Orbán Viktor körül szorul a hurok, a testvére ügye veszélyes lehet számára

A ratifikáció még csak ígéret, a megvalósítás komoly feladat

Magyar Péter bejelentette, hogy megkezdik az Isztambuli Egyezmény ratifikációjának előkészítését. Alföldi Andrea szerint ennek fontos szimbolikus jelentősége van, de figyelmeztetett: a kezdeményezés még nem jelent tényleges ratifikációt. Magyarország 2014-ben már aláírta az egyezményt, de nem emelte a belső jog részévé. A mostani vállalás csak akkor ér valamit, ha a szükséges jogszabály-módosítások, intézkedések és a hozzájuk rendelt költségvetési források is megszületnek.

Alföldi példaként említette, hogy az egyezmény százezer lakosonként egy menedékház biztosítását írja elő. A KSH adatai alapján Magyarországon mintegy 946 ilyen intézményre lenne szükség, miközben jelenleg mindössze húsz működik. A megfelelő rendszerhez nemcsak épületekre, hanem orvosi ellátásra, jogi segítségnyújtásra és szakemberekre is szükség lenne.

Marjai Judit szerint azonban nem lehet a költségekre hivatkozva háttérbe szorítani az áldozatvédelmet. „Az államnak kötelessége adni” a segítséget azoknak a nőknek, akik erőszak áldozataivá válnak – hangsúlyozta. Szerinte az Isztambuli Egyezmény nem kizárólag a nőket védi, hanem a gyermekekre és más kiszolgáltatott társadalmi csoportokra is kiterjed. Úgy vélte, a politikának a civil szervezetek tapasztalataira is támaszkodnia kellene.

Varga Judit meghallgatása elvitte a figyelmet a korrupciós ügyről

A beszélgetésben szóba került Varga Judit parlamenti bizottsági meghallgatása is. Alföldi Andrea kifogásolta, hogy a Völner–Schadl-ügy helyett a volt igazságügyi miniszter személyes története került a figyelem középpontjába. Szerinte Varga ügyesen alakította úgy a szereplését, hogy a bizottsági meghallgatáson is a saját ügye legyen a téma.

Marjai Judit arrogánsnak nevezte a volt miniszter sajtóval szembeni fellépését, és úgy vélte, Vargának inkább bocsánatot kellene kérnie a nyilvánosságtól. A vendégek azt is felvetették, hogy ha igazak a volt miniszter által elmondottak, az különösen súlyos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, milyen segítségre számíthatnak azok a nők, akik nem rendelkeznek hasonló nyilvánossággal és lehetőségekkel.

Orbán Viktorig is elérhet az elszámoltatás?

A vendégek a Medián felméréséről is beszéltek, amely szerint a megkérdezettek 68 százaléka úgy gondolja, Orbán Viktor bíróság elé kerülhet. A Fidesz-szavazók 16 százaléka is így vélekedett. Lamperth Mónika szerint a volt miniszterelnök politikai felelőssége nem kérdéses, a jogi felelősség megállapítása azonban a nyomozóhatóságok munkáján múlik. Úgy vélte, nehezen képzelhető el, hogy Orbán Viktor ne tudott volna az országban zajló fontos ügyekről.

Az Aranykéz utcai ügyet is felhozta, amelyben szerinte Orbán Viktornak is szerepe lehetett, és amelynek politikai hátterét is vizsgálni kellene. A volt belügyminiszter úgy látja, a nyomozások előrehaladásához most már az igazságszolgáltatás szereplőinek bátorságára is szükség lesz.

Orbán Áron embercsempészési ügyét szintén különösen súlyosnak nevezte. A vendégek szerint kérdés, hogy a testvér mennyire bírja majd a rá nehezedő nyomást, és mit tudhatott a család az üzleti tevékenységéről. Marjai Judit attól tart, hogy Orbán Viktor körül olyan védelmi vonalak épültek ki, amelyek megakadályozhatják a felelősségre vonást. Szerinte lehetnek olyan szereplők, akik inkább magukra vállalják a felelősséget, csak hogy a volt miniszterelnököt megóvják.

Az elszámoltatás vidéki helyzetéről is vita alakult ki. Marjai úgy látja, a vidéki önkormányzatokban egyelőre alig változott valami, ugyanazok a fideszes szereplők maradtak pozícióban. Lamperth ezzel szemben a Fidesz-frakcióból történő kilépéseket és a korábban visszatartott nyomozások előrehaladását a változás jeleként értékelte. A legnagyobb kérdés szerinte az, hogy a vizsgálatok valóban eljutnak-e Orbán Viktor felelősségéig.