Orbán Viktor államfő lesz?
A miniszterelnök Rónai Egon Mérleg című műsorában a prezidenciális rendszerről is beszélt, s ezzel gyakorlatilag belengette, amit többen már egy ideje sejteni vélnek: vagyis, ha a helyzet úgy alakul, lemondana a miniszterelnökségről, s „felfelé bukna,” államfőnek. Voltak erre utaló jelek, például, amikor néhány héttel ezelőtt ismét előkerült a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi miniszter, Varga Judit neve, aki Orbán szerint néhány év tanulás után kiváló miniszterelnök lehetne.
Ez azonban jelen állás szerint nem jött össze: túl azon, hogy az egyik kormánytag, Lázár János is ellenzi ezt a megoldást, maga Varga sem ambicionálja az államfőséget. A téma azonban ott maradt a levegőben, nem véletlen, hogy Orbán a Mérleg című műsorban is elővezette, mint lehetséges opciót. Mint mondta, „fontos, hogy mit mond az elnök, de az prezidenciális rendszer, míg a magyar parlamentáris demokrácia”. Számára a hatalmi struktúra már 2010-ben is nagy kérdés volt, de aztán „meghallgatták a nagy öregeket” és arra jutottak, hogy ne nyúljanak az idehaza bevett alkotmányos szisztémához, szemben az elnökivel. „Ez még mindig az asztalon van, ezt a magyarok ne tekintsék lezártnak” – tette hozzá a miniszterelnök.
Megfogadjuk a miniszterelnök tanácsát, a kérdést nem tekintjük lezártnak, annál is inkább, mert vannak olyan vélekedések, melyek szerint Orbán egy esetleges választási vereség elől előre menekülne. Menesztik Sulyok Tamást, Orbán lesz az államfő és egy arra alkalmasnak ítélt személy – ha nem Varga Judit, akkor esetleg Lázár János – lehet a miniszterelnök.
Az elnöki rendszer gondolata nem új a magyar politikában. Orbán Viktor 2012 áprilisában, egy nappal Schmitt Pál államfő lemondása után, a Kúria ülésén arról beszélt, hogy „számos érv szólt amellett, hogy inkább a prezidenciális, elnöki rendszer felé mozduljunk.”. (A prezidenciális rendszer lényege, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül választják, és erősebb jogosítványokkal rendelkezik, mint a parlamentáris rendszerben. Így van ez például az Egyesült Államokban is, ahol a kormány nem a törvényhozásnak, hanem az elnöknek felelős – a szerk.).
Orbán 2010-ben arról is beszélt, végül „történeti és jogtiszteleti okokból" döntöttek amellett, hogy a magyar közjogi rendszer továbbra is a parlamentarizmus keretei között működjön. „Ehhez értünk, ezt ismerjük" - tette hozzá, mert mint mondta, Magyarországon „nem tudnánk kezelni az egymással rivalizáló elnök és a parlamentáris rendszer viszonyából fakadó konfliktusokat".
Erős államfője nem is volt a 2010 utáni Magyarországnak. A NER első köztársasági elnöke, Schmitt Pál például úgy fogalmazta meg elnöki hitvallását, hogy ő a kormánynak nem fékje, hanem motorja kíván lenni. (Értsd: mindent aláír, ami elé tesznek, semmit sem küld vissza meggondolásra a parlamentnek.)
Más kérdés, hogy Schmitt nem sokáig tudott motorként üzemelni, mert igen hamar belebukott a plágium botrányba. Utódjának, Áder Jánosnak nem voltak látványos botrányai, ő horgászni szeretett szabadidejében, valamint a környezet változásának nagy kérdései foglalkoztatták. Az ő elnöki ars poeticája egyébként csak egy árnyalattal volt bonyolultabb Schmitténél: úgy fogalmazott, hogy száz jó törvény közül százat aláír, száz rossz közül pedig százat visszaküld a parlamentnek. Amilyen szerencséje volt, szinte kizárólag jó törvények kerültek elé aláírásra, így aztán csak igen ritkán kellett elsőre megtagadni a szignóját.
Áder két ciklust húzott le államfőként, őt a családokért felelős miniszter, Novák Katalin követte az elnöki székben. Novák királysága sem volt hosszú életű, tavaly februárban belebukott a máig lezáratlan bicskei pedofil-ügybe, magával rántva a volt igazságügyi minisztert, Magyar Péter egykori feleségét, Varga Juditot.
Novákot Sulyok Tamás követte a magas poszton. Az alkotmánybíróság egykori elnöke, aki fiatal ügyvédként, jövedelme kiegészítéseként, edényeket is árult, rögtön beiktatása után azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy valótlanságot állított nemzeti szocialista édesapjáról, akire úgy emlékezett a nyilvánosság előtt, hogy „a családi legendárium” szerint szociálisan érzékeny, filoszemita hazafi volt. (A dokumentumok azonban másként „emlékeztek”: Sulyok Tamás apja a vészkorszak idején elhurcolt zsidók ingatlanát és bútorait igényelte ki a székesfehérvári elöljáróságtól, nemzeti szocialista pártszervezete számára.) Jelenleg még az elődeinél is súlytalanabb Sulyok az államfő, de nem kizárt, hogy e pozícióban meg vannak számlálva a hónapjai. Sorsa Orbán Viktor kezében van, a miniszterelnök dönt, hogy át kíván-e ülni egy másik ló nyergébe.
Ennek most még nincs konkrét jele, ám a prezidenciális rendszer újbóli felemlegetése arra utal, hogy a váltás – a közvélemény-kutatási adatok alakulásának függvényében – csak elhatározás kérdése és bármikor megtörténhet.
