Orbán Viktor szerint minden rendben volt az elmúlt tizenhat évben

HírKlikk 2026. szeptember 16. 16:00 2026. szept. 16. 16:00

Orbán Viktor kötcsei megszólalásai, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal munkatársainak megfenyegetése és az elszámoltatás körüli politikai vita is szóba került a KlikkTV TrollKirályok című műsorában. Balogh Judit vendégei, Lánczi Richárd újságíró, Csintalan Sándor és Komlódi Gábor ügyvéd arról beszéltek, hogyan értelmezhető az ellenzékbe került Fidesz kommunikációja, és milyen üzenete van annak, hogy Orbán Viktor már az új kormány intézkedéseit támadja.

„Hideg polgárháborút hirdetett”

Csintalan Sándor szerint Orbán Viktor kötcsei kijelentései között voltak olyan mondatok, amelyek túlmutatnak a politikai üzengetésen. Úgy értékelte, hogy amikor a volt miniszterelnök arról beszél, milyen következményekkel járhat azok számára, akik munkát vállalnak a vagyonvisszaszerzési hivatalnál, az szerinte személyes fenyegetésként értelmezhető. Csintalan úgy fogalmazott, Orbán „lényegében hideg polgárháborút hirdetett”, és szerinte ez a kommunikáció már április óta visszatérő elem.

Lánczi Richárd inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor politikai működésében korábban is jelen volt a konfliktuskereső retorika. Szerinte a Fidesz korábbi kormányzása idején is folyamatosan kijelöltek olyan szereplőket és ügyeket – Brüsszelt, Sorost, a háborút vagy a migrációt –, amelyekkel szemben a kormány állandó harcot hirdetett. A mostani helyzetben azonban az újságíró szerint különösen feltűnő, hogy a volt kormányfő az újonnan létrehozott hivatalra az ÁVH kifejezést használja.

Az „AVH” mögött politikai üzenetet látnak

Komlódi Gábor szerint a vita egyik legsúlyosabb része az, hogy Orbán Viktor a hivatal munkatársainak esetleges felelősségre vonásáról beszélt. A műsorban elhangzottak szerint ez azért is különösen problematikus, mert a hivatalban rendőrök és ügyészek is dolgozhatnak. Komlódi úgy fogalmazott, hogy egy bűncselekmények feltárásában közreműködő szakembert azért fenyegetni, mert elvégzi a munkáját, a jogállami működés alapvető kérdéseit érinti.

Lánczi szerint ugyanakkor Orbán kijelentései mögött tudatos politikai újrakeretezés is lehet. Úgy vélekedett, hogy a volt miniszterelnök már most igyekszik olyan magyarázatokat kialakítani, amelyek később felhasználhatók, ha az előző kormányzati időszak egyes ügyeiben vizsgálatok és eljárások indulnak. Ebbe a keretbe szerinte beleillik a „nemzeti tőke” védelmének hangsúlyozása és az a narratíva is, amely szerint a külföldi szereplők Magyarország vagyonát akarják megszerezni.

A beszélgetésben szóba került az Elios-ügy és az OLAF korábbi vizsgálata is. A résztvevők szerint az ilyen ügyek azért is fontosak, mert a vagyonvisszaszerzési hivatalnak nem csupán egyes személyek felelősségét kellene vizsgálnia, hanem azt is, hogyan működött az elmúlt években a közpénzek elosztásának rendszere.

A Fidesz új ellenzéki stratégiája

Csintalan Sándor szerint Orbán Viktor kommunikációjának része lehet a Fidesz kemény magjának összetartása és radikalizálása. A műsorban az is elhangzott, hogy a volt miniszterelnök az ország esetleges gazdasági nehézségeiről és az uniós forrásokról is olyan állításokat fogalmaz meg, amelyek az ellenzéki pozícióból új politikai keretet adhatnak a Fidesz korábbi kormányzásának.

Lánczi Richárd ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Orbán nem feltétlenül az ország összeomlására készül, hanem saját politikai túlélését próbálhatja biztosítani. Szerinte ezért is fontos a tábor egyben tartása, valamint annak hangsúlyozása, hogy az előző kormányzás alatt létrehozott gazdasági rendszer a „nemzeti tőke” felépítését szolgálta.

A beszélgetés végén a résztvevők a kulturális támogatások politikai felhasználásáról is beszéltek. Lánczi szerint egyes pályázatok indoklása alapján felmerülhet a kérdés, hogy bizonyos kulturális rendezvények támogatása mennyiben kapcsolódott politikai célokhoz. A műsorban példaként olyan támogatási kérelmeket említettek, amelyekben a választási kampány szempontjai is megjelentek. Komlódi szerint ezek megítélése nem pusztán kulturális, hanem közpénzfelhasználási és jogi kérdéseket is felvethet.