Panaszfelvétellé degradálódott a státusztörvény végrehajtási rendeletéről szóló tárgyalás
Egy eredményt könyvelhettek el a szakszervezetek a kormánnyal ma folytatódott egyeztetésen: az ígéret szerint nem akarják csökkenteni a nevelést-oktatást segítők bérét. Ezen túl, viszont panaszfelvételként funkcionált a tárgyalás, miután a kormányoldalt csak egy minisztériumi főosztályvezető képviselte. A PSZ, a PDSZ, az MZTSZ, a Nemzeti Pedagógus Kar képviselőivel a státusztörvény végrehajtási rendeletéről múlt héten kezdett egyeztetést folytatták.
„A státusztörvény végrehajtásáról szóló egyeztetést nem előzte meg egy olyan kormányszintű tárgyalás, amivel mi az összes kérdésünkre kaphattunk volna választ.” Ezt állapította meg – sajnálattal – a megbeszélés után Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője. Amiről fontosnak tartotta, hogy mégis beszéljenek, az a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkavállalók (NOKS) bére volt. Azt az információt kapták, hogy az iskolai végzettséget figyelembe fogják venni, tehát, aki érettségivel, vagy szakmunkásképző intézményben kapott bizonyítvánnyal rendelkezik, az a garantált bérminimumot kapja majd. Akiknek csak 8 általános a végzettségük, azoknak a minimálbér jár majd. Vagyis, a nevelést-oktatást közvetlenül segítők ugyanúgy fogják megkapni a bérüket, ahogyan eddig. Ez eredetileg nem így volt a státusztörvény végrehajtási rendeletében, tehát ez mindenképpen eredmény.
Azokra a kérdésekre viszont, amelyeket az előző tárgyaláson felvetettek – mint például a fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezések – nem kaptak választ, mert nem volt olyan fajta egyeztetés, amiben ki lehetett volna alakítani a kormány álláspontját. A tárgyaláson ugyanis a szakszervezetek és a Nemzeti Pedagógus Kar Madarász Hedviggel, az államtitkárság főosztályvezetőjével tárgyaltak, aki semmilyen megállapodásra nem kapott felhatalmazást.
Totyik Tamástól, a PSZ elnökétől megtudtuk, tulajdonképpen egy „panaszfelvétel” történt ezúttal is, a szakszervezetek „kipanaszkodták” magukat, ám, hogy ezekre milyen választ ad majd a kormány – szavai szerint –, el lehet képzelni. Bár a PSZ elnöke nem akart prejudikálni, azért leszögezte, nem bízik abban, hogy a kormányzati álláspont komolyan változni fog például olyan kérdésekben, hogy 500 diákra csak egy fél iskolapszichológus jár, vagy, hogy változtatni akarnának a nevelést-oktatást segítők létszámán. Mint mondta, nem fognak változtatni rajta.
Nagy Erzsébet hozzáfűzte, általános iskolákban 250 diákra jár egy pedagógiai asszisztens, középiskolában pedig egy sem. Totyik Tamás fel is tette a kérdést, ki fogja ezt a feladatot ellátni, miközben a jogszabály azt írja elő, hogy csak NOKS-os láthatja el. Ezt is a pedagógussal fogják helyettük elláttatni?
Totyik Tamás beszámolt arról is, hogy változatlanul tiltakoztak az ellen, hogy alsós tanítók felső tagozatban 7. 8. osztályban taníthassanak, hogy a kémia-, fizika-, földrajz-, biológia szakos tanárok átképzés nélkül természettudomány tantárgyat taníthassanak. Tiltakoztak az ellen is, hogy a honvédelmi oktatási intézményekben csak honvédtisztek láthassanak el felügyeletet a gyerekek körében, pedagógusi végzettség nélkül. A PSZ elnöke szerint ezek a problémák mind azt mutatják, hogy nagyon komoly pedagógushiány van, és ezt próbálja a kormány minden eszközzel eltakarni.
Nagy Erzsébet kijelentette, a végrehajtási rendelettel kapcsolatos tárgyalásokat fogják még folytatni, de az mindenképpen problémás, hogy ez már csak végrehajtási rendelet. Tehát amire a törvény nem adott felhatalmazást, azt ebben a rendeletben már nem lehet szabályozni. Pedig nagyon fontos kérdések lennének. Így végrehajtási rendeletben azt sem tudják elérni, hogy rendkívüli munkaidőért járó díjazást állapítsanak meg pedagógus munkakörben dolgozóknak. A PDSZ ügyvivője rámutatott, hogy ezek a kérdések, ahogy azok az észrevételek is, amiket még a státusztörvény tárgyalásakor vetettek fel, de nem kaptak rájuk választ, mind bele fognak kerülni abba az alkotmányjogi panaszba, amiben a státusztörvény egészét fogják támadni.
A szakszervezetek nagyon markánsan tiltakoztak az ellen a törvényjavaslat ellen is, amely szerint a munkáltatók már nem lesznek kötelesek levonni a közszférában dolgozó munkavállalók szakszervezeti tagdíját akkor sem, ha az érintettek kérik. Nagy Erzsébet szerint ez nem más, mint a szakszervezetek kivéreztetése, és már most akarják emiatt a nemrégiben elfogadott pedagógus életpályáról szóló törvényt módosítani, amit a szakszervezetek státusztörvényként, de leginkább bosszútörvényként aposztrofálnak.
