Parlamenti vita az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról

Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: a cél a joggyakorlati tapasztalatok alkalmazásának elősegítése, támogatva a szabályozási keretek változó viszonyokhoz igazítását.

A javasolt módosítás elemei között említette, hogy a jövőben nemcsak az országos kamara, hanem az igazságügyi tárca is adhat ki közjegyzői nyelvi jogosítványt, ugyanakkor egyszerűbbé válik az okiratszerkesztési eljárás, valamint – az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény átalakítása révén – egyes közjegyzői nem peres eljárások menete. Hozzátette, emiatt viszont szükséges a személyazonosítási jelekkel kapcsolatos szabályok módosítása.

Az államtitkár jelezte: a módosítás változtat a bírósági végrehajtásról szóló törvényen is, javítva a jogrendszeren belüli összhangot, csökkentve az adminisztrációs terheket, emellett pontosítja az ingóságok árverésének szabályait.

Répássy Róbert arról is szólt: segíti a végrehajtók munkájának ellenőrzését, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága adatot igényelhet a végrehajtói kartól az éves beszámolók ellenőrzése során annak érdekében, hogy meggyőződhessen a szakmai beszámoló valóságtartalmáról, hitelességéről, teljes körű voltáról.

Kitért arra is: mivel jelentősen nőttek az Országos Bírói Tanács feladatai, munkaterhei, egy másik módosítás rendelkezik a testület elnökének és elnökhelyettesének mentesítéséről a bírói munka alól, valamint számukra budapesti lakhatást tesz lehetővé, ha ilyennel nem rendelkeznek.

Az államtitkár jelezte: a polgári perrendtartásról szóló törvény módosításával a perfelvételi szakban is rögzíthető a peranyag, kiterjesztve a folyamatos kép- és hangfelvétellel történő eljárás lehetőségét erre az ügyszakra is. A módosítás elfogadása esetén nagyobb teret biztosítanak a távtárgyalásra, megteremtve annak lehetőségét a polgári perekben is a büntetőeljárások pozitív tapasztalatai alapján.

Répássy Róbert elmondta: egy másik módosítás eredményeként lezárt ügyek bírósági, ügyészségi anyagait ismerheti meg az igazságügyi tárca vezetője. A szabályozás lényeges elemeként említette, hogy csak jogorvoslattal nem támadható, jogerős, illetve végleges döntéssel lezárt ügyek iratai kerülhetnek ebbe a körbe, anonimizált, így nem azonosítható formában.

Fidesz: a jogalkalmazást segíti a javaslat

Nagy Csaba (Fidesz) elmondta, a törvénymódosítások által hasznosulnak a joggyakorlat tapasztalatai, valamint a törvények illeszkedni fognak a változó társadalmi, szervezeti és technikai viszonyokhoz.

Frakciója támogatásáról biztosítva az előterjesztést kiemelte a közjegyzőkre, a végrehajtókra vonatkozó módosításokat.

Elmondta, bővül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hatásköre az ágazati és a gyorsított ágazati vizsgálat eredményeként megállapított versenytorzulás kiküszöbölése érdekében. Hozzátette: preventív célból is bővül a hivatal hatásköre. Kifejtette, ha olyan piaci helyzet áll elő, amely hatósági beavatkozást igényel, a GVH az érintett ágazatban működő vállalkozást alapvető jelentőségűvé minősítheti és kötelezettségeket szabhat ki rá.

Közölte, új nem peres eljárás is lesz: a közjegyző a kormányhivatalokkal azonosan jogosult lesz az előtte személyesen megjelent, elektronikus aláírást nem használó fél helyett hitelesíteni az ingatlan-nyilvántartásban tehető jognyilatkozatokat.

DK: mereven elutasítjuk a javaslatot

Sebián-Petrovszki László (DK) elmondta, frakciója mereven elutasítja a törvényjavaslatot. Ezt két jelentősebb és több kisebb problémával indokolta. Az ellenzéki politikus szerint nem jelent előrelépést, hanem a rendszer romlását jelenti, hogy a jövőben kevesebb szakmai tapasztalattal rendelkező eseti szakértőket is ki lehet majd rendelni.

A végrehajtókra vonatkozó módosításokról azt mondta, a rendszer úgy rohad, ahogy van, a nulláról kellene újraépíteni, a DK azt javasolja, hogy újra államosítsák a végrehajtást.

A jelentősebb problémák között említette, hogy az igazságügyi miniszter szinte minden korlátozás nélkül betekinthet ügyészségi és bírósági iratokba. A kegyelmi botrány bemutatta, hogy ezek az eljárások hány sebből véreznek, de nem azért nyúlnak hozzá a szabályokhoz, hogy azt rendbe tegyék, hanem azért, hogy a miniszternek még szélesebb jogkörei legyenek – magyarázta. Hozzátette: mintha Orbán Viktor miniszterelnök komolyan vette volna Varga Judit volt igazságügyi miniszter vallomását a hangfelvételen, hogy Polt Péter legfőbb ügyész nem minden esetbe ura a helyzetnek.

Élesen bírálta a GVH jogköreinek bővítését az alapvető jelentőségű vállalkozásokkal kapcsolatban, kifogásolva, hogy semmilyen részletszabály nincs kidolgozva. Felhívta a figyelmet arra, hogy Lázár János miniszter a cementipar államnak történő átjátszásáról beszél és „kivont karddal" küzd a Spar ellen. Lehet, hogy ez a javaslat a következő lépéseket készíti elő – vélekedett.

A KDNP egyetért a módosításokkal

Vejkey Imre (KDNP) elmondta, frakciója egyetért a módosításokkal. A gyakorlat és a szakmai jelzésekkel indokolta a végrehajtókkal kapcsolatos törvénymódosításokat.

Beszélt arról a változtatásról is, hogy a felek együttes döntése alapján a felolvasást a közjegyző mellőzheti.

Kitért a GVH jogköreinek bővülésére, a közjegyzői nem peres eljárások változására, valamint arra is, hogy az Országos Bírói Tanács elnöke és elnökhelyettese megnövekedett feladatai miatt mentesül a tárgyalási kötelezettség alól.

Lehetővé válik az is, hogy a polgári eljárás valamennyi szakaszában folyamatosan kép- és hangfelvételt készítsenek – mondta.

Momentum: a kormány az 50-es éveket akarja visszaállítani

Gelencsér Ferenc, a Momentum egyik vezérszónoka szerint a kormány az 1950-es éveket akarja visszaállítani. Tudatosan megölik és ellehetetlenítik a hazai vállalkozói kedvet azzal, hogy kiszámíthatatlanná teszik a jogi és adózási környezetet.

Megjegyezte, a kata eltörlése alapvetően rengette meg a kisvállalkozók hitét, és most már nemcsak a kisvállalkozásokat, hanem a nagyokat is megpróbálják tönkretenni. Ez a javaslat is ebbe a trendbe illeszkedik.

A javaslattal a kormány azt akarja elérni, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kötelezhesse az alapvető vállalkozások tulajdonosait cégük eladására, és előírhassa, hogy kik ülhetnek ezen vállalatok vezető testületében.

De ki dönti el – tette fel a kérdést a képviselő –, hogy mi számít alapvető jelentőségű vállalatnak?

A javaslattal a kormány azt üzeni az embereknek, hogy ne vállalkozzanak, és ha túl ügyesek és valami maradandót hoztak létre, „rettegjenek, hogy bekopog valamelyik félkegyelmű NER-lovag", azzal, hogy megvenné a cégüket – fogalmazott Gelencsér Ferenc.

Momentum: a kormány újabb korbácsot készít az ügyészek megregulázására

Fekete-Győr András, a Momentum másik vezérszónoka a salátatörvény ügyészségre vonatkozó részéről azt mondta, Orbán Viktor komolyan vette Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter „beismerő vallomását", miszerint Polt Péter nem minden estben képes a maffiakormány elvárásainak megfelelően befolyásolni a dolgokat az ügyészségen. A javaslat ezért lehetővé teszi, hogy az igazságügyi miniszter betekinthessen az ügyészségi iratokba.

A javaslat újabb korbácsot készít az ügyészek megregulázására, célja, hogy többé ne fordulhasson elő, hogy Polt Péter „nem ura a helyzetnek" – mondta.

A GVH jogkörének kibővítéséről szólva, kifogásolta, hogy nem világos, melyek az alapvető jelentőségű vállalatok, mit jelent az alapvető  kötelességek elmulasztása és milyen esetben alkalmazhatók a szankciók.

Kiemelte: egyetlen üzletember sem szeretne olyan környezetben befektetni, ahol a kormány kényszer-feldarabolással fenyegetheti őket.

Jelezte, pártja nem bízik abban, hogy a versenyhivatal jogköreinek bővítését a kormány nem a Fidesztől még független vállalatok megszerzésére fogja használni, ezért nem támogatják a javaslatot.

MSZP: a javaslat törvényesített bűncselekmény

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, a javaslat GVH-ra vonatkozó része szerint a versenyhivatal alapvető jelentőségű vállalkozásnak minősíthet piaci szereplőket, de hogy mi alapján, arra nincs kidolgozva tételes szabályozás a javaslatban. Vagyis bármi lehet alapvető jelentőségű vállalkozás, amit a GVH annak minősít – mondta.

Ezeket a cégeket a GVH üzleti titkok átadására kötelezheti, és ha úgy ítéli meg, hogy nem tudnak eleget tenni kötelességeiknek, tulajdonosukat kötelezheti a cég részben vagy egészében történő értékesítésére. Továbbá javasolhatja a cég vezető testületébe más vezető megválasztását vagy kinevezését, a tagsági részesedések más tulajdonába adását.

Értékelése szerint a javaslat nem más, mint „útonállás, törvényesített bűncselekmény".

„Ki hiszi el önöknek – tette fel a kérdést –, hogy a magyar nép jóléte érdekében próbálnak egy hivatal kezébe olyan eszközt adni, amellyel bármilyen céget el tudnak venni a tulajdonosától?".

Az ügyészséggel kapcsolatban azt mondta, azt akarják főszabállyá tenni, ami most a Varga Judit-botrány tárgya. A jogszabály-módosítás egy bűncselekmény főszabállyá tételéről szól – értékelt Harangozó Tamás.

Mi Hazánk: az ügyészségi határozatok legyenek nyilvánosak

Szabadi István, a Mi Hazánk vezérszónoka nehezményezte, hogy a javaslat a közjegyzőkről és a bírósági végrehajtókról szóló törvényeket is csak látszatintézkedésekkel módosítja.

A Mi Hazánk kötelező bizonyítási eljárást rendelne el a közjegyzői fizetési meghagyásoknál, az árverési szabályokat pedig teljesen átalakítaná, a módosítások ugyanis az adósoknak károsak – jelezte.

Pozitívan értékelte, hogy a javaslat szigorítja a végrehajtók beszámolási kötelezettségét, kevesellte azonban a végrehajtókra kiszabható pénzbírságot, összességében a végrehajtói tevékenység nonprofittá tételét és felügyeletükre egy új, független szerv létrehozását követelve.

Kiemelte, a javaslattal a kormány átírja a versenyjogi szabályokat is, álláspontja szerint túl széles jogkört adva a GVH-nak: különösen a tulajdonjog korlátozása okoz problémát – vetette fel.

Nehezményezte azt is, hogy a kormány a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi cégekkel „kiszorítósdit" játszik, a sajtóban megjelent hírek alapján ráadásul a miniszterelnök személyesen kért bevásárlási lehetőséget egy családtagjának a Sparba – közölte.

A javaslat szerint az igazságügyi miniszter hozzáférést kaphatna a bírósági és ügyészségi határozatokhoz, amivel álláspontja szerint sérülhet a hatalmi ágak szétválasztása.

A módosításra minden bizonnyal Magyar Péter hangfelvétele miatt kerülhet sor – vélekedett, azt javasolva, hogy a bírósági ítéletekhez hasonlóan, az ügyészségi határozatok is legyenek nyilvánosak, anonim formában.

Párbeszéd: a javaslat célja a Fidesz hatalmának bebetonozása és zsebének kitömése

Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka hangsúlyozta: a Fidesz eddigi legnagyobb válságát éli, „maffiakormányzásuk" célja egyedül a hatalom bebiztosítása és Magyarország kirablása. Több millió ember várja a Fidesz-kormány távozását, több százezren követelik az utcán annak lemondását, erre jön „csattanós válaszként" a Fidesztől a mostani törvényjavaslat – emelte ki.

Hozzátette: a kormány számára problémát okoz, hogy – mint Varga Judit volt igazságügyi miniszter elismerte – Polt Péter főügyész nem uralja teljesen az ügyészséget. Erre a válaszuk az, hogy „Rogán Antal emberének", Tuzson Bence igazságügyi miniszternek olyan elképesztő jogköröket biztosítanának, hogy bekéretheti magához egy-egy ügy összes iratát – jegyezte meg, azt gyanítva, hogy azokból így adatokat húzhatnának ki.

Az igazságszolgáltatás a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól független hatalmi ág kellene legyen, ezt akarják most megváltoztatni – hangsúlyozta.

Nehezményezte azt is, hogy a „maffiakormányzás" másik aspektusa „saját zsebének kitömése". Elmondása szerint a vállalkozók eddig sem tudhatták biztonságban cégeiket, ha azokat az „Orbán-rezsim emberei" kiszemelték.

Ezt eddig „fű alatt" próbálták intézni, most törvényt hoznak arról, hogy a GVH rákényszeríthesse arra a vállalkozásokat, hogy tulajdonosaik eladják azokat vagy a Fidesznek tetsző vezetőt nevezzenek ki – figyelmeztetett.

Tordai Bence „lex Sparnak" nevezte a módosítást, azt gyanítva: annak oka, hogy Tiborcz István nem tudta politikai nyomásgyakorlással felvásárolni a kiskereskedelmi láncot. Úgy vélte, ezzel igazolják azokat a kritikákat, hogy nincs meg az alapvető jogbiztonság, emiatt pedig a nyugati befektetők már nem mernek Magyarországra jönni.

Zárszó

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában azt mondta: az ellenzék összeesküvés-elméleteket gyárt, „gólemeket gyúr", amiket úgy fest a falra, mint az ördögöt, majd elkezd harcolni velük. Ebben nem zavarják őket a tények, és az sem, hogy miről szól a törvényjavaslat – tette hozzá.

Utalt arra, hogy az előtte felszólaló Tordai Bence az igazságügyi miniszer iratmegismerésére vonatkozó szabályozásából pont a lényeget hagyta ki, azt hogy csak lezárt ügyekben tekinthet be anonimizált határozatokba, amelyekben már nincsen helye jogorvoslatnak.

Ezeket akár közzé is tehetnék az igazságszolgáltatási szervek, mint ahogy a bíróság is közzé szokott tenni anonimizált határozatokat – jelezte.

Répássy Róbert hangsúlyozta: az igazságügyi miniszter egyetlen módon tudja befolyásolni azt, hogy mi történik az igazságszolgáltatásban: jogalkotási kezdeményezéssel.

Napirend után

Bencze János (Jobbik) napirend utáni felszólalásában a Független Kisgazdapárt sorsáról beszélt.

Az ülést vezető Latorcai János az ülésnapot bezárta, és bejelentette, hogy parlament várhatóan szerda délelőtt 10 óra 30 perctől folytatja munkáját.