Orbánhoz és köreihez köthető az egyetemi alapítványi kuratóriumi tagok kétharmada

Ezidáig 9 magyarországi egyetemi alapítványt hoztak létre a Fidesz által kifundált felsőoktatási „modellváltás” keretében – az első az átalakításra ítéltek sorában a budapesti Corvinus Egyetem volt még 2019-ben, majd tavaly további hét követte, s az idén február 1-jétől csatlakozik melléjük az eddigi utolsó, a kilencedik. Ám már most látszik, hogy itt nem állnak meg: a Magyarnarancs.hu január 7-én írta meg, hogy alapítványi fenntartású lehet a debreceni és a szegedi egyetem, és a fenntartóváltás még az idén megtörténhet. A lap értesülése szerint a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem augusztus 1-jétől váltana alapítványi működésre. Van olyan elképzelés is – ez Merkely Bélához, a Semmelweis Egyetem rektorához köthető – amely szerint egy országos orvostudományi „csúcsegyetemnek” kellene működnie – elképzelhető, hogy ez áll a két orvostudományi karral is rendelkező pécsi egyetem alapítványi fenntartásúvá alakításának hátterében, írta a lap. Mindenesetre a Pécs Aktuál szerint is van terv arra, hogy önállósítsák a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karát és a PTE klinikáit, egybehúzva az ország többi orvoskarával és egyetemi klinikájával. 

Ezeknek az átalakításoknak és a velük párhuzamosan zajló vagyonok alapítványokhoz történő kiszervezése – az egy Színház és Filmművészeti Egyetemen végbementek kivételével – nem váltott ki országos felzúdulást, helyenként még helyit sem nagyon. Pedig szakértők sora figyelmeztet(ett) a veszélyekre.

Pálinkás József volt oktatásügyi miniszter, egykori MTA-elnök  például azt írta, hogy ami az egyetemeken folyik, az nem reform, hanem a mögöttes állam kiépítésének a fázisa, ahol a nem kiváltságos gyermekek csak szolgálók lehetnek a kuratóriumi vacsorákon.

Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter szerint az agymosás és a pénzmosás kettősének intézményi keretét biztosítja a jelenleg zajló átalakítás, s a cél az is, hogy megszabadítsák a választók kontrolljától ezt a szférát. A szenátus jogköreinek szűkítésével, az egyetemek autonómiáját veszi el a kormány és a döntések jogát egy, a kormány tagjaiból álló kuratóriumnak adja. Az egyetemek pénzmosás helyszíneivé válnak – mondta, emlékeztetve arra, hogy az Európai Unió az eddigieknél jóval nagyobb összeget kíván kutatásra, fejlesztésre költeni, amelyeknek a természetes fogadóintézményei alapvetően az egyetemek, amelyek sorsa felől ugyancsak a kuratórium dönthet.

Magyar György ügyvéd – egy más megközelítésben – azt fejtegette portálunknak, hogy hatalomtechnikai megfontolásokból – a kormányzati „kultúrharc” egyik mérföldköve is a „modellváltás”. Rámutatott, hogy „A jelenlegi intézkedések lényege, hogy a művészeti- és a tudományos élet totális meghódításával a kormány uralma és befolyása alatt képes tartani a mindenkori értelmiségi réteget, ami igen jelentős társadalmi bázisát adhatja a politikájának”.

Deák Dániel egyetemi tanár, kutatóprofesszor arról beszélt a Népszavának, hogy mindez azt a cél szolgálja, hogy a kormány által létrehozott alapítványokhoz szervezzék ki az intézmények fenntartásával járó állami felelősséget és az állami vagyont. Az egyetemek „privatizációja” szerinte csak látszólagos, a modellváltó intézmények talán még a korábbinál is jelentősebb állami befolyás alatt működnek majd. Ezt támasztja alá az is, hogy az alapítványok kuratóriumaiban több, a kormányhoz közel álló személy kapott helyet.   

Megfogalmazta – mégpedig „belülről” – a véleményét a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is, ami röviden azt állítja, hogy az egyetemek magánosításával közpénzek vándorolhatnak magánzsebekbe, megszűnhet az egyetemek már eddig is jelentősen csorbult önállósága, és a közalkalmazotti jogviszony elvesztésével az egyetemen foglalkoztatottak a munkavállaló-ellenes Munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek.

A magyar felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók autonóm szerveződése, az Oktatói Hálózat is megszólalt, közleményben tiltakozott, elutasítva „az egyetemek autonómiáját látszólag növelő, modellváltásnak nevezett folyamatot”, ami „valójában felszámolja az egyetemi autonómiát”. Az állami egyetemek „privatizálására” irányuló jelenlegi kormányzati lépések eredményeként minden jog a kormány által kinevezett kuratóriumokhoz kerül – hívták fel a figyelmet. „A modellváltás ugyanis azt jelenti, hogy az egyetemek fenntartói jogait, amelyeket eddig az állam nevében az illetékes miniszter gyakorolt, a kormány által létrehozott alapítványok veszik át, hogy azokat az ugyancsak a kormány által kinevezett kuratórium gyakorolja. Ráadásul a kuratórium jogai jóval erősebbek az állam korábbi fenntartói jogainál, szemben az állami egyetemekkel, a magánegyetem szenátusának még egyetértési joga sem maradt a rektori pályázatokkal, a szervezeti és működési szabályzattal, az intézményfejlesztési tervvel, vagy a költségvetéssel kapcsolatban. Lehetővé teszik, hogy a jelenlegi kormány kinevezettjei példátlanul erős jogok birtokában, senkinek nem felelősen és – különösen az alapítói jogok előirányzott átruházása után – leválthatatlanul uralkodhassanak ezeken az egyetemeken, írta az OH (az egyetemeket fenntartó alapítványok alapítói jogai egy-két éven belül átkerülnek a kormánytól az alapítványok kuratóriumaihoz).

Mindebből az következik, hogy Orbánék – az általuk kinevezett kuratóriumi tagoknak köszönhetően – nem csak a jelen kormányzati ciklusban lesznek képesek a kezükben tartani a magyar felsőoktatást (de legalábbis annak minimum azt a részét, amelyet hatalmi szóval és eszközökkel belekényszerítenek a modellváltásba), hanem jóval hosszabb távon is. 

Ehhez csak az kell, hogy meglegyenek a jogszabályok, az alapítványokra (és kuratóriumaira) testált jogok és persze a vagyon kiszervezése. Ezeket pedig szépen, szisztematikusan, lépésről-lépésre végre is hajtják. 

Mindent elmond a fentiek igazságtartamáról az alábbi gyűjtésünk. Az egyes alapítványok létrehozásáról, a feltételekről, az azokról rendelkező jogszabály rendelkezik (ezeket az alapítvány nevére klikkelve lehet megnézni). A testületek tagjainak a neve mögé az adott személlyel kapcsolatos, általunk legfontosabbnak tartott információt közöljük. 

Maecenas Universitatis Corvini (MUC) Alapítvány Kuratóriuma (Corvinus Egyetem):

Elnök: Hernádi Zsolt, MOL elnök-vezérigazgató

Tagok:

dr. György László, ITM államtitkár, korábbi századvéges)

Lánczi András, rektor

dr. Martonyi János, az első és második Orbán-kormány külügyminisztere

Palotai Dániel,  az MNB korábbi igazgatója, jelenleg az IMF magyar igazgatósági tagja

Csák János, üzletember,  a második Orbán-kormány londoni nagykövete (az egyetem honlapja szerint 2020-ig lett kinevezve)

Marek József Alapítvány Kuratóriuma (Állatorvostudományi Egyetem) 

Elnök: Náray-Szabó Gábor akadémikus

Tagok:

dr. Bajkai István, Fidesz országgyűlési képviselő 

dr. Fazekas Sándor, a második Orbán-kormány vidékfejlesztési, a harmadik Orbán-kormány földművelésügyi minisztere

dr. Gönczi Gábor, Magyar Állatorvosi Kamara elnöke

dr. Sótonyi Péter, rektor 

Univesitas Miskolcinensis Alapítvány Kuratóriuma (Miskolci Egyetem)

Elnök: dr. Varga Judit igazságügyi miniszter

Tagok:

dr. Kriza Ákos, Miskolc korábbi fideszes polgármestere (január 18-án elhunyt) 

Marie-Theres Thiell, az ELMÜ-ÉMÁSZ elnöke

Kovács Erika, az MNB békéltető testület elnöke

Fükő László, a Bosch gyárigazgatója

Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány Kuratóriuma (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, MOME)

Elnök: Böszörményi-Nagy Gergely

Tagok:

Fülöp József, a hazai kreatívipar miniszteri biztosa

Kopek Gábor, a MOME korábbi rektora

Scheer Sándor, a (kormánykedvenc) Market Építő Zrt. alapító-társtulajdonosa,

vezérigazgatója (Garancsi üzletársa), aki bekebelezte a hazai McDonald's hálózatot

Szemerey Szabolcs (Matolcsy György unokatestvére) 

Neumann János Egyetemért Alapítvány Kuratóriuma (Neumann János Egyetem)

Elnök: Csizmadia Norbert, aki egyben a (Matolcsy-féle) Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumi elnöke is 

Tagok:

Lezsák Sándor, politikus (MDF, Fidesz)

Gaál József, kecskeméti alpolgármester, a MKIK alelnöke, Bács-Kiskun Megyei KIK elnöke

dr. Nagy Zoltán, a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. ügyvezetője

Bánkuty Tamás József, a (Matolcsy-féle) Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány igazgatója

Soproni Egyetemért Alapítvány Kuratóriuma (Soproni Egyetem)

elnök: dr. Csányi Sándor

Tagok:

Zambó Péter, államtitkár

Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója

Macsek Lajos, a Vértesi Erdő Zrt. vezérigazgatója 

Csóka Péter, a FAO Erdészeti Bizottságának elnöke

Széchenyi István Egyetemért Alapítvány Kuratóriuma (Széchenyi István Egyetem)

Elnök: dr. Knáb Erzsébet,  az Audi Hungaria Zrt. igazgatósági tagja

Tagok:

Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter

prof. dr. Dézsi Csaba András, győri fideszes polgármester

prof. dr. Bokor József, az MTA rendes tagja

Sárai-Szabó Tamás Kelemen OSB, a győri Szent Mór Bencés Perjelség perjele 

Színház- és Filmművészetért Alapítvány Kuratóriuma (Színház- és Filmművészeti Egyetem)

Elnök: Vidnyánszky Attila elnök, rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója 

Tagok:
Rátóti Zoltán színész, rendező (a Fidesznek egyik kampányarca volt)

Bacsa György, a Mol-csoport stratégiai ügyvezető igazgatója (sajtóinformációk szerint Hernádi Zsolt unokatestvérének a fia)

Világi Oszkár, a Mol igazgatósági tagja, a Slovnaft elnöke

Lajos Tamás operatőr-producer (a Wikipedia szerint az ő felesége Altorjai Anita, Áder János köztársasági elnök sajtófőnöke)

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány Kuratóriuma (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, MATE, amia gödöllői a Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusának és a Pannon Egyetem Georgikon Karának összevonásával kezdi meg működését február 1-jétől.

Elnök:

dr. Csányi Sándor

Tagok:

dr. Nagy István agrárminiszter

Prof. Dr. Bedő Zoltán akadémikus

Prof. Dr. Horn Péter rector emeritus, akadémiai tag

Lázár János kormánybiztos