Orbán Viktor tovább csatázhat Ursula von der Leyennel

Nagy Mariann 2024. február 23. 07:00 2024. feb. 23. 07:00

Az Európai Parlament júniusban várhatóan újabb öt évre megválasztja az Európai Bizottság elnökévé Ursula von der Leyen, német kereszténydemokrata politikust. Aligha lesz vetélytársa a posztért. A sokoldalúan képzett, több évtizedes közéleti tapasztalatokkal rendelkező jelöltet szinte valamennyi politikai erő támogatja. Az egykori német védelmi miniszter csak a napokban jelentette be, hogy újra indul a posztért – tán azért is, mert mára kiderült, hogy más megfelelő jelölt nem kínálkozott. Egy könyörtelen, brutális ellenfele mindenesetre van: egykori csodálója, Orbán Viktor.

Amikor von der Leyent 2019-ben az Európai Parlament abszolút többséggel megválasztotta posztjára, Orbán még nem győzte dicsérni az „okos hölgyet, aki úgy gondolkodik a családról, mint mi és érti azt, ami Közép-Európában történik”. Az Európai Bizottság új elnökének megválasztásához egyébként az akkor még néppárti Fidesz szavazataira is szükség volt. 

Néhány évvel később már azt hallhattuk a magyar miniszterelnöktől, hogy „az EB elnöke úgy viselkedik, mintha ő lenne Európa vezetője, holott ő a mi alkalmazottunk, akinek a feladata, hogy megvalósítsa azt, amiről mi, az EU vezetői döntünk”. Amikor a kormányfőt megkérdezték, miért tartja immár globalistának és Soros emberének az EB elnökét, a válasz: hát közben ő is Soros híve lett. Azért nem támogatja, mert „nem evett meszet”, ez nem olyan öt év volt Brüsszelben, amit megismételne. Máig láthatók országszerte a sokmilliós költséggel kirakott plakátok, amelyek von der Leyent, mögötte Soros György fiát ábrázolják a szellemesnek szánt szólammal, miszerint „nem táncolunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül.”

Szijjártó Péter külügyminiszter is ritkán hagy ki alkalmat, hogy ne menjen neki von der Leyennek. Mondván, hogy itt nem politikai bírálatról van szó, hanem pusztán tényekről. E tények szerint, állítja, az általa vezetett Európai Bizottság az elmúlt években hátrányosan kezelte Lengyelországot és Magyarországot, ellentétben az unió többi tagállamával és a Bizottság elnökének ez a magatartása „elfogadhatatlan”. 

Orbán tavaly arról is szónokolt, hogy „a csőd szélére vitték az uniót azzal, hogy dollármilliárdokkal támogatják Ukrajnát”. Von der Leyen, amikor erről kérdezték, így válaszolt: „Érdekes, de ezeket a kérdéseket, amikor négyszemközt találkozunk, Orbán nem veti fel. Egyébként, ha megkérdezhettem volna, miért állít ilyeneket, hozzátettem volna: amint valamennyien tudjuk, az Európai Unió erős, gazdag és nagyon jó, áttekinthető rendszerünk van, kiegyenlített erőviszonyokkal. Van számvevőszékünk, parlamentünk, és maga a Tanács, hogy csak a legnagyobbakat említsem. Határozottan fellépünk a jogállamiságért, harcolunk a korrupció ellen és gondoskodunk arról, hogy az unió minden intézményének munkája átlátható és ellenőrizhető legyen...” 

Sajátos egybeesés és az előzmények ismeretében némileg mulatságos, hogy az Orbán emberei által annyit szidott von der Leyen ellen az Európai Parlament felháborodva és fenyegetően lépett fel, miután az EB elnöke engedélyezte a magyar pénzügyi igények gyenge egyharmadának (majdani) kifizetését. A szociáldemokrata, zöld, liberális és néppárti képviselők egyhangúan rendkívül keményen bírálták Leyent, mondván: e lépéshez nem volt jogi alapja, ezért az Európai Bírósághoz fordulnak, semmisítse meg a döntést. Azóta a hullámok ugyan elültek, feltehetően azért is, mert a kifizetéseknek eddig csak egy kis része érkezett meg és a Bizottságnál, a parlament felháborodásának reakciójaként is, feltehetően ismét megfontolják a magyar pénzek ügyében hozandó további döntéseket. 

Az idén 66 éves asszony, kinek hat fivére van, 32 évesen ment hozzá Heiko von der Leyen orvosprofesszor, egészségügyi vállalkozóhoz. A párnak hét gyermeke van. A férj a szakmai körökön kívül kevéssé ismert, annál ismertebb volt az EB elnök apja, Ernst Albrecht. Vezető poszton dolgozott az Európai Közösségnél, az EU elődjénél, majd hosszú éveken át volt Alsó-Szászország sikeres kereszténydemokrata kormányfője.

Lánya így sokáig Brüsszelben járt Európa-iskolába, majd tanulmányok imponáló sora következett. Először a londoni School of Economics-ban, ahol tanult közgazdaságtant és politikatudományt, de végül úgy döntött, hogy orvos lesz. Hét évig járt a hannoveri egyetemre, ahol sikerrel letette szakvizsgáit. Utána az egyetem tudományos munkatársa lett, és 2001-ben újabb, ezúttal közegészségügyi diplomát szerzett. Korábban több évig élt az Egyesült Államokban, ahol férje akkor dolgozott.

Párhuzamosan alakult politikai pályafutása, ugyancsak szűkebb hazájában. A szociális ügyek minisztere lett, majd korai pártfogója, Angela Merkel akkori kancellár meghívására bekerült a szövetségi kormányba, először családügyi, majd munkaügyi, 2013-tól pedig hat évig védelmi miniszterként. Párhuzamosan a CDU elnökhelyetteseként is dolgozott. 

Bár az asszonyt munkája, határozottsága, képességei mellett becsülik az Európai Unióban, de nem kevesen bírálják, nem mindig alaptalanul. Ellenfelei, sőt, szövetségesei is felróják neki, hogy csak szűk tanácsadói körre támaszkodik, vannak akár egyedül hozott döntései – amelyek nem mindig helyesek. Ilyen volt például, amikor a Covid-válság idején elmulasztotta, hogy az unió idejében megrendelje az oltóanyagokat, amikor pedig körmére égett a dolog, vitatható körülmények között kötöttek szerződést a Pfizerrel, milliárdos károkat okozva azzal, hogy drágán és a szükségesnél sokkal nagyobb mennyiségben vettek vakcinákat. 

Ursula von der Leyen híres lovas és kitüntetései között szerepel a bécsi Hofreitschule, az udvari lovas iskola díszérme is.