Orosz kémügybe keveredett Orbán barátja, az osztrák szélsőjobb főnöke
Herbert Kickl körül az elmúlt hetekben felmelegedett a levegő. Pártja, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a felmérések szerint több mint 30 százalékra számíthat az őszi parlamenti választásokon, így a pártelnök már régebben reméli, hogy utána kancellár lehet. Most azonban Kickl és csapata az Osztrák Köztársaság második legnagyobb kémbotrányának középpontjába került és egyre fenyegetőbben merül fel a kérdés: mit tudott ő arról, hogy egy osztrák születésű üzletember az oroszok megfizetett, igen hatékony ügynöke?
Korábban őrizetbe vették az osztrák Alkotmányvédelmi és Terrorelhárító Szolgálat Egisto Ott nevű volt osztályvezetőjét, mert azzal gyanúsítják, hogy Oroszországnak kémkedett. Az érdekes előzmény: amikor Kickl 2018-ban az akkori koalíciós kormányban belügyminiszter volt, utasítására razziát tartottak az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, kutattak az adatbázisokban – majd ismeretlen számú dokumentumot el is vittek, és a hivatal tevékenységét erőteljesen korlátozták. A vizsgálat oka névtelen feljelentés volt. Mint utóbb kiderült, annak szerzője Ott volt. Az osztályvezetőt akkor időlegesen felfüggesztették hivatalából, mert a gyanú szerint titkos információkat adott át Oroszországnak. Miután sikerrel perelt a döntés ellen, a hivatalnak tovább kellett foglalkoztatnia.
Karl Nehammer, az ország néppárti kancellárja az Ott-ügyben összehívta a Nemzetbiztonsági Tanácsot és kijelentette: „meg kell akadályoznunk, hogy orosz kémszervezetek, politikai pártokba behatolva, azokat felhasználva, fenyegessék országunkat.”
Kiderült, hogy Ott hosszú éveken át együttműködött Jan Marsalekkel, a Wirecard-botrány világszerte körözött felelősével. Az osztrák Jan Marsalek a Wirecard nevű németországi székhelyű, globális pénzügyi szolgáltató nagyvállalat vezető embere volt, ám 2020-ban eltűnt – miután kiderült, hogy a Wirecard miatta ment csődbe, mert 2 milliárd elkönyvelt eurója csak papíron létezett. Amint azt nyugati oknyomozó médiák kiderítették, Marsalek 2014-ben lett az orosz katonai, majd polgári hírszerzés embere, s miközben szakmai tekintély volt egy óriásvállalatnál, párhuzamosan az orosz magánhadsereget, a Wagner-csoportot segítette pénzelni és ügynököket irányított világszerte. Köztük Ottot, aki hivatali posztjának köszönhetően, bizalmas információkat továbbított Marsaleknek – többek között a Belügyminisztérium három vezető munkatársának mobil telefonjait is átadta annak révén az orosz titkosszolgálatnak. Órákkal a Wirecard csődjének kirobbanása után Marsalek Beloruszba, majd Oroszországba repült, ahol máig él. Mint ortodox pap... Kiderült, egy hozzá igencsak hasonlító lelkész férfiú papírjait kapta meg a titkosszolgálattól és hirdeti az igét egy vidéki városban, írta a Spiegel.
Ott viszont éveken át, 2022 közepéig ápolt bizalmi kapcsolatot Kickl legszorosabb munkatársával, Hans-Jörg Jeneweinnel. Az FPÖ parlamenti képviselője kilátásba helyezte Ottnak, hogy hálából, amiért közreműködött az Alkotmányvédelmi Hivatal elleni korábbi razziában, visszakerül majd munkahelyére. „Mindenkinek, akik segítettek nekünk, jó megoldást fogunk találni” – mondta. Jenewein azután azonban leszerepelt az úgynevezett Ibiza-botrányban: a néppárti Sebastian Kurz kancellár vezette kabinet 2019-ben megbukott, amikor videofelvétel került napvilágra, amelyen Herbert Strache, az FPÖ akkori elnöke és alkancellár egy vélt orosz oligarchának (valójában ügynöknek) befolyást, vállalatokat, sajtót ígért – pártja anyagi támogatásának fejében. Strache akkori fő embere, Kickl, belügyminiszterként szolgált akkor és a titkos akták ellopása mellett arról volt nevezetes, hogy (Donald Trump amerikai elnökhöz hasonlóan), tagadta a Covid-járvány veszélyességét és ellenezte az oltást.
A nyomozók most feltételezik, hogy az FPÖ az Ott-tól az Alkotmányvédelmi Hivatalból származó, illegálisan szerzett információkat meg is fizette – bár a párt ezt tagadja. Az FPÖ ugyancsak hevesen tagadja a gyanút, hogy kapcsolat lehetett Marsalek kémszervezete és Kickl csapata között – erről a múlt héten a pártelnököt a parlamenti vizsgáló bizottság is meghallgatta. Kickl mindent cáfol, de egyre több jel utal arra, hogy valamilyen kapcsolatnak kellett lennie Kickl, Ott és Marsalek között.
Kickl FPÖ-jének elődje a volt náciknak a világháború után alapított pártja volt és szellemisége azóta mit sem változott. Idei újévi ünnepségükön Kicklt a jövendő „népkancellárként” mutatták be – azzal a kifejezéssel, amely annak idején Hitlerre használtak. A Szabadságpárt belesüllyedt a kémkedési mocsárba – éppen most, az európai választások küszöbén és az őszi parlamenti választások előtt.
Az osztrák politika többi pártja nem marad néma: az ÖVP, a Néppárt főtitkára azzal vádolja az FPÖ-t, hogy „el akarta adni Ausztriát Oroszországnak”. Werner Kogler, a Zöld párti alkancellár pedig arról beszélt, hogy Kickl csapata „nem a haza védelmezője, amint állítják, hanem hazaárulók”. Árt-e és mennyit a kémügy az FPÖ-nek, még nem tudjuk, de az elmúlt napok leleplezései után legalábbis zsugorodtak Kickl esélyei a kancellárságra. Egyébként az osztrák parlamenti pártok jelezték: akármiként is végez az FPÖ az őszi választásokon, koalícióra semmiképp nem lépnek vele. Ami nyílt kérdés: a Néppárt ezt már kétszer megtette, jóvoltukból kémkedhettek az oroszoknak Strache, Kickl és embereik.
Vélhetően szomorúan figyeli az ausztriai fejleményeket Orbán Viktor, aki Kicklt annak budapesti látogatásakor „barátjának, szövetségesének” nevezte. „Magyarország számomra a minta”, hangoztatta cserébe az osztrák pártelnök, megígérve, hogy blokkolni fogják Ukrajna megsegítését és az Oroszország számára „káros” szankciókat. Pártjának remélt uralma alatt „Ausztria erőd lesz”, nem engednek be menedékkérőket – ígérte.
