Orbán Viktor vérzik
Amikor a kapitány azt üzeni, hogy mindenki őrizze meg a nyugalmát, biztosra lehet venni, hogy "gáz van", süllyed a hajó. Rég láttunk ekkora zavart a Fidesz rendszerében. Elkezdődött egy kettős kommunikáció. Amíg a hivatalos politikusi megszólalásokban a maradás szándékát hallhatjuk, addig a Fideszhez közeli médiumok mindegyike már a Néppártból való kilépést készíti elő.
Annak ellenére, hogy az elmúlt években Orbán sokszor tudott azokból a helyzetekből profitálni, amikor krízis volt és csapkodtak a villámok, most mégis úgy tűnik, hogy megingott. Ráadásul a mostani konfliktusos helyzet elviszi a választói figyelmet a bejelentett családpolitikai intézkedésekről is, ami növeli a háború okozta veszteséget a kormánypárt számára.
Világosan látnunk kell: a Fidesz az a párt, amelynek a belpolitikája is színtiszta külpolitika. Minden kampánytémát (migránsveszély, Soros), még a családpolitikai intézkedéseket is ez a narratíva uralja. Az elmúlt években mindent azzal magyaráztak, hogy „a nemzetközi helyzet fokozódik”, ami eddig be is vált, azonban most mégis úgy tűnik az irányítás kicsúszott nagyvezér kezéből.
Persze, itthon továbbra is el kell játszania a hazáért utolsó csepp véréig harcoló hőst, amit a fanatikus “kemény mag” el is hisz, de emellett fel kell készülnie arra a forgatókönyvre is, hogy ha el kell hagynia a Néppártot, el tudja hitetni a híveivel, hogy ezt ő akarta. Az arca megőrzése mindig fontosabb volt az ország érdekeinél.
Annak ellenére, hogy itthon a kizárását is diadalként adná el a Fidesz, valójában nagyon rossz lenne a pártnak. Az uniós intézményrendszerekben – például a Tanácsban, ahol a néppárti kormányfők előzetesen egyeztetnek, vagy a Bizottságban, ahol a különböző eljárásokat folytatják az országokkal szemben – komoly hátrányba kerülnének.
Egy biztos: akárhogy is keveri a kártyákat a magyar miniszterelnök, ebben a helyzetben már csak a kárcsökkentés lehet a cél. Túl sokáig rángatta az oroszlán bajszát, ami most megharapta, látható sebet ejtve rajta, és most erősen vérzik.