Orosvári Zsolt: a Veszprémi Törvényszék döntése egyenlő a halálos ítélettel
Itt állunk a halálsoron és várjuk a sorsunk beteljesülését – mondta Orosvári Zsolt, miután a Veszprémi Törvényszék kimondta: a magyar törvényeknek megfelel, hogy többszázezer rokkant – köztük Orosvári Zsolt is – jóval 100 ezer forint alatti, a létminimumot meg sem közelítő összeget kap az államtól. Ahhoz, hogy ezen változtatni lehessen, törvénymódosításra van szükség, annak hiányában a kedvező bírói döntéshez bátorság kell, mert ehhez szembe kell menni a hatalommal – jelentette ki Szepesházi Péter, Orosvári egyik ügyvédje.
„Magyarországon kialakult egy olyan helyzet, amelyben többszázezer sorstársunkat méltánytalan, hátrányos helyzetbe hozta az Orbán-kormány, mert olyan feltételeket biztosít, amelyek nem elegendőek az életünk fenntartására. A betegségeink miatt szinte alig tudunk tenni a helyeztünk javítására, de a Veszprémi Törvényszék szerint ez így rendben van, minden normális” – mondta a tárgyalás után Orosvári Zsolt.
A lányait egyedül nevelő, 85 000 forint rokkant ellátásból élő sárbogárdi férfi két kiemelt panasszal támadta az államot: az emberi méltóság és a szociális biztonsághoz való jog, illetve a 2020 utáni és a korábbi rokkantellátások közötti indokolatlan különbségtétel miatt. Utóbbi hátrányosan érinti azokat, akiket 2020 előtt rokkantosítottak. Abban az évben ugyanis a strasbourgi bíróság ítélete szerint a magyar államnak rendeznie kellett a rokkantak helyzetét.
Két év múlva a parlament csendben módosította a törvényt. Attól kezdve az utolsó évben kapott havi átlagjövedelmüket veszik figyelembe a rokkantsági ellátások összegének megállapításánál. Orosvári Zsolt és 300 ezer sorstársa azonban a módosításban meghatározott összeg alsó határánál is kevesebbet kap. A perben azt kérték, hogy Zsolt legalább a rokkantsági ellátás alapjául szolgáló, úgynevezett alapösszeget kapja meg rokkant-ellátásként.
A 2023. márciusában indított eljárás egyetlen tárgyalási napot ért meg, akkor a bíróság felhívására alkotmánybírósági beadványt készítettek, amit tavaly decemberben be is adtak Orosvári ügyvédei: dr. Monostori Róbert, dr. Csurgó Katalin és dr. Szepesházi Péter, akik ingyen képviselik Zsoltot. Ha az Alkotmánybíróság (Ab) megvizsgálja az egész folyamatot és felismeri a sérelmeket, megteheti, hogy megsemmisíti azt a jogszabályi rendelkezést, ami miatt többszázezer embernek sérültek az alapvető jogai. Emellett kötelezheti a jogalkotót arra, hogy az átmeneti időszakban – amíg törvényt módosítanak – magasabb összegű támogatásban részesüljenek az érintettek, köztük Orosvári Zsolt is. Tehát kötelezheti a jogalkotót, hogy visszamenőleg annál az embertömegnél is a 2021-es új szabályokat alkalmazza, ehhez pedig induljanak el a közigazgatási eljárások azért, hogy megállapíthassák az új rokkantsági összegüket.
Már mintha látszott volna a fény az alagút végén, miután a bíróság a következő tárgyalás előtt kiszámoltatta Orosvári Zsoltékkal és a Székesfehérvári Kormányhivatallal is, hogy szerintük mekkora összeget kellene kapnia rokkantellátásként. Az ügyvédek számítása szerint Zsoltnak 85 000 forint helyett mintegy 250 000 forintos rokkantsági ellátásban kellene részesülnie, de a jelenlegi szabályozás szerint az induló rokkantsági ellátás összege maximum 206 000 forint lenne, amibe nem tudni, hogy beleszámít-e a tavalyi év 17 százalékos emelése. A kérdés az volt, hogy a Kormányhivatal számításai mennyire térnek el az ügyvédekétől.
A pénteken megtartott tárgyaláson azonban a számításokkal nem foglalkozott a bíróság. Illetve azzal sem. „A Veszprémi Törvényszék bírái nem fordultak az Alkotmánybírósághoz, hanem anélkül utasítottak el bennünket. Nem találták jogszabálysértőnek a gyalázatosan alacsony rokkantsági ellátások összegét, és szerintük az sem baj – mert jogilag nem találták megfoghatónak –, ha a rokkantakat megkülönböztetik az ellátásuk számítását tekintve. A bíróság úgy gondolja, hogy mi is fordulhatunk az Alkotmánybírósághoz, de ennek nem ugyanaz a súlya és a tekintélye, mintha maga a bíróság kérte volna az Alkotmányellenesség vizsgálatát. Emellett a Veszprémi Törvényszék bírái szerint nem is most kellett volna megtámadni a tavalyi határozatot, amit Orosvári Zsolt kapott, hanem még a 2015-öst 30 napon belül. Szerintünk nem ezzel a szemlélettel kellett volna vizsgálni az ügyet, de ezt nem merte vállalni a jelen lévő három bíró, mert akkor szembe kellett volna menniük a hatalommal” – magyarázta a Hírklikknek Szepesházi Péter.
Monostori Róbert számára a csalódást az okozta, hogy a Veszprémi Törvényszék nem látta indokoltnak, hogy az előterjesztésükkel vagy akár önállóan kezdeményezzen alkotmánybírósági eljárást. „Minden szükséges törvényi eszközt a bíróság kezébe adtunk ahhoz, hogy ezzel a lehetőséggel élhessen. A szóbeli indoklásban a bíróság hiányolta, hogy az elszámoláson kívül nem tettünk különbséget a rokkantak között, miközben az egyenlő bánásmód törvénye szerint ezt nem is tehettük volna meg” – mutatott rá Monostori Róbert.
Most Orosvári Zsoltnak kell eldöntenie, hogy miképpen folytatódjon az ügy. Az alkotmányjogi panaszt durván 2 hónapon belül kell beadni, majd onnan jöhet a Strasbourgi Bíróság. De ez legjobb esetben is csak évek múltán hozhat változást, tehát a gyors megoldás reménye szertefoszlott.
Szepesházi Péter a tárgyalás után videóüzenetben megköszönte mindenkinek az eddigi támogatását, minden civilnek és azoknak a jogászoknak is, akik a háttérből is segítették, támogatták a munkát. „Nagyobb most a keserűség, de szerintem folytatni kell” – vélte Szepesházi Péter. Mert törvénymódosításra lenne szükség ahhoz, hogy minden érintett a munkabére után kapjon rokkantsági ellátást, jóval nagyobb alapösszegben. „De ehhez több bátorságra van szükség” – fűzte hozzá.
Orosvári Zsolt nem rejtette véka alá csalódottságát: „Arra kérem minden sorstársamat, vegyék tudomásul, hogy a magyar állam, amely tagja az Európai Uniónak, így gondoskodik rólunk, betegekről, annak ellenére is, hogy teljesítettük minden állampolgári kötelezettségünket. Itt állunk a halálsoron és várjuk a sorsunk beteljesülését”. Majd megjegyezte: 2018 óta igyekezett több társadalmi problémára rávilágítani a saját eszközeivel, lehetőségeivel. Jótékony akciójával ágyakat és klímaberendezéseket szerzett kórházakba, az elmúlt időszakban elérte azt is, hogy megszüntessék a sárbogárdi veszélyes akkumulátor hulladék-lerakatot. Most azonban ő kért segítséget.
„Várom minden társadalmi szervezet, politikai párt képviselőjét, aki egyetért azzal, hogy Magyarországon a létminimum feltételeit biztosítani kell azoknak az embereknek, akik önhibájukon kívül kerültek ilyen helyzetbe! Csak együtt fogunk tudni ez ellen a halálos ítélet ellen tenni” – hívta fel a figyelmet az együttműködés fontosságára Orosvári Zsolt.
