ORBÁN visszavonulás helyett szétveri a FIDESZT
Orbán Viktor hosszú hallgatás után az Üvegtigris egyik jelenetével és a lipicai lovak ügyével tért vissza a nyilvánosságba, miközben a Fidesz támogatottsága a választás óta lassan erodálódik. A Republikon Intézet kutatója, Slanger Márton szerint ugyanakkor még korai lenne trendfordulóról beszélni, és az is kérdés, hogy a kormányoldal milyen irányt választ a következő időszakban.
A Klikk TV műsorában Schlanger a Republikon friss méréséről beszélt, amely szerint a választók többsége elégedetlen az elszámoltatás eddigi ütemével. A Tisza szavazóinak jelentős része szintén lassúnak tartja a folyamatot. A kutató szerint érthető a társadalmi türelmetlenség, de az elszámoltatásnál az elhamarkodott nyomozások éppen az ügyek sikerét veszélyeztethetik.
Schlanger szerint azonban az sem elfogadható kommunikáció, hogy akár hat évig sem várható érdemi eredmény. Vannak ugyanis olyan ügyek, amelyeknél hónapok alatt is el lehet jutni gyanúsításig vagy akár letartóztatásig. A Fási-ügyet is példaként említette.
A beszélgetés egyik legélesebb része Orbán Viktor visszatéréséről szólt. A miniszterelnök a közösségi médiában többek között a brit királynak korábban ajándékozott lipicai lovak ügyére reagált. A műsorban elhangzott: ez inkább figyelemfelkeltő politikai és bulvártéma, mint olyan ügy, amely választ adna Magyarország valódi problémáira.
A megszólalók szerint ennél is fontosabb Orbán Viktor gazdasági állításainak kérdése. A műsorban arra hívták fel a figyelmet, hogy a benzinár, az államháztartási hiány és az államadósság kapcsán tett kijelentései több ponton vitathatók, ráadásul a jelenlegi gazdasági helyzetért a korábbi kormányzati döntések felelőssége sem kerülhető meg.
Schlanger szerint a Fidesz támogatottságának választás utáni lassú csökkenése egyelőre nem jelent összeomlást, de ha a folyamat folytatódik, annak már politikai jelentősége lehet. A Tisza támogatottságánál egyelőre szintén csak kisebb, hibahatáron belüli visszaesés látható. A kutató szerint a Tisza tábora idővel homogénebbé válhat: azok maradhatnak, akik nem egy elképzelt politikai ideál megvalósulását, hanem egyszerűen egy működőbb országot várnak a párttól.
Közben a jobboldalon is komoly identitásválság rajzolódik ki. A műsorban felvetették: egy konszolidáltabb, Orbán nélküli jobboldalra a Republikon mérése szerint akár 17 százaléknyi választó is nyitott lehet. Ez azonban önmagában még nem jelent kormányzóképes politikai erőt.
A nagy kérdés az, hogy ki tudja-e tölteni az Orbán utáni űrt egy olyan politikus vagy politikai közösség, amely megtartja a jobboldali szavazókat, de szakít a Fidesz jelenlegi, egyre keményebb hangvételével. Navracsics Tibor neve is felmerült, ám a beszélgetés alapján még egyáltalán nem látszik, hogy lenne olyan személy, aki képes lenne egy új jobboldali tábort megszervezni.
Schlanger szerint Orbán Viktor maga is válaszút előtt áll: a szélsőjobboldali irányt folytatja, vagy megpróbál visszatérni a politikai centrum felé. A legfontosabb kérdés azonban talán az, hogy egyáltalán ő dönthet-e még erről.
A műsor végén az Üvegtigris elhíresült „mindenki meghülyült” jelenete is új értelmet kapott. A megszólaló szerint nem biztos, hogy Orbán a magyar választókat hibáztatja a vereségért. Sokkal inkább az lehet a kérdés, hogy felismeri-e végre: nem a választók változtak meg, hanem az a politikai rendszer került válságba, amelyet ő épített fel.
