemet a háborúra az egész magyarság.” Ez a háborúellenesnek titulált háborús kampány is „bejön” a Fidesznek?
A törzsközönség számára igen. Az teljesen nyilvánvaló, és nem is rejti véka alá Orbán, hogy a Magyar Péter okozta jelenlegi veszélyhelyzetben arra összpontosít, hogy a törzsszavazókat megtartsák. Azoknál pedig ez simán „bejön”, tehát ezt kell nyomni, ahogy csak a csövön kifér. Orbán abban bízik, hogy jó szervezéssel, a mozgósítással jó eredményt sikerül elérniük, még annak ellenére is, hogy beütött az említett Magyar Péter-féle veszélyhelyzet.
