Orbán Viktor úgy látja, világrendszer-váltás zajlik, ezért kell egy magyar nagystratégia

A miniszterelnök a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott előadásában arról beszélt: a következő időszakban olyan változás jön, amire 500 éve nem volt példa.

Az elmúlt 150 évben is nagy változások történtek velünk és körülöttünk, de ezekben a változásokban a világ meghatározó vezető hatalma mindig nyugaton volt. Ezzel szemben a mostani változás Ázsia irányából kiinduló folyamat.

A következő hosszú-hosszú évtizedekben, de lehet, hogy évszázadokban Ázsia lesz a világ meghatározó központja – mondta.

Orbán Viktor kitért arra: Donald Trump azon dolgozik, hogy erre a helyzetre megtalálja az amerikai választ. „Valójában – fogalmazott – Donald Trump kísérlete valószínűleg az USA utolsó lehetősége, hogy a világelsőséget megőrizze".

Európának pedig két lehetősége van. Az első – ami felé most tart –, hogy skanzenné válik, az Egyesült Államok alá betagolódva, egy „alászakosított" szerepben marad az európai kontinens, aminek csodájára jár a világ, de amiben már nincsen „fejlődési dinamika".

A második lehetőség – amit Emmanuel Macron francia elnök hirdet meg – a stratégiai autonómia: „magyarul, be kell neveznünk a világrendszer-váltás versenyébe" – jelentette ki.

Újra lehet teremteni Európa tőkevonzó képességét, lehet csinálni nagy infrastrukturális fejlesztéseket, különösen Közép-Európában, kell egy európai katonai szövetség erős európai hadiiparral, kutatással és innovációval, meg kell teremteni az európai energia-önellátást, ami atomenergia nélkül nem fog menni, és a háború után kell kötni egy új kiegyezést Oroszországgal – sorolta Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: 500 éve Európa nyertese, Magyarország vesztese lett az előző világrendszer-váltásnak, mert miközben a kontinens nyugati része számára kinyílt egy új gazdasági tér, az iszlám hódítása hosszú időre háborús övezetté tette az országot, amely ezután – mivel nem tudta önmagát felszabadítani – kénytelen volt betagozódni egy német-Habsburg világba.

Orbán Viktor úgy értékelt: az Amerikai Egyesült Államok fejleményei „nekünk kedvező módon alakulnak", de hozzátette, nem hiszi, hogy a tengerentúlon adnak nekünk az uniós tagságnál jobb gazdasági-politikai ajánlatot, ám ha mégis, akkor azt „meg kell fontolnunk".

Hozzátette: Kínától megkaptuk a maximális ajánlatot; számukra Magyarország EU-tagsága érték, „szemben az amerikaiakkal, akik állandóan pedzegetik, hogy ki kellene nekünk onnan lépni". Kína ajánlata, hogy „vegyünk részt egymás modernizációjában", ha figyelnünk is kell a méretarány-különbségekre.

Az Európai Unió nyugati része nem tér már vissza a nemzetállami formához – értékelt a miniszterelnök, hozzátéve, a közösségi keleti fele megvédheti a nemzetállami formát.

Orbán Viktor kijelentette, az unió a most folyó háborút elvesztette, az Egyesült Államok magára fogja hagyni, hozzátéve, Brüsszel nem lesz képes finanszírozni Ukrajna háborúját, működését, azaz „az Európai Uniónak meg kell fizetnie a háborús kaland árát", ami „magas lesz, és bennünket is kedvezőtlenül fog érinteni".

A kormányfő kifejtette, az eddigi, általában 2010-ben elkezdett és 2030-ig szóló szakpolitikai akcióterveket végigvisszük és befejezzük, ez azonban ezt egy hosszabb távon, akár évszázadokon át fennmaradó világrendszerváltáskor már nem lesz elegendő.

A magyar nagystratégia alapja a konnektivitás, amelyben nem engedjük magunkat bezárni a most kialakuló nyugati és keleti világgazdaság egyikébe sem, mindkettőben ott kell lennünk, emellett nem szállunk be a Kelet elleni háborúba, valamint a technikai és kereskedelmi blokkosodásba sem - hangoztatta Orbán Viktor.

A miniszterelnök leszögezte, a stratégiában ugyanilyen fontos elv a gazdasági alapokon nyugvó szuverenitásvédelem is, ennek a gazdasági alapnak pedig a hazai nemzeti bajnokok, a versenyképes középvállalatok, a hazai piacra termelő cégek, illetve a kis- és közepes vállalkozások.

Hozzátette, a most meglévő magyar nagystratégia még "nyers és sprőd", azaz nem emészthető és nem közérthető, kell még jó fél év, hogy ebbe az állapotba kerüljön.