Parasztvakítás a köbön: a kormány megint hülyének nézte a magyarokat
„Az EESZT nem állt le, a Központi Informatikai Rendszer meghibásodásai következtében elérhetetlenné vált.” Ezt válaszolta a Belügyminisztérium az RTL Híradójának kérdésére, miután péntek délutántól szombat estig csak papíralapú recepteket lehetett kiváltani az országban, és az orvosok sem fértek hozzá a betegek elektronikus kórtörténetéhez. Nem ma kezdődött a hülyítés, a NER világában hagyományai vannak a süketelésnek.
Tíz évvel ezelőtt, 2015 februárjában, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy körlevéllel kedveskedett dolgozóinak. Az akkoriban Balog Zoltán vezette tárca arra figyelmeztette a munkatársakat, hogy a jövőben tartózkodjanak bizonyos szavak használatától. A miniszter és csapata szegénység helyett a rászorultságot ajánlotta a kommunikációban, a stadion helyett fedett sportlétesítményt, és arra is felhívták az érintettek figyelmét, hogy a gyermeket váró nők nem terhesek, hanem várandósok. (Igaz, akkoriban még nem törtek be szerelők, vagy szerelőnek átképzett egészségügyi dolgozók a szülőszobákba.)
És ha már egészségügy: még bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy tavaly augusztusban egy Kormányinfón Vitályos Eszter kormányszóvivőre osztották a hálátlan feladatot, neki kellett felolvasnia a Jahn Ferenc Kórház közleményét, amelyben az egészségügyi intézmény étkezőhelyiségének plafonján, a szellőzőrácsokban látható szennyeződést igyekeztek megmagyarázni. Ez pedig úgy szólt, hogy a plafonon nem penész található, hanem az okozta a kellemetlen küllemű szennyeződést, hogy „főzés során a kicsapódott zsírra por szállhat”.
Vagyis magunkra vessünk, amiért bedőlünk a látszatoknak, a szemünknek hiszünk, és nem annak, amit a nálunk okosabbak mondanak. A vasút sem azért hibásodik meg állandóan, nem azért késnek, vagy állnak le a vonatok, mert évtizedek óta elhanyagolták a fejlesztéseket, a jó szakembereket pedig – tisztelet a kivételnek – kirúgták, vagy kiutálták. Tessék tájékozottabbnak lenni, és utánajárni a valós okoknak. Mert az kevés, hogy az ember jegyet vesz a vonatra, felszáll és utazik. Ezt bárki meg tudja tenni, akinek van pénze vonatjegyre, és el szeretne utazni onnan, ahol éppen van.
És az sem igaz, hogy ellopják a pénzünket, csak úgy érezzük. Nemrégiben a Mathias Corvinus Collegium (MCC) esztergomi rendezvényén Orbán Viktor el is magyarázta, hogy miről van szó. Szerinte, ha lenne korrupció hazánkban, az állami vagyon a NER 2010-es hatalomra jutása óta nem megduplázódott, hanem megfeleződött volna. „Az Önök közvagyona jelenleg kétszer akkora, mint 2010-ben volt – ha ellopták volna, akkor csak a fele lenne” – mondta a miniszterelnök. (Lásd még Lánczi András idevágó defínicióját: „Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája.”)
Magyarázattal teli a padlás, több is van belőle, mint elég. 2022 júniusában például a Széchenyi kártya megújítása kapcsán rendezett sajtótájékoztatón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter képes volt azt mondani, hogy „az élelmiszer most azért drága, mert tavaly olcsó volt”. Aki azt gondolta, hogy a miniszter viccel, vagy tudatmódosító szerek hatása alatt állt, azzal megnyugtatásul közöljük, hogy Nagy úrnak az uniós átlagnál egykor háromszor magasabb, Európában éllovasnak számító inflációról is volt véleménye. Erről a következőket mondta: „Jövőre azért lesz alacsonyabb az infláció, mert most magas.”
Egy másik kormánytag, Nagy Márton névrokona, Nagy István agrárminiszter is rendesen odatette magát. Ő az Infórádióban azt mondta, hogy „nem az a helyzet, hogy nálunk a legdrágábbak az élelmiszerek, a termékek, hanem az, hogy most értük utol a világpiaci árakat.”
Akarta a fene utolérni őket, beértük volna azzal is, ha az európai bérekhez közelítünk, vagy, ha már utolérésről beszélünk, érjük utol Ausztriát.
Attól, hogy hülyének néznek minket, 15 (sic) év alatt sem váltunk törökké. A rezsicsökkentésről továbbra is azt gondoljuk, hogy szemfényvesztés, és az agymosásban érdekelt urak minden igyekezete ellenére sem fogjuk a lopást egy élet verejtékes munkájával megvalósított családi összefogásnak nevezni.
