Orbánék több húron tudnak játszani, mert nincs korlátjuk a húroknak

Nincs abban semmi túlzás, hogy a választás egyik tétje, marad-e a rezsicsökkentés – A 2026-os választás egyik tétje, hogy Magyarországot pénzügyi adósrabszolgaságba engedjük-e, vagy pedig nemet mondunk, és ellenállunk – A választás tétje az is, hogy bevándorló országgá tesszük-e Magyarországot... Ilyen és hasonló üzenetekkel bombázza, egyre szaporodó számban, Orbán Viktorral az élén a Fidesz és a kormány a magyarokat. Ez már-már kapkodásnak tűnik: hol azt akarja elhitetni a szavazókkal, hogy a választás tétje a háború vagy béke, hogy mennek-e magyar fiatalok harcolni Ukrajnába, illetve, hogy a magyarok pénzét égeti-e el Ukrajna; máskor a rezsicsökkentés védelmét nevezi a tétnek, vagy a migránsok befogadását stb., stb., stb. Eközben a Tisza azt üzeni, hogy a Nyugathoz való tartozás a tét, meg az élhetőbb Magyarország megteremtésének az esélye. 

Vajon nem kontraproduktív-e, hogy nem egyetlen markáns célt neveznek meg, hanem többet. Négy éve a háború és béke kitorzított sulykolása vitte győzelemre a Fideszt, előtte a rezsicsökkentés, 2014-ben pedig a migránsok elleni gyűlölet szítása. Ezzel szemben a Tisza az élhetőbb Magyarország megteremtését nevezi leginkább tétnek, s azt, hogy ehhez választani kell, a Nyugathoz vagy a Kelethez akarunk tartozni. Vajon nem üti-e ki egymást a két tétnek nevezett üzenet? S van-e szemernyi igazság ezekben, vagy ha nincs, akkor lehet-e sikeres ezeket a „téteket” a kampány hívószavaivá tenni? S végül, melyik lehet sikeresebb, melyik szólítja meg jobban a magyarokat most, 2026 telén-tavaszán: a Nyugathoz tartozás vagy az olcsóbb/drágább rezsi, illetve a háború/béke kérdése? 

Melyik lehet hatásosabb? Horn Gábort kérdeztük.

A tankönyvek szerint egy kampányban az a jó, ha egy üzenetet visz végig, azt próbálja eljuttatni a választókhoz, de ez nem tankönyv, hanem az élet – reagált a Republikon Intézet vezetője. Mint rámutatott: a Fidesznek olyan erőforrásfölénye van, hogy akár több üzenetet is el tud egyidőben juttatni. Erre jó példa az „elképesztően erős lépés”, a nemzeti petíció, a választások előtt 2,5 hónappal végrehajtott erőteljes beavatkozás, ami egyébiránt már önmagában is választási csalás. Csak ez önmagában egy több milliárd forintos tétel, nagyobb összeg, mint a Tisza teljes erőforrása – jegyezte meg. Ráadásul ennek az elköltésével sem kockáztatnak olyan sokat Orbánék, hiszen nem kell központosítani az erőforrásaikat, ettől még bőven tele lehet plakátolni az országot azzal, hogy mennyi jót tettek a nyugdíjasokkal, a fiatalokkal stb., és közben bőven marad a finanszírozásból a rémhírterjesztésre, a háborús uszításra, mehet a nemzeti petíció, meg annak az ígérete, hogy a hideg tél okozta többlet-fűtésköltséget átvállalja a kormány – „amit persze az utolsó fillérig a mi pénzünkből finanszíroznak”. Egy szó, mint száz, Orbánék több húron tudnak játszani, mert nincs korlátjuk a húroknak – állapította meg.

De hogyan hat ez a hatékonyságra? – kérdeztük Hornt, aki az azóta megszűnt SZDSZ kampányfőnöke is volt. Az egyidőben futó több üzenet ronthat azok hatékonyságán – mondta, rámutatva, ő lát is már egyfajta kétségbeesést Orbán részéről. Azt, hogy azért teszik fel több tétre a kampányt, azért nem egy üzenetet akarnak közvetíteni, mert maguk sem tudják, mi működik és mi nem. Vannak erre utaló jelek – vélte, megjegyezve: nem véletlen, hogy az utóbbi egy-két hétben Orbán már kétszer is elkezdte megtalálni az esetleges vereség, bukás felelőseit, először a szülők, majd a polgármesterek személyében. „Mintha lelkileg is készülne a főnök a vereségre” – húzta alá, hozzátéve: „kapkodást és elképesztő erőfölényt is érzek abban, hogy egyidőben több tétet is kineveznek és sulykolnak a választópolgárokban”.

Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy valójában nincsenek csodafegyverek. Felidézte: Orbán 2022-ben is két eszközt használt, igaz, nem egyszerre: január-februárban, a választások előtt nagyjából ugyanannyi idővel, mint ahol most tartunk, kezdtek lecsapódni a jóléti csomag szavazatvásárlási hatásai, akkor jöttek meg a pénzek, olyan mennyiségben, amilyennel a családok korábban még soha nem találkoztak a saját számlájukon. Majd kétezer milliárdos osztogatás volt – emlékeztetett, megjegyezve azonban, hogy azt utána az inflációval szépen vissza is vették. Majd az ölükbe hullott a Putyin féle borzalom, Ukrajna megtámadása. Erre nem készülhettek, hiszen Orbán napokkal előtte még úgy állt fel a Kremlben a hosszú asztaltól, hogy nem lesz háború, mert a barátja megmondta neki. A választás előtti utolsó hónapban így a senki által előre nem látott történetre került a hangsúly, elképesztő méretű propagandával keltettek háborús pszichózist már akkor is. 

Mi jöhet ki a téteknek ebből a „kakofóniájából”, nem zavarja össze a népet? – kérdeztük. Horn szerint van közös elem ebben a sokféleségben, mégpedig az, hogy én vagyok a biztonság, én jelentem nektek a biztonságot, az állandóságot. Most nem új ígéretek vannak, hanem annak a sulykolása, hogy én vagyok az, aki megőrzi a függetlenséget, a rezsicsökkentést, a békét stb. Annak az üzenete, hogy újat már nem tudunk adni, de az öreg rocksztár még meg tudja őrizni az eredményeket – mutatott rá.

És az, amit a Tisza újabban már sugall, hogy a választás tétje a Kelethez vagy a Nyugathoz tartozás? – kérdeztük. A konkrét válasz előtt Horn felidézte, hogy mit vitt eddig a Tisza: azt, hogy van egy másik Magyarország is amely jelenleg egy alacsony színvonalú és rossz kormányzás által félrevitt ország, ahol már semmi nem működik. Az ígéret pedig az, hogy működőképessé teszi a Tisza az országot – ez pedig húsba vágó kérdés, s abban tényleg közmegegyezés van Magyarországon, hogy a dolgok egyszerűen már nem működnek. „Nem tudom, hogy van-e váltás – nem tanácsolnám a Tisza kampánystábjának, nem mintha megkérdeznének, meg jobban is csinálják” – mondta, hozzátéve: őszintén szólva, ez az egyik nagy tétje a választásnak. Az emberek zöme számára az a tét, hogy lesz-e megfelelő színvonalú egészségügyi ellátás, oktatás, a nulla növekedés helyett elindul-e egy dinamikus stabil fejlődés. Magyar Péter arra érzett nagyon jól rá, hogy felhangosította az emberek személyes problémáit, mint az egészségügyi vizsgálatra elérhetetlen időpontok kérdése, a vonatok késése, a gyerekek színvonal alatti oktatásának a problémája stb., s az egyéni gondokból sikerült általános társadalmi közérzetet megfogalmazni, és erre kínálni megoldást. Ehhez kell nyugati erőforrás, kell, hogy ne lopjanak stb., de az alapüzenet mégis csak az, hogy lehet élhetőbb, jobban működő országot csinálni a mai Magyarországból. Ez az igazi hívószó a tömegek számára, merthogy a Kelet-Nyugathoz tartozás ugyan nagy mértékben foglalkoztatja a nagyvárosi liberális értelmiséget, de ezzel nem lehet megnyerni a választást – szögezte le Horn Gábor.

Horn Gábor a KlikkTV Mélyvíz című műsorának 2026. január 20-i adásában: